Áder János 10 leghitványabb pillanata - Fidesznek való benyalás értékelésével.
1. A 2020-as felhatalmazási törvény átengedése — 10/10
A Covid idején elfogadott törvény széles rendeleti kormányzási mozgásteret adott a kormánynak; több nemzetközi elemzés ezt határidő nélküli, politikai kontroll nélküli felhatalmazásként bírálta.
Miért első? Mert válsághelyzetben az államfői kontrollnak különösen nagy tétje lett volna. Itt nem egy szakpolitikai vitáról, hanem a végrehajtó hatalom rendkívüli kiterjesztéséről volt szó.
2. A lex CEU aláírása — 10/10
Áder 2017-ben aláírta a CEU-t érintő törvénymódosítást, azt állítva, hogy az nem sérti az Alaptörvényt. Később az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a magyar szabályozás uniós jogba ütközött, többek között az akadémiai szabadság szempontjából is.
Miért ennyire súlyos? Mert ez nemcsak egy egyetem ügye volt, hanem a tudományos autonómia és a politikai bosszúállam tesztje.
3. A negyedik Alaptörvény-módosítás aláírása — 9,5/10
A 2013-as negyedik módosítás több olyan elemet emelt alkotmányos szintre, amelyet korábban az Alkotmánybíróság kifogásolt, és hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróság korábbi, 1990 utáni határozataira való hivatkozás lehetőségét.
Miért került a dobogóra? Mert ez a jogállami fékek átírásának egyik kulcspillanata volt, Áder pedig nem fékezett, hanem aláírt.
4. A Stop Soros és a hetedik Alaptörvény-módosítás aláírása — 9,5/10
2018-ban Áder aláírta a Stop Soros-csomagot és az Alaptörvény hetedik módosítását; utóbbi a közterületi hajléktalanság tilalmát is tartalmazta. Az Európai Unió Bírósága később megállapította, hogy a menedékkérőknek nyújtott segítség kriminalizálása sértette az uniós jogot.
Miért magas pontszám? Mert egyszerre volt migrációs propaganda, civil szervezetek elleni fellépés és hajléktalanellenes alkotmányozás.
5. A külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény aláírása — 9/10
Áder a civil törvénynél azt mondta, nem lát alkotmányossági vagy közjogi akadályt. Az Európai Unió Bírósága később kimondta, hogy a szabályozás nem felelt meg az uniós jognak, többek között a tőke szabad mozgása, az egyesülési szabadság és a magánszféra védelme miatt.
Miért lojalitási klasszikus? Mert pontosan olyan ügy volt, ahol az államfőnek a kormányzati ellenségkép-gyártás és az alapjogi kontroll között kellett volna választania.
6. A 2021-es „gyermekvédelminek” nevezett, LMBTQ-ellenes törvény aláírása — 9/10
Áder aláírta azt a törvényt, amely a pedofília elleni szabályok közé illesztve korlátozta a kiskorúak hozzáférését LMBTQ-tartalmakhoz. A törvény később az EU egyik legsúlyosabb magyar jogállamisági ügyévé vált; az Európai Unió Bírósága 2026-ban a magyar szabályozást uniós jogi szempontból vizsgálta, a sajtóbeszámolók szerint pedig jogsértőnek minősítette.
Miért súlyos? Mert az államfő itt is átengedett egy olyan politikai terméket, amely alapjogi és kisebbségvédelmi kérdésként robbant.
7. Az MTA kutatóhálózatának elvétele — 8,5/10
2019-ben Áder aláírta az MTA-törvényt, amely leválasztotta az Akadémiáról a kutatóintézeti hálózatot. Az MTA hónapokig tiltakozott, és nyílt levélben is kérték Ádert, hogy ne írja alá.
Miért van a listán? Mert a tudományos autonómia egyik leglátványosabb hazai ügye volt, ahol az államfőnek lett volna tere legalább alkotmányossági kontrollt kérni.
8. A „rabszolgatörvényként” emlegetett túlóratörvény aláírása — 8/10
Áder aláírta a munka törvénykönyvének vitatott módosítását, amely 250-ről 400 órára emelte az éves túlórakeretet, és a túlórák elszámolását akár hároméves időkeretbe helyezte. A döntés komoly tüntetéseket váltott ki.
Miért fájdalmas pont? Mert ez közvetlenül munkavállalói érdekeket érintett, Áder pedig a társadalmi tiltakozás ellenére is aláírta.
9. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény aláírása — 8/10
2018 végén Áder nemcsak a túlóratörvényt, hanem a külön közigazgatási bírósági rendszer létrehozásáról szóló törvényt is aláírta. A rendszer a kormányzati döntéseket érintő ügyekben kapott volna kiemelt szerepet, miközben a kritikák szerint a miniszteri befolyás veszélyeztette volna a bírói függetlenséget.
Miért szerepel itt? Mert a bírósági függetlenség a jogállam egyik magja, és ez tipikusan olyan ügy volt, ahol az államfői kontrollnak súlya lett volna.
10. A teljes „Ne írd alá, János!” korszak — 7,5/10
Ez nem egyetlen nap, hanem egy politikai magatartásforma: a tüntetők újra és újra azt kérték tőle, hogy ne írjon alá vitatott törvényeket, ő pedig a legnagyobb politikai ügyek többségében aláírt. A HVG összegzése szerint Áder államfőként a törvények 97,5%-át engedte át, és csak 8 alkalommal kért alkotmányossági kontrollt.
Miért záró tétel? Mert a Fidesz-lojalitás nemcsak egy-egy ügyben látszott, hanem az egész elnöki szerepfelfogásban: ritkán volt valódi ellensúly.
