PUT YOUR BEARD IN MY MOUTH
Sweet Seals For You, Always
pixel skylines
Lint Roller? I Barely Know Her
trying on a metaphor
PR's Tumblrdome
$LAYYYTER
No title available
⁂
Claire Keane
occasionally subtle
#extradirty
Mike Driver
Keni
he wasn't even looking at me and he found me
Aqua Utopia｜海の底で記憶を紡ぐ
★
I'd rather be in outer space 🛸
No title available
DEAR READER
seen from Lithuania
seen from Netherlands
seen from Russia
seen from Germany
seen from United States
seen from United States
seen from Germany
seen from Australia
seen from Lithuania
seen from Mexico
seen from Netherlands
seen from United Kingdom
seen from Malaysia
seen from United States
seen from Iraq
seen from Türkiye
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from Türkiye
@budapest100-blog
Marx-szobor A Marx-szobor Háy László, az akkor már négy éve Marx nevét viselő Közgazdaságtudományi Egyetem rektora felkérésére készült 1957-ben. Farkas Aladár alkotása, a gondolkodó Marx címet viseli. A névadó szobra ezt követően került az egyetem aulájának fő helyére. 2014 óta az Egyetemtörténeti Kiállításon "foglal helyet".
Petőfi híd
// Források: http://24.p3k.hu/app/uploads/2013/08/petofi-hid-320x213.jpg , http://napiaszonline.hu/news_pic/petofi_hid.jpg , https://mno.hu/data/cikkek/1286/12861/cikk-1286108/_P117517.jpg , http://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/209/2092/20925/2092537_7a2512305f5d07fb98e4c3177f981802_wm.jpg
Petőfi híd
A második világháborúban a visszavonuló német katonák 1945. január 14-én felrobbantották. A robbanótölteteket két helyen helyezték el a budai hídnyílásban, míg a pestin egy helyen. Miután a hadi események lezajlottak, a hídroncsra hadihidat épített a szovjet hadsereg, amit 1945. április 5-én adtak át. A déli városrészek forgalmát biztosította ez az ideiglenes híd egészen a tőle északra fekvő pontonhíd megnyitásáig.
1950-től ‘52-ig dolgoztak a híd újjáépítésén és 1952. november 22-én nyitották meg a forgalom előtt, ekkor kapta Petőfi Sándor költő tiszteletére új nevét is. 1979-80-ban hídpálya-felújítást hajtottak végre, erős korrodálás miatt a teljes pályaszerkezetet átépítették, a villamos megálló mindkét hídfőnél középperonos aluljáróval lett kiegészítve. A kivitelező a Hídépítő Vállalat volt, a munkát Petik Ernő irányította. A Boráros tér teljesen átépült. Keresztezésmentes összeköttetést biztosítottak a H7-es HÉV, az újonnan épített autóbusz-végállomás, a villamosmegállóhelyek és a járdák között a hídfeljáró-rendszer teljes átalakításával és új gyalogaluljáró-rendszer kialakításával.
// Források: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/A_budapesti_duna_hidak/pages/010_a_petofi_hid.htm , https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_h%C3%ADd#/media/File:Budapest_Petofi_Bridge.jpg , https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_h%C3%ADd
Petőfi híd
A Petőfi híd (1937-től 1945-ig: Horthy Miklós híd) Budapest egyik Duna-hídja. 1933–37 között építették, a pesti és budai körút déli szakaszainak villamos- és gépjárműforgalmát vezeti át a Duna felett. Hossza 378 m, feljárókkal együtt 514 m. Szélessége 25,6 m. A híd pesti oldalán a Boráros tér, illetve a budai végén a Goldmann György tér találhatóak.
Budapest már 1908-ban javaslatot tett egy Duna-híd felépítésére a jelenlegi híd helyén, az illetékes állami szervek viszont ekkortájt Óbudán tartották elsődlegesnek egy újabb híd megépítését. Az első világháború kitörése miatt a kérdés lekerült a napirendről, a hídra az igény azonban továbbra is fennállt és 1930-ban újra napirendre is került a kérdés. Az 1930. évi XI. törvény elrendelte a híd megépítését, valamint – a kormányzás tízéves jubileumának tiszteletére – annak Horthy Miklósról történő elnevezését. A híd tervezését Álgyay-Hubert Pál irányította, 1933-tól 1937-ig építették és 1937. szeptember 12-én adták át a forgalomnak.
