Nem létezik hogy így ér véget.

ha madarat szeretsz égbolt legyél ne kalitka

[chokedmyselfpain]

[gabortob43]

A szorongásod nem teheti tönkre a kapcsolatodat a megfelelő emberrel, ezt jegyezd meg!

[abit-weirdoo]

Néha azon gondolkodom...

Vajon emlékszel még arra, hogy milyen ember voltam, mielőtt megtanítottál félni a szeretettől?

[gabortob43]

„Sok szívet begyógyítottam, amit nem én tettem tönkre. Így pusztítottam el a sajátom.”

[takemetochurch13]

A tetteidet megmagyarázni sem tudtad, nem hogy megbánni🫠

[yerlerdeyim0]

[osszetortszivem]

Hiányzik az a verzióm, aki könnyebben nevetett, aki nem gondolt túl mindent, aki nem érzett rögtön félelmet minden apróságnál. Régebben valahogy szabadabb voltam. Nem tökéletes, de inkább önmagam. Most sok minden nehezebbnek érződik, mintha az élet csendben megváltoztatott volna bennem néhány részt. Hiányzik a régi énem, de talán nem az a lényeg, hogy visszamenjek oda. Talán arról szól, hogy újra megtaláljam magam, anélkül hogy elveszíteném mindazt, ami valaha én voltam.

- Ismeretlen

[arnyakkozottelek]

76

Miért nem lehetek valakinek én a legjobb?

[bennedmindenmegvan]

A fal, amit azért épitettél, hogy védjen a csalódástól, valójában egy börtönné válik, ami elzár a boldogságtól.

[eternalangst1111]

[haw-duck]

Kedves Sors,

elnézésed kérem a zavarásért , de úgy sejtem, hiba csúszott a gondosan szőtt mintázatodba.

Végigsimítottam az elmúlt időszak eseményeit, mint repedezett falon a festéket, és minden réteg alatt ugyanazt találtam: aránytalanságot. Adtam, újra és újra, szinte túlcsordulásig... mégis, a visszhang üres maradt.

Ezért most nem könyörgök, csak jelzek.

Valamit félremértél.

Kérlek, igazítsd helyére a mérleget, mert bár türelmes voltam, a csendem nem egyenlő a beletörődéssel. Ha pedig továbbra is vak maradsz erre az egyensúlyra, kénytelen leszek magamhoz venni azt, amit nem adtál meg: az irányítást.

Tisztelettel,

az a lány,

aki túl sokat adott

és túl sokáig kapott érte semmit.

[anosamour-deactivated20200128]

[koltoktollabol]

Emlékszel? Engem elfeledhetsz.

De a percekre emlékezzél,

mikor odabújtál a szívemhez

és magadról megfeledkeztél.

- Váci Mihály

[koltoktollabol]

Hogy lehetne ennek vége, mikor meg az eleje pereg?Visszatekernem az őszinte perceket,

nem lenne kép szakadás és nem lenne semmi, ami, ha utunkba állna ne tudnánk kinevetni.

Mert csak egy szövetség vagy, semmi más,

Sok érdektelen közt a Messiás,

Ki nem hozott sokat,

Csak a lényeget,

Apró élet foszlányt,

Nevetést,majd könnyeket.

-H. N.

[gabortob43]

A mosolya gyógyítja a szívem.

[kuvukifoldi]

nálam sosem voltál csak egy opció.

te voltál a döntés.

az egyetlen.

akkor is.

most is.

mindig is.

[ujrakezdesnelkuled]

Meddig fogok azon kattogni, hogy vajon te mit csinálsz, kivel vagy, hol vagy és stb... megölnek a gondolatjaim