A vágy íze
Ma, ahogy hazafelé jöttem, az utolsó előtti sarkon egy fiú jött szembe velem fekete keretes szemüvegben. Rám se nézett, csak ment, hunyorított, mintha tűzne a nap, pedig koromsötét volt már. Éppen beleszívott egy cigibe - ez volt a macsós hunyorítás oka. Ahogy behorpadt az arca és összeszűkült a szeme, látszott rajta, hogy orgazmusszerű élvezet járja át a testét. Mikor kifújta magából ezt a gáz halmazállapotú ejakulátumot, épp kereszteztük egymás útját, így pont alkalmam volt mohón magamba szívni. Egy gondolat volt az egész, mégis úgy ment át rajtam az érzés, mint egy tank.
Vissza is néztem, hátha visszanéz, de miért is tette volna...
Miután hazaértem, összepakoltam és indultam edzeni a szomszédba. Ez az esti program, mióta a kibelezett falakat és a kuplerájt lehet csak kerülgetni itthon a villanyszerelési munkák miatt. Mikor beléptem az öltözőbe, hangosan köszöntem. Pont az ajtó mellett öltöztött egy fiú, hangosan visszaköszönt. Magam is meglepődtem. Ő is. Általában mindenki a bajsza alatt morog valamit köszönés gyanánt, ha. A fiú már majdnem át is öltözött edzés után. Fehér póló volt rajta, fekete nadrág. Fekete keretes szemüveg. Régebben is láttam már itt. Nem igaz. Hazudok. Nem láttam, néztem. Egyszer a házunk lépcsőházában is összefutottam vele, még köszöntünk is, ő talán még azt is mondta, szép estét! Esküszöm így emlékszem, de ez lehet, nem is igaz.
Végzett az átöltözéssel, de az előtérben vette csak fel fehér pólójára fehér ingét. Egy fehér inget. Mintha pontosan tudta volna, hogy ez a gyengém. Ekkor már a futópadon álltam, végig bámultam, reméltem, észre is veszi. Mit veszíthetek? Néha ő is rám-rám nézett. Aztán szépen lassan kisétált a teremből. Vissza se nézett, miért is tette volna?!
Azóta nem tudom, mi ez az íz a számban. Valami kevercse lehet ez a dohányfüstnek, a levert vakolatnak, meg annak az elektromosságnak amit az öltözőben éreztem.














