Romantikus merengés és puritánság – három EP az elmúlt hetekből
Három EP az elmúlt hetekből, ami mellett nem lehet elmenni: a Hyperdub méltóképpen emlékezik meg a tavaly elhunyt footwork legendára, DJ Rashadra, Submerse a tökéletesre csiszolt nagylemeze után újabb irányba kalandozik, míg a Technimatic páros megírta a nyári romantikázás aláfestő zenéjét.
DJ Rashad – 6613 (Hyperdub, 2015)
A tavaly áprilisban fiatalon elhunyt DJ Rashad neve alatt ez immár a második hivatalos posztumusz megjelenés, de emellett az elmúlt egy évben számos közös munkával jelentkeztek más előadók és az se lenne meglepő, ha a következő években sorra tűnnének fel a chicagói producer kiadatlan számai. DJ Rashadnak kétségtelenül óriási szerepe volt abban, hogy a footwork kitörjön Chicago határain túlra és meghódítsa Európát valamint az urbánus elektronikus zenét. Akárcsak a teljes diszkográfiája, a 6613 EP is a műfaji puritánság és minimalizmus ellenére végtelenül szórakoztató tud lenni és talán a footwork szcénán belül – még így számtalan vendéggel (Taso, DJ Spinn, DJ Manny, Gant-Man) megtámogatva is – Rashad jó ideig megmarad az egyik legjobb és legkreatívabb előadónak. És annak ellenére, hogy gyakran tűnnek fel ugyanazok a jól bevált receptek és ismerős momentumok köszönnek vissza, a már-már idegesítő, magas és monoton hangok, valamint az igazi gettóhangulat megunhatatlan.
Submerse – Stay Home (Project: Mooncircle, 2015)
A jó pár éve még 2-step garage előadóként indult Submerse az évek során fokozatosan terelte hangzását a wonky-hiphop határmezsgyéjéhez, amit végül tavalyi nagylemezén, a Slow Waves-zen fejlesztett tökélyre. Míg az olyan korábbi anyagain, mint a Melonkoly vagy az Algorithms And Ghosts inkább csak egy-egy kiemelkedő szám volt, addig a debütalbumán szinte sorra követték egymást a remekebbnél remekebb beatek, hol J Dillát, hol pedig a például Teebs-re jellemző csilingelős hangáradatot megidézve. A Stay Home ismét valami új felé tart, egy olyan irányba, hangzásba, amelyet már erősen a footwork határoz meg. Nem is áll rosszul Submerse-nek ez a hangzás, az EP-t nyitó Trip kifejezetten erős, de a többi szám valahogy elsikkad. Maga az összkép még mutatós, de inkább olyan az egész, mint egy elkövetkezendő új és hibátlan dolog előfutára, vagy mondhatni Melonkolyja.
Technimatic – Flashbulb (Shogun Audio, 2015)
Hál’ Istennek a Technimatic duó a tavalyi igencsak király nagylemeze után nem holmi felesleges remix LP-re fecsérelte az idejét és még csak nem is tűnt el olyan hosszú időre, hanem összedobott az album szintjéhez tökéletesen passzoló EP-t. Ebben a formátumban eddig sem volt gond a liquid funkban utazó párossal (és a nagylemez is tökéletesen vette az elvárásokat), de míg a két évvel ezelőtti Intersection és a Mirror Image inkább melankolikusabb, keserédesebb hangulatú volt, addig a Flashbulb inkább romantikusan a távolba mereng. A négyszámos EP két húzótrackje a nyitó Secret Smile a tavalyi Looking For Diversionhöz hasonló érzelmes ballada, mely ismét az angyali Lucy Kitchen hangjára épít. Valamint a záródal, a Remember You, mely habár kevésbé pörög és az előző három számhoz képest csendesebben érzelmes, a vastagon búgó basszusa azért mégiscsak ad neki egy erőteljesebb kontrasztot.
