5. Angyaltábor, második nap
Harangszó. Szürreális, álommosta, sötéten sivár tájból a harangok dala átvezet a földi valóságba. Ahogyan hirtelen tudatra kap az ember, megtörténik az első irányitott levegővétel, és rájövünk, hogy felébredtünk, hogy élünk. Harangszó. Csoda.
Reggel hét órakor Pista bácsi harangozása megébresztette a szervezőket. Legtöbbjük fel is kelt, hisz a kávét meg kell főzni, van aki zuhanyzik, mások tornásznak, áhítatra készülnek, és ott vannak persze azok is, akik még egy további fél órát szeretnének szundítani az ágyban. Szabad, hisz a gyerekek ébresztése nyolckor történik.
Énekszó. Gitárkísérettel szóltak a lágy ébresztő dallamok: „Minden új nap Veled kezdődik el, megtöltöd szívem kincseiddel.” A legtöbb gyerek szintén harangszóra ébredt, de ágyban maradtak, némely szobában nyüzsögve várták a hivatalos tábori ébresztőt. A Hozzád száll az énekem című dicsőítő énekre már minden kis angyal csatlakozott, így hát énekkel indult a nap. Az ének pedig az Ébresztőnek szólt tudatos, tudatlan vagy tudatalatti hálából.
Ruhanesz. A legapróbb angyalkák is egyesegyedül öltöztek fel, majd igyekeztek a reggeli tornára, fel a dombocskán a templom mögé. Reggeli, fogmosás, csomagolás után indult a kellékekkel megpakolt szekér, a kicsi angyalkákkal megtöltött autó és a kettes sorba állított gyermekosztag a nagy oldalra, ahol az erdőszéli hadiszállás feküdt. A távoli esztenából lónyerítés meg kutyaugatás fogadott. A kutyák felénk is szaladtak, de megtartották a tisztes távolságot.
Kortyocskák. A napsütötte kis fejek összegyűltek a friss vízzel telített palackok köré, hisz megszomjaztak a hosszú vándorlás után. Az áhítat énekléssel kezdődött. A gyermekek által választott dalokat énekeltük gitárkísérettel. A szolgálatos teológiai hallgató Józsué könyve első részének a kilencedik versét olvasta fel: „Hát nem parancsoltam-e meg neked, hogy légy bátor és erős? Ne félj és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz.” Velünk is volt a harangszótól ezidáig, vándorláson át, a tisztásig. Nem is féltünk, rettegni sem rettegtünk (csak egy kicsit a pásztorkutyáktól).
Áhítat után a kisebbek játszodtak, a nagyobbak pedig elvonultak csoportos beszélgetésre. Életcélokról szólt ez az alkalom. A jelenlevők elmondták, hogy milyen terveik vannak. Megosztották azt is, hogy milyen mesterségben szeretnének jártasak lenni. Autószerelőtől elkezdve idegenvezetésen át, tanítóbácsiig minden volt. Tényleg gondolkodnak ezek a gyermekek és terveket szőnek. Értelmes, értékes céljaik vannak, amelyek a társadalom hasznát is szolgálják, hisz nem soroltak fel irreális álommelókat, ahol kevés munkával sok pénzt keresnek. Nem beszéltek luxushajókról és magánutazásokról valamilyen egzotikus szigetekre. Hasznos, áldozatkész, emberséges, angyali dolgokról meséltek. Nyilván viccelődtek, olykor piszkálták egymást, de odafigyeltek egymásra és megtapsolták azt, aki épp elmondta, hogy mi szeretne lenni, ha kijárja az iskolákat.
Tűzpattogás. Közben Pista bácsi tüzet rakott, majd nyársokat ragadva a parázs köré gyültünk szalonnát sütni. A lányok pástétomos kenyeret kentek, uborkát, hagymát, sajtot vágtak, és mindenki összerakta tányérkájára az ebédjét. A lombok alatt pokrócok terültek. Ott és a szekér körül is összekucorodva fogyasztottuk mosolyogva a finom ennivalót. A fehér lovunk is legelészett a mezőn. Olykor a hátán hömpölygött, s mi csodáltuk fennséges voltát. A fiúk egy tankönyvet találtak az erdőben. Mivel vakáció van, és néha erős az iskolaundor, a nagyobbak uszítására eldöntötték, hogy máglyára ítélik a tankönyvet. Ígyhát nyilvános égetés is történt, amely kimutatta a szabad, vakációzó gyermekek önállóságát és önrendelkezését.
Fareccsenés. Míg a gyermekek pihentek, a szervezők egy része félrevonult megépíteni a rohampályát. Hat állomás készült. A startvonaltól óriás-vakondtúrásokon átszökve, el kellett szaladni az első „pókember-állomásig”. Rendkívüli hajlékonyságra volt szükség, hisz itt két bokor közötti, madzaggal átkötözött réseken lehetett átmászni, vagy kúszni, oly módon, hogy ne érjék el a madzagot. Zsákugrás és egyéb ügyességi próbákat is tartalmazott a pálya. Időre ment a dolog. Két csapatra oszlott a sereg, és egyszerre ketten, a két csapat egy-egy képviselője szaladt végig a pályán. Az állomásoknál szervezők álltak, majd a végén fénykép is készült a lisztesarcú, utolsó állomáson is átszaladó párról. Mindenki élvezte. A többiek szurkoltak. A végén a legkisebbek is kipróbálták a rohampályát.
Angyalhimnusz. Takarítás után ahogyan jöttünk, úgy is távoztunk. Menetelés közben a gyerekek fennhangon énekelték a frissen tanult dalt, az Angyaltáborra írt himnuszt. Igazán fülbemászó, ugyanakkor igényesen megkomponált a dallama, és kedves, könnyen megjegyezhető a szövege.
Térdropogás. Mivel az angyalkák néha csintalanok is tudnak lenni, vacsora előtt néhány garabonc felemelt kézzel, térdelve díszitette a kőfal előtti térséget. A finom vacsorát hígpalacsinta koronázta. Volt bőséggel, tehát nem kellett számolni az adagot. Mindenki ehetett, amenyit óhajtott. S még így is maradt. No, de az sem vész kárba.
Papírzörrenés. A nagy teremben összegyűlt apró népnek bemutatkoztak Busaiék: Norbert, kedves felesége, Zsuzsanna és kislányuk, Bori. A gyerekeknek két csoportban fognak néptáncot és éneket oktatni. Esti szobatakarítás előtt pedig angyalhúzás volt. Már hagyománnyá vált az az egy hétig tartó játék, amelyben a kihúzott cetlin szereplő személynek kedveskedni lehet. Az üzenőfalra kis üzeneteket írtak a gyerekek. Következő napokban pedig ajándékok, titkos levelek és szívességek fogják kimutatni az angyali törődést, szeretetet.
Filmzene. Lefekvés előtt rajzfilm, illetve gyerekfilmnézés zajlik ugyancsak a nagyteremben, ami mozivá alakul át. Ma befejeztük a tegnap abbahagyott filmet. Ez alatt a szervezők megbeszélték az elmúlt nap eseményeit, terveztek, és előkészítették a következő napi programot, pontosították a feladatköröket.
Tücsökzene. A gyermekek alszanak. A szervezők is lefekvés előtti rituáléjukat végzik, én meg írom a napi beszámolót. Ez ugyanis a napi felelős dolga. A csillagos ég alatt ülve, a csend zenéjét hallgatva, ilyen meghitt hangulatban kívánok a kedves olvasónak is jó éjszakát.
kianamaiart
snowghoul
pixelskylines
andulkaphoto
vaporwave
gracieabrams