// Források: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/A_budapesti_duna_hidak/pages/010_a_petofi_hid.htm , http://www.budapest.com/budapest_kalauz/latnivalok/hidak/petofi-hid.hu.html , https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/73/Horthy_Miklós_híd.jpg
Rákóczi híd
// Források: http://www.portfolio.hu/img/upload/2015/02/10393909_832815946776895_4402140137239248294_n-20150227.jpg , http://delta-triangle.com/web/upload/vstock/full/41_rakoczy_bridge_.jpg , http://static.panoramio.com/photos/original/60560407.jpg , http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/A_budapesti_duna_hidak/pages/images/015_a_lagymanyosi_clip_image002_0000.jpg
Rákóczi híd
Bár a hídon már a kezdetektől fogva tervezték az 1-es villamos átvezetését és a helyet meghagyták a villamosvágányoknak a híd közepén, a vágányokat nem fektették le. A villamos ideiglenesnek tervezett végállomása 2000-ben a pesti hídfőhöz került, a villamosvonal felújításáig ott is maradt. A hídon átvezető, a Fehérvári útig vezető vonalszakasz az 1-es villamos felújításával együtt épült meg, átadását 2015 január végére tervezték. Azonban a Nemzeti Közlekedési Hatóság kiegészítő vizsgálatokat írt elő a hídra, mivel a híd átadása előtti próbaterhelést csak közúti járművekkel tudták elvégezni, így nem lehet biztosan tudni hogy fog viselkedni a hídszerkezet az eredeti tervekhez képest nehezebb és gyorsabb villamosokkal. A vonal új szakaszának átadása emiatt néhány hónapot csúszott. 2015. január 26-án az 1-es villamos új szakaszának próbafutásai során először kelt át villamos a Rákóczi hídon, 2015. február 15-én pedig megtörtént a vonal átadásához előírt újabb próbaterhelés, melynek során 1000 tonnával (négy villamossal és húsz megrakott tehergépjárművel) terhelték a hidat. 2015. március 20-án átadták a villamos meghosszabbított szakaszát.
// Források: http://budapestcity.org/07-hidak/Rakoczi-Ferenc-hid/index-hu.htm , https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1k%C3%B3czi_h%C3%ADd , http://hirado.cms.mtv.hu/wp-content/uploads/sites/7/2015/02/D_MAR20150215006.jpg
Rákóczi híd
Ennek a hídnak a megépítésére az eredeti tervek szerint az Expo '96 néven megrendezendő világkiállítás kapcsán került volna sor. Szükség volt rá, hogy tehermentesítse Budapest addigi legdélebbi közúti hídját, a Petőfi hidat; valamint össze kellett kötnie az akkor kiépített Hungária körgyűrű déli szektorát, a Könyves Kálmán körutat a dél-budai oldal fejlődő területeivel, főleg a Szerémi és a Budafoki úttal. 1992-ben kezdték el építeni, és 1995 októberében adták át a forgalomnak. A híd a Dunaferr Lőrinci Hengermű Kft. által gyártott durvalemezek felhasználásával épült. A gyártást és a szerelést a Ganz Acélszerkezeti Vállalat végezte, az építési munkálatokat Győrfi István vezette a Sigrai Tibor vezetésével készített tervek alapján.
Ez Budapest dunai közúti hídjai közül az első, amelyik eredetileg nem egy személyről, hanem földrajzi elhelyezkedéséről kapta elnevezését. A hidat legutoljára Latinovits Zoltánról akarták elnevezni, de felvetődött még a Szent László híd, a Kossuth híd, a Szent István híd, a Mátyás király híd és a Béke hídja elnevezés is. 1995–2011 között a Lágymányosi híd nevet viselte. A Fővárosi Közgyűlés 2011. április 27-ei ülésén javasolta a Földrajzinév-bizottságnak, hogy a híd elnevezését változtassa Rákóczi hídra. Az ajánlást a bizottság 2011 augusztusában egyhangúlag elfogadta.
