祝日 / Permanent Vacation
occasionally subtle
#extradirty
No title available
titsay
Janaina Medeiros
will byers stan first human second
Alisa U Zemlji Chuda
Love Begins
ojovivo
hello vonnie
Xuebing Du
Peter Solarz
I'd rather be in outer space 🛸
No title available
i don't do bad sauce passes
Sade Olutola
cherry valley forever
izzy's playlists!
oozey mess
seen from Japan
seen from United Kingdom
seen from United States
seen from Canada
seen from United States
seen from Türkiye
seen from Indonesia
seen from United States
seen from Japan
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from Canada
seen from Australia
seen from United States
seen from Malaysia
seen from Australia
seen from United States
seen from Malaysia
seen from United States
@csendelets-blog
Túl
Vannak pontok az életben amikor egyszerűen csak el fogsz fáradni. Mentálisan kimerülsz. Mert túl sokat adtál, túl sokat vártál, túl sokat tettél, túl sok mindent néztél el. Egyszerűen túl sokáig volt rajtad egy túl nehéz álarc,egy túl nehéz teher. Ezeken a pontokon fogsz megállni pihenni. Megérdemled ezeket a pontokat.
Bocsáss meg, vétkeztem.
Vétkeztem, mert már nem rád gondolok,
Vétkeztem, mert már nem a te üzeneteiden mosolygok,
Vétkeztem mert már nem a te szemeidben veszek el...
~Paradoxon~
Itt vagy és mégis megöl a hiányod...
Szóval igen....
Itt fekszel mellettem, és én rájöttem, hogy nem te vagy az igazi...
Légy olyan, mint a hó, gyönyörű de hideg. És olyan mint a tűz, szenvedélyes de elérhetetlen.
18:16
Sose fogod elfelejteni, hanem az érzéseid fognak megváltozni az irányába idővel. De ahhoz, hogy ezt elérd, sajnos sokat fogsz szenvedni és reménytelenül vágyakozni.De a szenvedést nem lehet megspórolni. Emlékezni is fogsz rá mindig.
Csak egy szó: parentifikáció
Anya és Apa
Sírnom kellett volna a szerelmeimről nektek, de helyette a szerelmeimnek sírtam miattatok.
Egy másik univerzumban van egy szerető apukám. Megölel mikor sírok és én biztonságban érzem magam a karjaiban. Tudja a barátaim nevét és ott ül a sorok között mikor leérettségizem. Büszke rám. Néha felhív csak, hogy rá kérdezzen minden okés-e. Sose teszi le az előtt, hogy azt mondaná ,,Szeretlek". Emlékszik a szülinapomra, tudja a kedvenc kajámat és a dolgokat amiért rajongok. Segít költözni és becsavarni az égőt. Felhívom mikor az autóm lerobban és értem jön bárhova. Soha nem érzem tehernek őt. Azt mondja mindig elég vagyok.
Egy másik univerzumban.
Ő: Szerintem nagyon is magabiztos vagy. Ennyire nem lehet megjátszani.
Én: Fogd meg a söröm....
- Az egyedüllét nem azt jelenti, hogy magányos vagyok - mondtam az üres konyhában, és nem tűnt fel milyen ironikus a kijelentésem, tekintve, hogy a semminek beszélek.
Amíg én a csillagokkal álmodtam - Dani Atkins
Van bennem egy érzés,
amit nem tudok leírni.
Igazából érzem, hogy fáj valami, ott legbelül.
De nem vagyok padlón.
Egyszerre tudnék tombolni és nyugodtan feküdni az ágyamban.
Van bennem egy érzés, nehéz elmagyarázni.
Valami szétszed, elpusztít, megöl.
De nem testileg, lelkileg tesz tönkre.
Tudok mosolyogni, örülni, nevetni.
De ez az érzés akkor is ott van, és kezd megőrjíteni.
Ennek a festménynek a címe "Deluge jelenet"
Látsz egy embert, aki megpróbálja megmenteni az apját, és teljesen figyelmen kívül hagyja a társát és a gyerekét (fiát, lányát), akik közelebb állnak hozzá.
A társa képviseli a jelen életet, a fiú a jövőt, a nagyapa viszont a múltat, amibe a férfi kapsszkodik. Így elveszíti a jelenlegi életét és jövőjét. Tökéletes metaforája annak, amin sokan keresztül mennek nap mint nap.
És még mindig az elismerő szavaidért harcolok....
Még ennyi idő után is képes vagyok benned bízni....
És még ennyi arcra esés után is bízok benned, hogy tényleg érdekellek.
Még mindig....
