“Egy pszichológus sétálgat körbe a terembe, miközben a stresszkezelésről beszélt a hallgatóságnak. Amikor felemelt egy vízzel teli poharat mindenki várta, hogy a „félig teli vagy félig üres” kérdést teszi fel. -Erre Ő mosolyogva megkérdezte: „Milyen nehéz ez a pohár víz?”. Külömböző válaszok érkeztek a hallgatóságtól a víz súlyát megbecsülve. -Ő így válaszolt: „ A víz abszolút súlya nem számít. Hogy milyen nehéz az attól függ, hogy meddig tartom. Ha csak egy percig tartom nem probléma. Ha egy óráig tartom, fájni fog a kezem. Ha egy napig tartom, elzsibbad és érzéktelenné válik a karom, majd megbénul. Egyik esetben sem számít a víz súlya, de minnél tovább tartom annál nehezebb lesz.” Így folytatta: „ A stressz és az aggodalom olyan az életben, mint ez a pohár víz. Ha egy pillanatra megéled, semmisem változik. Ha egy kicsit tovább gondolsz rájuk, elkezdenek fájdalmat okozni. Ha egésznap rájuk gondolsz, bénultságot érzel, képtelen leszel bármit is tenni. ” Emlékezz: „Tedd le a pohár vizet.””
—