Pesti hídfőjétől északra épült fel a Nemzeti Színház 2002-ben és a Művészetek Palotája 2005-ben. Budai hídfője mellett jött létre az InfoPark 1996-ban, továbbá az ELTE és BME új közös kampusza. A lágymányosi egyetemi és informatikai negyed többi modern épületét a híd átadása utáni években építették fel.
// Források: http://budapestcity.org/07-hidak/Rakoczi-Ferenc-hid/index-hu.htm , http://budapest.varosom.hu/latnivalok/hidak-viaduktok/Lagymanyosi-hid.html , http://www.budapest.com/budapest_kalauz/latnivalok/hidak/rakoczi_hid.hu.html
Vámház krt. 1-3.
// Forrás: http://budapest100.hu/vamhaz-krt-1-3/
Vámház krt. 1-3.
Pecz Samu egyik legszebb művének építkezését 1924-ben kezdték el. A helyszín kedvező volt, hiszen mind a szárazföldön, mind vizen könnyen megközelíthető. A Duna biztosította a vízi kereskedelmet. „Nem kicsinylendő tényezője lenne továbbá a csatorna a székesfőváros élelmezése ellátásának, minthogy ma is jó részben a tervezett csatorna mentén fekvő vidék látja el a fővárost élelmi czikkekkel, melyek a csatornán fognának… egészen a város belsejébe, a központi vásárcsarnok közvetlen közelébe szállittatni”1 A parton létesített kikötőt egy 120 m hosszú alagút kötötte össze a piaccal. A szárazföldi szállítást a vasút is segítette, amelynek külön rakodóvágánya volt a Vásárcsarnokhoz kapcsolódva. A szállítmányozás így hazai és külföldi beszállítóktól is könnyű volt. Valamint alig pár méterre a csarnoktól itt működött a Fővámpalota, benne többek között a vámhivatal és a pesti pénzügyigazgatóság. Ma az épület a Budapest Corvinus Egyetemnek ad otthont. A Vásárcsarnok az 1896-ban megépült Szabadság-hídnak köszönhetően a budai oldalról is könnyen megközelíthető volt. Az épületet végül 1897 februárjában adták át három év építkezés után. Eredetileg pár hónappal korábban tervezték, ám a megnyitót el kellett halasztani a tető nagy részét elpusztító tűz miatt. A megnyitón részt vett Kamermayer Károly egykori polgármester is. Az ő hivatali ideje alatt indult meg az öt nagyobb vásárcsarnok beruházása, a Központi mellett például a Rákóczi téri, majd ezekhez csatlakozott a Batthyány téri 1902-ben hatodiknak. A Belváros és Ferencváros határán elhelyezkedő Fővám téri vásárcsarnokban aztán állandó volt a nyüzsgés. A legkülönfélébb árukat lehetett beszerezni, többek között húst, halat, kenyeret, tojást, tej és tejtermékeket, zöldséget, gyümölcsöt vagy akár élő csirkét is. Ez utóbbit a főbejárattól távolabbi végén elkülönítve találhatták meg az emberek. Emellett olyan portékákat is vehetettek a kortársak, mint például cserépedények, fonott kosarak, cipők, szövetek, papíráruk. Az eladók csak és kizárólag az igazgatóság által biztosított bódékból árusíthattak, ezekért bérleti díjat fizettek, berendezéstől függően. Hiszen nagyobb költséget jelentett a bor, pálinka vagy halárusok számára elengedhetetlen hűtőrekeszek, mint a zöldség-gyümölcs árusok egyszerű pultjai. A II. világháború alatt a bombázások nagy károkat okoztak itt is, többek között a Dunához vezető alagút hozzávetőlegesen 40 méteren beomlott, megsemmisült a baromficsarnok és beomlott az egyik oldalhajó. Az épületen végeztek a háború után felújításokat és a piac működött is egészen 1991-ig, azonban olyannyira életveszélyessé vált addigra a benntartózkodás, hogy elzárták a vásárlóközönség elől. 1994-re renoválták teljesen az eredeti tervek alapján, ekkor érte el mai formáját. Az esetlegesen hiányzó mázas díszeket a Zsolnay gyár pótolta. A pincében fejlesztették a lifteket, és megerősítették a szerkezetet, hogy több teherautó rakodhassa le szállítmányát biztonságosan. Emellett a hal- és savanyúság árusok is leköltöztek az alsószintre. A lejutást mozgólépcsők segítségével könnyítik meg. A Vásárcsarnok egyik célközönsége ma már a turisták tömege, így a jól megszokott élelmiszerpultok mellett rengeteg szuvenírt vásárolhatunk a bódék közt bóklászva. Azonban nem csak a turisták kedvelt célpontja az épület, hanem az építészeti szakma is elismerte a rangos FIABCI Prix d’Excellence díjjal (1999), és azóta is a világ piacainak élvonalában található.