Dögös funk és kristályos ambient az új Boxcutter EP-n
Talán nem túlzás olyasmit kijelenteni, hogy Barry Lynn, azaz Boxcutter az utóbbi években teljesen eltűnt. Pedig a kétezres évek vége felé röpke három év alatt összehozott a Planet Mu-nál három kiváló IDM lemezt, amelyek a dubstepre is nagy hatással voltak. Aztán három évvel ezelőtt egy, inkább a leftfield felé húzó projekttel jelentkezett The Host néven, de az is csak egy albumot ért meg. Azóta Boxcutter kissé visszafogta magát a zenegyártás terén és csak elvétve jelent meg egy-egy EP-je kisebb kiadóknál.
A napokban jelent meg Vatic Dreams című új anyaga, amivel a producer vélhetően ki is maxolta az idei évét, de ez nem is baj, mert a minőség teljesen kielégítő: egy kristályosan csilingelő ambient bevezetőt követően egy feszes, futurisztikus funk számot kapunk, amit két footwork track zár. Az EP-t Boxcutter Bandcamp oldalán teljes egészében meg lehet hallgatni.
Most már csak elkészül az új Guilty Simpson-album!
Öt éve jelent meg Guilty Simpson legutóbbi lemeze, az O. J. Simpson és azóta már jó párszor felmerült a folytatás, már-már egy örök ígéretnek tűnt az egykori celebről elnevezett album második része, de végre kaptunk valami kézzelfoghatót: egy vadi új számot. A Vanguard Organization című dal a napokban debütált a Stones Throw kiadó honlapján, a Quakers szupergrupp egyik tagja, Katalyst készítette hozzá az alapot, ráadásul végig ő fogja segíteni a rappert az új lemez munkálataiban. A pofátlanul rövid, de annál frankóbb számon kívül egyelőre semmi más nem szivárgott ki az O. J. 2-ről, de azért bizakodhatunk, hogy még idén kikerül a Stones Throw zenegyárból.
Epikus, tízperces számmal reflektál Dev Hynes, azaz Blood Orange indie pop-rnb énekes a júniusi charlestoni lövöldözésben, melyben kilenc feketét ölt meg a helyi templomban egy rasszista ámokfutó. A Do You See My Skin Through The Flames? című dal nem fog szerepelni a zenész új lemezén ,mindössze szerette volna kiírni magából az esettel kapcsolatos érzéseit, gondolatait. Alább meghallgató a szám, amihez szöveget is mellékeltünk.
frustration and depression breaks me down
descending like they wanted underground
the further our journey the less you care
that's why you laugh at Kanye when he's talking in a chair
but the same conversation but replaced,
is good enough for laughs or a smile on your face,
happy to be singing all our songs to survive,
but when we need help, you don't get off til 5.
it's powerful to feel so alone in a group
let me break this down for you and tell you how we feel again,
your fear is all you hold on to, so when you see me it's not fair
i have nothing left to give when you don't notice what is wrong,
Charleston left me broken down but it's just another day to you
i ain't got nothing left to give you
and i'm too tired, to even talk about it
while watching the fire,
tasting pain coming from a place of truth
to be another in a messy world
to feel like giving in another turn?
you wouldn't listen if i told you
Toro y Moi és Kool A.D. ledobtak egy újabb hangulatbombát
Chaz Bundick, azaz Toro y Moi tavasszal megjelent nagylemeze, a What For? óta serényen szórja az újabb felvételeket, rövid időn belül már a második kifejezetten kísérletező, új irányokba tapogatózó darabbal örvendezteti meg hallgatóit: a két hete megosztott Room For 1Zone után most az egykori Das Racist-tag Kool A.D. (ők ugye már közösködtek korábban is) és egy másik kaliforniai rapper, SAFE közreműködésével készült 2Late című felvétellel jelentkezett. A lassú, álmosan lebegő alap és a két rapper széteffektezett éneke így együtt igazi telitalálat, izgatottan várjuk a folytatást!
Légies beatek és a nagyvárosi szomszédlány – ezekre is mennénk a BPES fesztiválon
Tegnap már bemutattunk három olyan előadót, akinek hiba lenne kihagyni a hétvégi Budapest Essential fesztiválos fellépését. De azért még akadnak olyan bulik, amelyeken muszáj lesz megjelennünk. Őket ajánljuk most: két buli, három fellépő, uk funky és pop, multikulti fülledtség.
