[gyere-velem]

Érzem, hogy kezdesz megőrjíteni.

[gyere-velem]

Magamat se szeretem, így téged se foglak

[gyere-velem]

Mindig túlgondolom mégis elbaszom

Ez vagyok én

[gyere-velem]

Talán csak megijedtél

Mert rájöttél, hogy valaki a helyedbe lepett

Pótolható lettél

[gyere-velem]

Mert aznap este azt mondtad bármi is lesz velünk a végén te örülsz annak, hogy megismertél és így alakult, hisz boldog vagy a közelemben.

Ennél szebbet még senki se mondott nekem.

[gyere-velem]

Ha szeretnel most itt lennel

Es ha en is szeretnelek keresnelek

Vagy csak mindketten felunk az erzeseinktol?

[gyere-velem]

A villamosra vártam, mikor megéreztem a parfümöd illatát. Felkaptam a fejem, kerestelek, de sehol se láttalak.

Kicsit megkönnyebbültem, lehet csak beképzeltem az egészet.

Mostmár kezdem érezni, hogy jobb lesz nekem nélküled. De az illatodat nehéz kitörölni az emlékeimből.

[gyere-velem]

Csak mondd ki!

Mondd ki, hogy látni akarsz

és én indulok

[gyere-velem]

Csókolj meg!

Ma élvezem,

Holnap megbánom.

Szóval csak csináld, mert már nem érdekel.

[gyere-velem]

Akkor most tényleg érdekellek vagy csak unatkoztál a karanténban?

[gyere-velem]

Nem akarok veled beszélni, de állandóan azt nézem, hogy írtál-e.

Összezavarsz. Már én se tudom mit akarok, és ez megrémít.

Ugyanakkor lehet, hogy csak figyelemre van szükségem.

Figyelemre bárkitől.

Nem tőled, ofc nem tőled.

Najó, ez hazugság.

Írj már!

[gyere-velem]

“Csak egy darabot szeretnék belőled.”

Ezzel csak az a baj, hogy engem nem lehet felszeletelni, mint egy tortát. Vagy az egész vagy semmi. Ne csak akkor légy velem, amikor fent vagyok a fellegekben, hisz ez csak átmenet. Nehéz eset vagyok és csak az érdemli meg velem a boldog pillanatokat, aki a mélyben is velem van. Nincs szeletelés..

TE döntesz.

Ha pedig ezzel arra utaltál, hogy egy este eljössz értem, feldarabolsz es egy darabbal belőlem távozol. Hát bazdmeg...

[gyere-velem]

“-Akkor most mégis mit akarsz tőlem?-kérdeztem indulatosan.

-Ezt mégis hogy érted? Már ezerszer elmondtam.

-Najó, légy konkrét: a testem vagy a lelkem?

-Mindkettő-mondtad félmosollyal az arcodon és közelebb húztál.”

Rossz válasz. Hisz tudod, soha se lehetek a tiéd.

[gyere-velem]

Az elején veled, de most már nélküled nem tudom elképzelni...

[gyere-velem]

Este

Ha emlékeim felkelnek,

Minden percben kérlelnek,

“Gondolj arra az estére

Na meg az ő szemére!”.

De ki ne mondd!

Tudom hogy a Hold

Nem azért ragyog minden este,

Mert mostanság ilyen a kedve.

Hanem mert rajtad jár az eszem,

S Ilyenkor becsukom a szemem:

Elalszom és álmodom,

De ami jön az fájdalom.

[gyere-velem]

Magunkra maradtunk

Mi,

kik mindenkit ellöktünk.

De csak azért,

hogy lássuk,

ki merészkedik

még

ezután

is

közelebb

[gyere-velem]

Elmegyek és te hagysz elmenni. Egy szót se szóltál. Pedig bennem kavarog az előző kérdésem. A kaput kinyitod, lassan rádnézek. Latom, szomorú a szemed. Már magamtól kérdezem, tőled úgy sem kapok valaszt, mi a franc baj van veled? De nem. Elég volt. Nem mehet ez így tovább. Megaláztál és még egy válaszra sem méltatsz. DE tudod mit?Akkor mostantól számíts csak magadra.