don’t ask

sokadik tumblr-em :c

[hayiiir22]

azok a bizonyos “véget nem érő szerelmek” amiket pillangókkal a gyomrodban elhiszel, ábrándozol a boldogságtól, aztán a boldogság elillan mindt egy röpke pillanat.

[hayiiir22]

gondoltál már valaha arra, hogy magadba folytsd minden bánatod és élj úgy mindha misem történt volna? nem kommunikálsz senkivel, de ha szükséges te meghallgatsz mindenkit de tőled távol áll, hogy megnyílj

[hayiiir22]

Milyen érzés úgy élned, hogy mindig csak vársz arra hogy jobb legyen, mindent megpróbálsz hogy a lelkiállapotod a helyén legyen, de ha kezdenél magadhoz térni a családod ezt nyomban romokba dönti. Nem csak a lelkiállapotod, az önbizalmad, az önbecsülésed, elérik hogy ne szeresd magad a bőrödben, hogy tükörbe se nézz többé, hogy egyedül maradj.