Gold Panda @ Akvárium – péntek 23.40
Derwin Schleker, azaz Gold Panda a legjobb helyeken gyűjtött inspirációt zenei karrierjéhez: dolgozott lemezboltban, élt Japánban, valamint Londonban afrikai tanulmányokat tanult. Ez a kulturális sokszínűség köszön vissza zenéiben is. Az indiai, távol-keleti és afrikai világzene hatása adja az alapját hangzásának, mely köré a kezdetben egy helyenként glitch-esen ciripelő, wonky-san kitekert és hiphop-osan laza basszuszenét épített. Legutóbb 2013-ban adott ki lemezt, a Half Of Where You Live című anyagon már a jól megjegyezhető elemek mellett a house és a techno került középpontba. Fülledt, néhol kissé merengősen bágyadt hangulatával épp egy olyan félhomályos kis klubbuliba illik, mint amilyen az Akvárium kisterme.
iamyank live band @ Akvárium – péntek 22.30
Gold Panda előtt iamyank zenekarával izzítja majd a hangulatot. Az egyik legtehetségesebb és leggyorsabban fejlődő hazai producer-multiinstrumentalista 2011 óta van jelent a magyar underground elektronikus zenei színtéren. A kezdetben a glitch-hop vonalon mozgott, majd folyamatosan finomodott a zenéje és a masszívabb ütemektől az egészen álmodozós, légies beatekig jutott. Olyanok hatottak rá folyamatosan mint a Mount Kimbie, Nosaj Thing vagy Shigeto. Korábban már fellépett egyszemélyes live actjével is, de most három másik zenésszel – Bognár Szabolcs (SoulClap Budapest, Amoeba), Mohácsi Matyi (Grand Mexican Warlock, Shell Beach), Somló Dániel (Grand Mexican Warlock, Seen) – kiegészülve ad koncertet, hogy futurisztikus elektronikus zenéje még emberibb és dinamikusabb legyen. Mi még nem láttuk így élőben, de ha a promó felvételeknek lehet hinni, nagybetűs élmény lesz.
Katy B @ Margitsziget – szombat 20.50
Katy B már egészen fiatalon feltűnt különböző brit bass music producerek mellett vendégként, ám első szólószáma, a Katy On A Mission 2010-ben jelent meg. A Bengával készült single Nagy-Britanniában arany lett és máig a legsikeresebb slágere. A következő évben kiadta bemutatkozó albumát is, amelyen hiába, hogy csak 3-4 igazán fogós dal szerepelt, az énekesnő által tökéletesen és hitelesen hozott nagyvárosi szomszédlány szerep, valamint a dubstep és uk funky elemekkel éppen csak finoman felvértezett pop friss és üde színfoltnak számított. Három évet kellett várni a folytatásra, a Little Red című lemez tavaly jelent meg és Katyre már sokkal inkább popénekesként lehet tekinteni, mint a lányra, aki két ajtóval arrébb lakik. Sokkal poposabb irányba mozdult el, előtérbe kerültek a house elemek és háttérbe szorult a bass music. Geeneus mellett olyan producerekkel dolgozott, mint Route 94, George FitzGerald vagy Jacques Greene. 2013-ban már ellátogatott hozzánk, a Sziget fesztiválon táncoltatta meg a közönséget slágereivel, azóta meg ugye kijött még egy adag bulis dala, így esélyes, hogy a Margitszigeten a hangulat is megkétszereződik.
Monumentális űrzene, innovatív hiphop – ezekre mennénk a BPES fesztiválon
Ma elstartolt a város egyik legmozgalmasabb és legcoolabb urbánus fesztiválja, a Budapest Essentials. A szervezők idén a tavalyinál kicsit nagyobban gondolkodtak és exkluzív helyszínek mellett még nagyobb neveket próbáltak elhozni. A kétségkívül pöpec lineup minket sem hagyott hidegen, úgyhogy első körben három olyan előadót fogunk ajánlani, akiket nem szeretnénk kihagyni a hétvége folyamán.