// Forrás: http://budapest100.hu/vamhaz-krt-1-3/
Vámház krt. 1-3.
Tervező: Pecz Samu Építés éve: 1894, 1895, 1896, 1897 Építtető: Budapest Székesfőváros
A köznyelvben leginkább Fővám téri Vásárcsarnok néven emlegetett épületet a különböző cikkekben megtalálhatjuk Központi Vásárcsarnok, Nagycsarnok, valamint, ahogy a homlokzaton is olvasható I. számú Vásárcsarnok címen. A Szabadság-híd pesti hídfőjénél található fedett piac háromszintes, mindegyiken kiszolgáló egységekkel. A 150 méter hosszú főhajót két oldalról hat-hat kisebb oldalhajó szegélyezi. A földszinti és emeleti szint egybenyitott, a felsőbb szint lényegében véve a falak mentén fut körbe és keskeny hidakon keresztül juthatunk át a szemközti oldalra. A földszinti árusok szabályos kis utcák mentén árulják portékájukat, az épület főtengelyében az utca szélesebb. A kovácsoltvas díszekkel borított bejáratot egy árkádsoron keresztül közelíthetjük meg, amely a csarnok teljes szélességében végigfut és ahova 13 boltozott kapun át juthatunk be. A fő homlokzat, a historizmus stílusának megfelelően szimmetrikus, öt nagyobb egységből áll. A központi elem a legnagyobb. Három hatalmas üvegablaka kitűnik a téglafalakból, a középsőn óra jelzi az időt. Két kőoroszlán figyeli a budai és a pesti oldalt, a homlokzat legmagasabb pontján pedig kőből faragott címer ékeskedik. Az épület Vámház körút felé tekintő frontjának két szélső eleme középkori bástyát idéz. A díszítést, a faragott alakzatok mellett a világosabb és sötétebb téglák bonyolult minták szerinti váltakozása adja. A tetőt a pécsi Zsolnay család mázas cserepei és kerámiafejei díszítik, ez utóbbiak azon csövek végein helyezkednek el, amelyek a megfelelő szellőzést biztosítják. A tetőszerkezet a századforduló környékén divatos vasszerkezet, ez a fő anyag a tégla és cserép mellett az épület belső díszítésének is. Az épület mind a négy égtáj irányában megtalálható grandiózus ablakai rengeteg fényt engednek be felülről. Az épületre pályázatot írtak ki, erre a beérkező kilenc pályamű közül Pecz Samuét választották győztesnek. Pecz Samu 1854-ben született Pesten, építész tanulmányokat folytatott hazai, valamint német és osztrák egyetemeken. Közel 50 év munkássága alatt oktatott a műegyetemen és több tervpályázaton is nyert pályaműve, igaz ezek közül nem mind valósult meg, mint például a Szépművészeti Múzeum, amit végül más valaki terve alapján építettek meg. Azonban sok híres, ma is látható épület is kapcsolódik nevéhez, többek között a debreceni Kossuth utcai református templom, a fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Akadémia, a Magyar Nemzeti Levéltár épülete vagy a Budapesti Műszaki Egyetem könyvtára. A Levéltár esetén a Zsolnay cserepek, az egyetemi könyvtárnál pedig a világos és sötét téglák használata lehet ismerős a szemlélőnek, visszagondolva a Központi Vásárcsarnok épületére.
