Az, hogy valaki nem választott engem, gyakran nagyobb szerencse volt, mint veszteség.
seen from Italy
seen from Singapore
seen from Russia
seen from China
seen from China
seen from China
seen from Singapore

seen from T1
seen from United States

seen from Singapore
seen from United States

seen from T1

seen from T1

seen from T1
seen from United States
seen from China
seen from United States
seen from United States
seen from China
seen from China
Az, hogy valaki nem választott engem, gyakran nagyobb szerencse volt, mint veszteség.
Szabadkai friss újság, 1905
Néha.. annyira röhejes az élet, hogy már szinte fájdalmas.. Cserébe viszont, mindig van okod sírva röhögni rajta.. Az már más tészta, hogy inkább a sírás vagy a röhögés jön ki jobban rajtad...
„Itt ülök és várok...
Hogy tán adsz egy kisreményt, hogy megéri-e? még harcolnom, hogy tán egyszer boldog legyek még”
-SzbFlx
Abbahagytam a szerencsejátékot
úgy gondoltam, hogy ha egy héten keresztül egyik nap sem nyerek, akkor abba kell hagyni, mert ott kezdődik a spirál. Hiába büszkélkedtem, hogy milyen szerencsés vagyok, ez ennyi volt. Az elmúlt hónapok nyerőszériájába bele tudnék látni egy beetetést, korra, nemre, vásárlási szokásokra épülő függővétevést, mert ha én programoznék sorsjegyet és biztosan megcsinálnám. Pehersze, majd a szerencse forgandó, mi? Lófaszt. Ami programozható az programozva lesz. Nincs ezzel baj. Nem a nyereményért fizetünk amúgy, hanem a párpillanatnyi izgalomért, hogy hátha a jól kiválasztott véletlen nekünk kedvez. Én, ha számító és gonosz programozó lennék, akkor olyan emberek nyernének, akik aktívak a közösségimédiában és sokat beszélnek a nyereményeikről és így rengeteg új vásárlót hoznak meg bizalmat ébresztenek. Hogy honnan tudnám mindenzt? Mivel egy weboldalon keresztül veszik az e-sorsjegyet, kb mindent megtudhatok róluk. Nem tisztességes? Ugye vicceltek? Persze, nem így megy! Szigorúan szabályozva van és teljesen a véletlengenerátorra van bízva minden. Erre, ha kell meg is esküszik a szerencsejáték zrt vezérigazgatója. Ámen
Amúgy minden ilyesféle konteo nagy kérdése, hogy nade miért nem szivárog ki sosem a titok? Miért nincs soha egy fejlesztő, aki részegen elmondja a csaposnak, hogy bakker, csalunk a lottóval. Vagy egy dühös kirúgott munkatárs aki leleplező interjút ad egy lapnak. Lehet, hogy az a válasz, hogy nem csalnak, ehhez alaposan kéne ismerni a valószínűségszámítást és biztosan vannak emberek, akiknek az a dolga, hogy kiszámítsák, hogy érdemes-e irányítani a véletlent. Lehet, hogy nem érdemes, mert a 40 feletti nők vagy a 25 alatti férfiak a visszatérő és erőteljes vásárlóközönség (mondjuk) akiknek valami színeset vagy egzotikusat vagy épp szexiset kell adni és akkor zabálják, mint a cukrot, marketing az egész nem kell ide csalás, manipulációval épp eléggé meg lehet fogni a megfelelő embereket, az meg nem tilos. De lehet, hogy annyira szét vannak szabdalva a feladatok, hogy önmagukban nem jelentenek csalást, így senkinek sem áll össze a dolog. Akinek meg összeáll, az annyit keres, meg olyan titoktartási nyilatkozatot írt alá, hogy félti az életét. Nem lehet tudni. De szívesen írnék belőle akár egy egész regényt. Beleásnám magam a témába és, ha jól kalkulálok (véletlenül), akkor a megjelenés utáni hetekben akkora NAV ellenőrzést kap a kiadó, hogy kénytelen minden könyvét visszavonni és bezárni a boltot. Ez is benne lehetne a könyvben!
Na jó, dolgozom, mert hafatyolásból nem lehet megélni.
Tudod, néha olyan dolgokat mondasz nekem amik velem maradnak még hosszú hosszú ideig. Nem rossz dolgok ezek. Csak általuk tudatosul mennyire nem bántak jól velem, előtted. És én mennyire hagytam. Mennyire nem számìtott, hogy nem tisztelnek, hogy nem érdeklem őket, hogy ki használnak. Aztán jöttél Te. Egyszerre vagyok boldog és szomorú miattad. Boldog vagyok mert naponta teszel érte, és mert semmi nincs ami nagyobb mosolyt varàzsol az arcomra mint Te. De szomorú is ez... Mert tényleg nagyon sokáig nem számított nekem az ilyesmi, és most nem tudok elég jól lenni Neked. Sokat kell még gyògyulnom, csak remélni tudom, hogy megvárod.
Egy bölcs ember egyszer azt mondta: "Az univerzumban a káosz és a vakszerencse uralkodik, elég egy szerencsétlen pillanat ahhoz, hogy minden álmunk és vágyunk a lefolyóban végezze."
Kishúgom esküvői (2020) c. film
50-50%.
A döntés nem rajtam múlik, más hozza meg, de alakulhat nagyon jól, vagy rosszul számomra. Ilyenkor nehéz nem szurkolni, izgulni. Pedig nem igazán szabadna, hisz az egész egy lutri. Mint a szerencsejáték, vagy bejön, vagy nem. Ezért sem szerettem soha a hasonló játékokat, általában csak négy évente a football világbajnokságokon szoktam tippmixelni. Mindig Columbiára fogadok és, ha nyernek, a nyereményt felrakom a következő mérkőzésükre. Na ennyire nem bízom már a szerencsében és ennyire veszem komolyan, mégis mindig várom a csodát. De ez most más, nem egy teljesen esélytelen mérkőzésről van szó.
Szokás mondani, hogy számíts a rosszra és akkor nem ér meglepetés. Meglepetés nem is, de csalódás igen, mert tudod, ha nem lettél volna szerencsétlen, alakulhatott volna másképp is.
Nem szeretem a szerencsét, a százalékban megadott esélyeket, a bizonytalanságot és a kételyeket.
Bár nem sokan olvassák, mégsem mondom el még nektek sem, hogy pontosan mi a tét, márcsak ,,babonából’’ sem. De annyit elmondhatok, hogy nem pénzről, személyről, kapcsolatról, nőről, egészségről vagy egy esetleges fizetésemelésről vagy előléptetésről van szó.
Csak akkor fogok írni róla, ha a számomra megfelelő, jó úton alakul ez a mai tőlem teljesen függetlenül meghozott, mégis a további életemet nagyban befolyásolni tudó döntés. Szóval szurkoljatok, én nem akarok gondolni a csalódásra.