Astronautalis @ Margitsziget - csütörtök 19.00
Andy Bothwellt, azaz Astronautalist nem csak szócsatákban edzett rímakrobatikai képességei, hanem kellemes énekhangja, játékos, innovatív előadásmódja okán is a tengerentúli független hiphop egyik legkülönlegesebb előadójaként emlegethetjük. Lemezein folyamatosan feszegeti a hiphop határait, megannyi más műfajjal, folk rockkal, blues-zal, elektronikával stb. kísérletezve, mellette pedig bravúros történetmesélő, aki gyakorta fordul történelmi témákhoz. Gyakori közreműködő a minneapolisi hiphop-kollektíva, a Doomtree anyagain, P.O.S.-szel pedig közös projektje is van; legutóbb pedig a Bon Iver-frontember Justin Vernonnal készített lemezt, amihez kamu háttérsztorival felvezetett alteregóik bőrébe bújtak. Ráadásul talán ő az egyetlen amerikai indie rapper, akinek rendesen bejáratott, elhivatott közönsége van Budapesten, és egyébként egész Kelet-Európában, az elmúlt években többször turnézott errefelé, és sokszor hangoztatja is, hogy mennyire kedveli e térséget. Utóbb már laptopját lecserélte zenekarra, és Oscar Romero gitárossal és Mo Bluntz dobossal kiegészülve utazta be a kontinens ezen részét is. Hogy mégis miért lesz különleges ez a fellépése? Nos, elsősorban a helyszín miatt, hiszen az eddigi „hagyományos” klubkoncertek után végre szabadtéren, a Margitszigeten található Palatinus Strandon láthatjuk Astronautalist, ami garantáltan sokat ad majd egyébként is hangulatos, szenvedélyes fellépéseihez. Egészen biztos, hogy ez lesz a Budapest Essentials legforróbb hiphop-ügyi bulija!
Eskmo @ Tesla - szombat 22.00
Az Eskmo néven ismertté vált Brendan Angelis már 1999 óta aktívan zenél, ám korai, a drum and bass felé hajló IDM munkái nem igazán kerültek előtérbe. A Ninja Tune-nál 2010-ben megjelent s/t anyaga hozta meg számára a széleskörű ismertséget. A lemezen már inkább a dubstepből és a glitch-hopból merített és egy egészen sajátos egyveleget alkotott álmodozós elektronikából, kattogó törtekből és a mélyen mormoló basszusokból. Az elmúlt öt évben folyamatosan finomította stílusát, egyre inkább kezdte levetkőzni a keményebb elemeket és inkább a finomabb vonalát kezdte kiemelni. Idei albumával már mind koncepcióban, mind zeneírásban új szintre lépett: a Sol című lemez – amelyet élőben mutat be Eskmo – a Nap, a Hold és a Föld köré épül, ezek szerepét próbálja bemutatni helyenként egészen filmzenés és monumentális hangzásával; néhol pedig a kicsavart elektronikával megsegített fura pop kerül előtérbe. A Sol esetében már nagyzenekari elemeket, valamint természeti zajokat és különböző természeti hangfelvételeket is alkalmazott és így félidőnél nyugodtan kijelenthetjük, hogy az év egyik legjobb produktumát hozta össze. Nem kételkedünk, hogy egy olyan profi zenész, mint Brendan tökéletesen tudja átadni élőben is a lemezen hallható nagy ívű űrzene hangulatát.
DJ Zinc @ Akvárium - szombat 22.00
Bár DJ Zinc neve mostanában a saját maga által kitalált crack house révén merül fel, képtelenség elfelejteni, hogy anno, egészen a rave és az acid korszakból kinőve, a kilencvenes évek közepétől ő szállította a legmenőbb jungle számokat. A BPES-re is inkább egy old school szettel készül, melyet tavaly áprilisban már bemutatott a budapesti közönségnek és bizonyította, hogy még mindig óriási hangulata van a kilencvenes évek törtjeinek és nem véletlenül Zinc az egyik legjobb a témában. A kivételes dj skilleiről is ismert előadó lemeztáskájából tuti előkerülnek az olyan slágerek, mint a Super Sharp Shooter vagy a Fugees Ready Or Not című számának átdolgozása, de az általa dirigált kiadók (mint a Bingo Beats) legeldugottabb kiadványait bemutatja majd a sötét tónusú drum and basstől egészen a nyárias jungle-ig.