// Forrás: http://budapest100.hu/vamhaz-krt-1-3/
Szabadság híd
Jellegzetességei, érdekességek:
- Budapest legrövidebb hídja. - Építésekor a híd utolsó szegecsét Ferenc József verte be. - A felrobbantott budapesti hidak közül elsőként lett helyreállítva, színe azonban - az eredeti zölddel szemben - kékké változott, a zöld színt csak 1980-ban kapta vissza. - A második világháborúban felrobbantott középrészt az épen maradt pillérek között hamar tudták pótolni. A korlátok formája itt egyszerűbb volt, de a 2007-2008-as felújításkor visszaépítették eredeti díszítésűre. - A híd rácsos szerkezete miatt könnyen – esetenként öngyilkossági szándékkal – felmásznak rá, ilyenkor a környék közlekedése leáll, amíg a kialakult helyzet meg nem oldódik. - A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak. - A Nagy Virgil tervezte kapuzatokat a történelmi magyar címer díszíti.
// Forrás: http://legjobb.network.hu/blog/legjobb-klub-blogja/a-szabadsag-hid-tortenete
Szabadság híd
// Forrás: http://budapest100.hu/szabadsag-hid/
Szabadság híd
Tervező: Feketeházy János Építés éve: 1896 Építtető: Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium Építő: Gártner és Zsigmondy Vállalat, Seefehlner Gyula (Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára)
Ferenc József, később Szabadság híd. A híd az 1903-ban átadott Eskü téri (későbbi nevén Erzsébet) híddal együtt egy 1893-as törvény alapján született meg, amely kimondja, hogy a hídvámokból befolyó bevételek egy részét újabb Duna-hidak építésére kell fordítani. A pesti Fővám teret — ahol a Fővámpalota mellett Budapest legnagyobb vásárcsarnoka is áll — a Gellért térrel összekötő hidat a névadó, I. Ferenc József császár jelenlétében adták át 1896. október 4-én. A híd jellegzetes díszei a pillérek kapuzatának tetején ülő turulmadarak, valamint a kapuzatokat díszítő magyar címer. A hidat elektromos és gázvilágítással is ellátták, 1898-tól pedig villamosjárat is közlekedett a hídon. A hidat 1945-ben a visszavonuló német hadsereg — a többi budapesti Duna-híddal együtt — felrobbantotta. Budapest ostromát követően a szovjet hadsereg egy pontonhíddal egészítette ki a megmaradt hídrészt, elsőként kapcsolva össze Budát és Pestet. A híd helyreállítása 1946-ban történt meg, s ekkor kapta új nevét is. 1980-ban, s legutoljára 2007–2008-ban újították fel. Magyarország EU-csatlakozásának ünnepén a zöld színű híd hídpályáját befüvesítették.
// Forrás: http://budapest100.hu/szabadsag-hid/
Ruhagyűjtési felhívás a katonák részére a Corvinus elődintézményeként működő Keleti Kereskedelmi Intézet egyik falán.
Budapest, 1917. október
// Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára
Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
A Corvinus elődintézménye, a Keleti Kereskedelmi Akadémia is kivette részét a háborús hozzájárulásokból - nem is akárhogy!
“A hadsereg részére szükséges réz anyag beszerzése végett a sárgarézből és egyéb réztötvözetekből készült ajtókilincsek és ajtóveretek hadi célokra való bevonása is el fog rendeltetni. (...) Ezek előrebocsátával felhívom a Címet, hogy a próbaszervezet tevékenységét saját hatáskörében támogassa és a vezetése alatt álló intézet épületén lévő rézkilincseknek és egyéb ajtóvereteknek pótanyaggal való kicserélése elé akadályt nem gördítsen.”
Budapest, 1917. január 10.
// Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
A Balkán háborúk után a Monarchia és Magyarország számára az egyik legfontosabb balkáni országgá Bulgária vált. A háborús években nagyon megnőtt az érdeklődés a szövetséges Bulgária népének nyelve iránt. A Budapesti Corvinus Egyetem elődjeként működő Keleti Kereskedelmi Akadémia is kiemelt figyelmet fordított a bolgár nyelv oktatására, így 1917. őszétől a bolgár nyelvet már az első évben is tanították.
Budapest, 1917. szeptember
// Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára Szögi László - Zsidi Vilmos: Dokumentumok a Keleti Kereskedelmi Akadémia történetéből 1891-1920 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 12. (Budapest, 2007)
A Vásárcsarnok egykori sóháza ma a Budapesti Corvinus Egyetem géptermeinek elsődleges helyszíne, segítve ezzel a diákok kényelmes, ugyanakkor magasszintű tanulmányainak elvégzését.