Miért csukjuk be a szemünket amikor imádkozunk, sírunk, csókolózunk, álmodunk: mivel a leggyönyörűbb dolgokat az életünkben nem látjuk, csak a szívünkkel érezzük.
-ismeretlen.
NASA
Today's Document

blake kathryn
Color Me Curious

No title available
Monterey Bay Aquarium
PUT YOUR BEARD IN MY MOUTH

Jar Jar Binks Fan Club

Origami Around
Sade Olutola
todays bird
Not today Justin
No title available

pixel skylines

@theartofmadeline
The Stonewall Inn
No title available
almost home
taylor price
Fai_Ryy
seen from United Kingdom

seen from Bolivia

seen from United States
seen from United States

seen from United Arab Emirates
seen from France

seen from United States
seen from United States

seen from United States

seen from Malaysia
seen from Russia
seen from Bangladesh

seen from Türkiye

seen from Germany
seen from Indonesia

seen from Malaysia
seen from Panama

seen from Malaysia

seen from France
seen from Indonesia
@hippykati99-blog
Miért csukjuk be a szemünket amikor imádkozunk, sírunk, csókolózunk, álmodunk: mivel a leggyönyörűbb dolgokat az életünkben nem látjuk, csak a szívünkkel érezzük.
-ismeretlen.
Kiütéssel legyőzött az egyedüllét
Mikor még arra is élettelen vagy, hogy regisztrálj tinderre, mert a telefonod közli, hogy nincs elég tárhely...😅
Nem mintha kapcsolatot akarnék, vagy bármi ilyesmi. De utálok egyedül lenni... Szükségem van valakire aki elvisel. Gondoltam hátha össze barátkozom egy két jófej emberrel, vagy valami. De nem😅
Az életem...
Én: Nem bírok egyedül lenni...
Magány: Ne aggódj, én itt vagyok veled!
Egy kalap mindent rendbehoz. 😊
Vagy mindent felborít. 😈😎
Esemény követés:
Élni akar, lelkes. Sokkal jobban van.
Elkezdett hinni. Hisz magában, hogy élni fog, Istenben.
Sokkal jobban néz ki. Bejár a korházba kontrolra.
Tervezi az életét, akar saját lakást, dolgozni.
Beszélgess...
Az érzés, mikor valaki akivel régen találkoztál megkérdezni, hogy hogy vagy?, mi újság? ....😅
Azt hiszem, nem az a legjobb beszélgetés indító, hogy "hát szarul, augusztusban meghalt a párom az ágyamban"...
Úgyhogy marad a "megvagyok, végre kitaláltam hová akarok menni egyetemre", vagy a "nem nagyon történik semmi mostanában", esetleg a "jól vagyok, köszönöm, s te?"...
Hibák...
Mindenki mondta, hogy nem jó ötlet...
Mindenki mondta, hogy csak ki fog használni...
De Ő azt mondta, hogy bízzak benne... Megtettem. Hagytam magam. Megkapta amit akart...
Én közel engedtem magamhoz, tényleg megbíztam benne. Oda adtam magam, a lelkemet... A kezébe tettem.
Azt mondja, hogy jót akar nekem. Még mindig azt mondja, hogy nem akart nekem rosszat.
Csakhogy önző volt. Azt mondta szeret. Meg azt, hogy legyek a barátnője. Én meg elhittem neki mindent...
Mikor gyenge voltam azt mondta bízzak... Bíztam... Tudtam, hogy baj lesz, de bíztam...
Most olyan fájdalom maradt amit nem tudok elmondani... De nem is akarok.
Az én hibám... Nem lett volna szabad hinnem neki... A többiekre kellett volna hallgatnom...
Ki akarenni a következő?
Esemény követés:
Nyugodt, tudja mi lesz vele...
Beletörődött...
Ági szerint sokszor lázas, de még annyira nem vészes... Nem mond semmit sem neki, sem nekem...
Nem panaszkodik.
De nem fog itt maradni...
Szeretem
Hogyan találjam meg a helyes utat? Hogy legyek őszinte a családommal ha csak bántanám vele őket... Szeretem, de nem mondhatom meg nekik... Nem mesélhetem el nekik mi történt, hogy milyen csodás volt... Fájna neki és nekem is... A bűntudat és a boldogság furcsa elegye kavarog bennem. Olyan mit egy álom ami meg sem történt. Csak felém hajolt, mintha ez olyan természetes lenne. Gyönyörű és szomorú pillanat, ami csak a miénk.
Esemény követés:
Még nem fáj neki, vagy legalábbis úgy tesz mintha nem fájna...
Már 3 látható tumor van a mellkasán.
A középső tumor lassan nagyobb mit a tenyerem...
Még azért vidám, s nem mutatja hogy fél a "jövőtől"...
Most épp nem köhög, ez azért egy cseppet jó hír.
Elég!
Mikor azt hiszed, nincs már lejjebb, rá kell jönnöd, hogy de igen is van...
Mikor azt hiszed, ennél szarabb már nem jöhet, rá kell jönnöd, hogy de igen is jöhet...
Szóval nem elég hogy a szerelmem az ágyamban meghalt...A legjobb barátomnak is meg kell halnia leukémiában, mert miért ne...?
Élet: Bírod még?
Én: Köszönöm, már rég nem...
Élet: Oh, akkor kapsz még egy kicsit! Hátha bele roppansz! 😉
-Már megint?
-Még mindig.
Sosem lesz vége...
Mostmár az emléked nem csak bennem, hanem rajtam él tovább...❤️
Halálodnak balladája
-Temetőben jártamban,
Rossz íz volt a szájamban.
Elmondani nem lehet,
Milyen rossz ez most neked...
-Nem veszel már levegőt,
Embóliás lett tüdőd...
Bal aortád megmondta:
Nem lesz ebből unoka!
-Nekem csak a magány jár,
Ez a lány magányban hál.
Bár mehetne utánad,
Nem lenne benne ekkor bánat.
-Bár a bánat emészti,
A szerelmed nem érti:
Mit csinált a sok orvos,
Hisz diagnózisod egy fos?
-Azt mondták, hogy elmehet
De a beteg még beteg...
Bal aortád beszűkült,
A lelked meg elrepült...
-A halálod elég rút,
Ez a könnycsepp kicsordult...
Mondandóm hát befejzem,
Jó éjszakát szerelmem...
“Vele egy nap jobb volt, mint nélküle egy egész élet.”
—
Tüdőembólia
Együtt dobbant a szívünk... Egyszerre lélegeztünk... Te voltál a másik felem... Végül a szíved úgy döntött nem pumpál elég vért a tüdődbe... Csak elaludtál csendesen. Nem érezted, hogy a fehér véres hab kifolyik a szádon s az orrodon... Csak nekem fájt mikor megtaláltalak az ágyamban. Csak én szenvedtem mikor a mentősök próbáltak visszahozni. Te már máshol voltál.