Mint arról néhány hete már hírt adtunk, a Stones Throw kiadó veterán producere, Dam-Funk idén nagylemezzel jelentkezik. Akkor még semmi konkrét részletről nem tudtunk beszámolni, most viszont nem csak a megjelenés dátumával, de temérdek vendégzenésszel és egy vadi új trekkel is szolgálunk. Az Invite The Light című album szeptember 4-én jelenik meg és többek között olyan nevek tűnnek majd fel rajta, mint Q-Tip, Jody Watley, az Ohio Playersből Junie Morrison, Ariel Pink és Flea. Akinek ez nem elég bizonyíték, hogy remek anyaggal lesz dolgunk, annak a hajtás után még a We Continue című számot is megmutatjuk.
Mindannyiunk kedvenc Kieran Hebdenje hétvégén valószínűleg nagyon jó kedvű lehetett, mivel a júliusra tervezett új lemezét tegnap ki is adta. A kétszámos Morning/Evening című anyag tavaly augusztus és idén február között készült mindenféle talált hangfelvételből egy laptop és az Ableton Live segítségével. Az egyenként húszperces számokat Four Tet Bandcamp oldalán lehet végighallgatni és letölteni.
A portugál származású, ám jelenleg Londonban tevékenykedő képzőművész, producer és énekes Luis Dourado, azaz Purple a napokban adta ki új nagylemezét Silence & Remorse címmel. Az anyag annál a Wedidit Recordsnál jelent meg, amelynek többek között Ryan Hemsworth, RL Grime és Shlohmo is a tagja. A sötét, néhol fájdalmasan baljós rnb-ben utazó előadó az album egyik számát ingyenesen letölthetővé tette. A Let Me Stay című dalt Purple Soundcloud oldalán lehet elérni.
Egyre ígéretesebb a küszöbön álló Vince Staples-debütlemez
Vince Staples nevébe eleinte inkább csak a különféle Odd Future-ös kiadványokon helyet kapott közreműködései miatt lehetett belefutni, utóbb azonban már saját zenéi okán is egyre többet méltatják. A tavaly októberben megjelent, igencsak nagyszerű Hell Can Wait című EP-je után már első nagylemezét is bejelentette: a Summertime ‘06 június 30-án jelenik meg a Def Jamnél, és a produceri munkálatokért a Kanye West mentoraként is emlegetett No I.D. felel majd. A május elején megosztott első single, a Señorita után most befutott egy újabb dal a lemezről: a Desi Mo-val közös Get Paid alább meghallgatható.
A londoni hiphop producer, Paul White tavaly a rövid kis beatek után egy egészen új oldalát mutatta meg a Shaker Notes című lemezével és úgy tűnik nem tud megülni a hátsófelén, máris egy új projekttel jelentkezik. A Golden Rules formációban egy kevésbé ismert floridai rapper, Eric Biddines a tettestársa és várhatóan még idén kiadják bemutatkozó albumukat. Az első számuk, az Auntie Pearl’s House néhány hete került ki a Soundcloudra, a folytatás pedig már itt is van, nem is akármilyen vendégszereplővel: a végtelenül laza Never Die című trekkben Yasiin Bey (azaz Mos Def) szövegel.
Egy mash-uppal tért vissza Dan Snaith kluborientált projektje
Dan Snaith – aki egyébként Caribou – újra beizzította klubzenékben utazó alteregóját: Daphniként osztott meg egy ingyenesen letölthető számot, amely tulajdonképpen az indiai Usha Uthup Main Gul Badanjának és a detroiti house producer, Alex Israel tavaly megjelent Colugo című felvételének egymásba szerkesztéséből született. Snaith hangsúlyozza, hogy ő tehát nem szerzője a számnak, és az eredeti felvételek és alkotóik támogatására buzdít mindenkit. Az egyszerűen Usha címre keresztelt trekk alább meghallgatható.
