jó húsz éve hajnali 2 körül a Vácin jöttünk hazafelé, nulla forgalom, majd a Gyöngyösi utcánál DUGÓ, wtf, mindenki sorolt be a belső sávba, majd onnan át a szembelévőbe, mi is
amikor odaérünk, látjuk, h a zebrán fekszik valaki, a közelben 2-3 autó össze-vissza leparkolva az úton, se rendőr, se mentő nem volt még a helyszínen
az ember fölé hajolva valaki térdel, fogja a fekvő kezét, a másik kezével próbálja a mellkasánál a földre szorítani, h ne akarjon felkelni
de az csak mozog, mint valami elromlott mechanikus játék egy megakadt mozdulatba ragadva, gépiesen ráng a lába, próbálja emelgetni a fejét, rettenetes és ijesztő, uncanny valley, még mielőtt tudtam volna, h van ilyen és ez a neve
csak sötét árnyak a sárga lámpafényben, a csillogó úttesten
épp akkor érünk melléjük, amikor a fekvő alak épp megint emelgeti a fejét és hirtelen mintha kiesne valami a feje hátuljából
elhaladunk mellettük, a visszapilantóból még látom, h messze mögöttünk már villognak a kék fények
hazáig nem tudok megszólalni
utána napokig néztem a híreket, hátha megtudom, mi történt és mit láttam, de semmi
de ezt azóta sem tudom elfelejteni