8236 sz. személyvonat érkezik Dombóvár alsó állomásra. Miért van ennek a nem is túl nagy városnak két állomása?
A Duna - Drávai Vasút (máshol Báttaszék (sic) - Dombóvár - Zákány Vasút) a múlt héten a Magyar Nyugoti Vasút kapcsán már bemutatott időszakban építették: a nagy magántársaságok már "kész" voltak, a MÁV szorgosan építkezett és államosított, de még így is voltak feltáratlan területek az országban. Több érdekcsoport is szeretett volna előmunkálati jogot a stratégiai jelentőségű útvonalra, végül az ellenfelek konzorciumba szerveződtek, és így alapították meg a részvénytársaságot, amely 1870-ben nyerte el a vasútépítési engedélyt.
A vasútvonal Zákány (ma Gyékényes) állomáson csatlakozott a Déli Vasút Murakeresztúr - Barcs vonalához, onnét indult Kaposváron át Dombóvárra, majd tovább a Duna jobb partjához közel fekvő Bátaszékre. Utóbbi helyek még nem voltak bekötve a vasúthálózatba, szóval zsákvonalként indult. Az egész vonal másodrendű kialakításban, azaz mellékvonalként épült.
Hamar hozzá is láttak a munkához, a Dombóvár - Zákány (Gyékényes) szakaszt 1872 tavaszán akarták átadni, de a műszaki átvételkor kiderült, hogy a Belgiumból beszerzett sínanyagnak nagy része hibás, ki kell cserélni; úgyhogy a megnyitó négy hónapot csúszott, csak augusztusban indultak el a vonatok. A Dombóvár - Bátaszék szakaszon nehezebb a terep, ott a földmunkák tovább tartottak, de ott végül 1873-ban a határidő előtt pár nappal sikerült felvenni a forgalmat.
Tíz évvel később az egyik utolsóként alapított magántársaság, a Budapest - Pécsi Vasút kezdett építkezni, amely Pusztaszabolcson és Sárbogárdon át jutott el Dombóvárig, ahol saját állomást épített Újdombóvár néven. Innét folytatta a Pécs - Barcsi Vasút Szentlőrinc állomásáig, majd így a Mecseket kikerülve jutott el Pécsre.
A Duna - Drávai Vasút szeretett volna tovább építkezni a Dunán átkelve Bajára, majd tovább Szabadkára, de erre már nem maradt ideje: mint kamatbiztosítást igénybevevő társaságot, a kormányzat 1884-ben államosította. Különösen azért, mert tervei voltak vele: Zákányból (Gyékényesről) a MÁV meg akarta építeni a hiányzó összeköttetést Zágrábig, majd onnét a Déli Vasút Károlyvárosig tartó vonalát államosítva tovább óhajtott építkezni a magyar, tengeri kikötőig, Fiuméig. Ezzel teljes mértékben meg lehetett kerülni a Déli Vasutat.
Az államosításkor a MÁV a Dombóvár - Gyékényes szakaszt elsőrangúsította, vagyis fővonalivá építette át a várható távolsági szerepkör miatt.
Dombóváron belül összekötötték a két állomást: a DDV eredeti állomásából lett később Dombóvár alsó, a pécsi vonal Újdombóvárjából pedig a mai Dombóvár állomás. Bár Kaposvár nagyobb város, Dombóvár lett a nagyobb vasúti csomópont, a kis településből így lett város, ahol az egyik fő munkaadó sokáig a vasút volt.
Bár az elsőrangúsításkor sok új épületet emeltek, Dombóvár alsó állomáson, azt hiszem, az eredeti maradt meg, de legalábbis mindenképpen egyedi a típusépületekhez képest.