Az instrumentális grime egyik legnagyobb tehetsége, Wen új EP-vel jelentkezik júliusban, melyen a korábbiaknál még jobban kiterjeszti hangázást egészen új irányokba. Állítólag Pearson Sound és Zomby világa is visszaköszön majd. A tavaly nagylemezt is megjelentetett producernek ez lesz a második idei anyaga és hat szám lesz rajta hallható. A Senary Cycles című anyag július 17-én kerül a lemezboltokba a Soundman Chronicles kiadó által. Az EP-ről már meg is hallgatható egy szám, ami egyébként Wen tavalyi Boiler Room-mixéből már ismerős lehet. A She Giv a tőle jól megszokott elemeket egy sokkal lágyabb, már-már egészen andalító körítésben tálalja. Alább lehet csekkolni.
A Wu-Tang Clanból ismert Inspectah Deck és a 7L & Esoteric producer-MC duó alkotta Czarface két év után nagylemezzel tér vissza. A fiktív gonosz neve alatt Every Hero Needs A Villain címmel június 16-án jelenik meg a trió albuma, melyen többek között Method Man, GZA és MF Doom is szerepel majd vendégként. Az utóbbival készült közös számot már meg is hallgathatjuk a hajtás után.
Visszafogott komorság, sejtelmes melankólia – A három legjobb szám a Spectrasoul katalógusából
A David Kennett és Jack Stevens alkotta Spectrasoul három év után tért vissza új nagylemezzel, melynek megjelenése előtt,június 6-án az A38 hajón a páros egyik fele játszik egy háromórás szettet a Bladerunnaz jóvoltából. Az okos és lélekkel teli drum and bass duó lassan tíz éve van a pályán, ez idő alatt finomra csiszolták sajátos hangzásukat, mely ugyanúgy merít a klasszik jungle-ből, mint a brit basszuszenékből. Hangzásukban egyszerre jelenik meg a szmogos nagyváros magánya és a tipikus angolos játékosság a pop és az elektronikus zene határmezsgyéjén. A The Mistress címre keresztelt új album várhatóan még szélesebb spektrumon mutatja be a két zenész világát, egészen új terepre merészkednek, talán a legutóbbi Alix Perez-nagylemezhez hasonló változatosság várható majd. De ne szaladjunk ennyire előre, kicsit tekintsünk vissza és idézzük fel a Spectrasoul eddigi három legjobb szerzeményét.
3. Sampha – Too Much (Spectrasoul Bootleg) (szerzői kiadás, 2014)
Talán a legerősebb és legjobban eltalált remix, amit a duó eddig készített. Az újragondolást ismerve a brit énekes-producer, Sampha 2013-as slágere szinte kívánkozott egy efféle átirat után. Tökéletes harmóniában helyezték át Sampha refrénjét és zongoraakkordjait a Spectrasoul-féle visszafogott komorsággal, megadva neki azt a kellő pluszt, amitől szinte több lesz, mint egy egyszerű remix. Mellesleg a Soundcloudról ingyen letölthető.
2. Guardian (Know You Want Me) (Metalheadz, 2009)
2009 végén jelent meg a Goldie vezette Metalheadznél a Guardian, mely talán a srácok egyik abszolút örökérvényű slágere, ami a mai napig bármikor bármilyen dnb-szettben tökéletesen helyt áll. Duzzadó basszusa és hipnotikus üteme és a „know you want me” sorával teljesen magával ránt. A melankólia mellett van valami sejtelmes a hangulatában.
1. Melodies feat. Mike Knight (Exit Records, 2009)
A Melodies a páros eddigi egyetlen Exit Recordsos kislemezén jelent meg az Insignia társaságában. A számban a minimalista elektronikában mozgó ISAN két szerzeményéből hangmintáztak a srácok, mellé vették az amerikai rnb énekes Mike Knight tökéletesen eltalált, lepitchelt vokálját, valamint egy olyan erőteljes és karakteres dobot, ami úgy tud harsány lenni, hogy közben hagyja magát úszni a lágyan csilingelő szintialapon. Így kapjuk meg a Spectrasoul legérzelmesebb számát.
amandla
areudirty
izzy806
gamechangershow
snowghoul
prguitarman