belefeledkezem...

már megint vele utazom

[heaven-ly-mind]

[belefeledkezem]

állandó mehetnék

[solosandsicons]

[belefeledkezem]

Cloud Atlas

[inosanteria-deactivated20181125]

[belefeledkezem]

„Mélységesen mély a múltnak kútja. Vagy ne mondjuk inkább feneketlennek?”

József és testvérei - Örkény Színház

[newyorkcityfeelings]

[oldfarmhousefallfeatures]

[darling-with-no-probs]

[tartsdmegazaprot]

[belefeledkezem]

Szabó Lőrinc: Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem, De így igaz. Ha szeretsz, életed legyen Öngyilkosság, vagy majdnem az. Mit bánom én, hogy a modernek Vagy a törvény mit követelnek; Bent maga ura, aki rab Volt odakint, Én nem tudok örülni csak A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy: Még nem szeretsz. Míg cserébe a magadénak Szeretnél, teher is lehetsz. Alku, ha szent is, alku; nékem Más kell már: Semmiért Egészen! Két önzés titkos párbaja Minden egyéb; Én többet kérek: azt, hogy a Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg S fáradt vagyok; Kívánlak így is, meglehet, De a hitem rég elhagyott. Hogy minden irtózó gyanakvást Elcsittithass, már nem tudok mást: Mutasd meg a teljes alázat És áldozat Örömét és hogy a világnak Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc, Külön; neked, Míg magadra gondolni mersz, Míg sajnálod az életed, Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan Halott és akarattalan: Addig nem vagy a többieknél Se jobb, se több, Addig idegen is lehetnél, Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak Még jó lehet; Törvényen kívűl, mint az állat, Olyan légy, hogy szeresselek. Mint lámpa, ha lecsavarom, Ne élj, mikor nem akarom; Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan Börtönt ne lásd; És én majd elvégzem magamban, Hogy zsarnokságom megbocsásd.

[like-fairy-tales]

[kieljamespatrick]

[huzursuzhayaller]

[luzfosca]

[coolled]

[safelyendangered]

[derfilminmeinemkopf]

[danger]