Napjaim Nélküled

~《See you soon...in the HELL》~

[kepmasvallomas]

Lezáratlan

Beteg vagy. Egy pszichopata. Nem hagysz békén. Mindig másra fáj a fogad.

Nekem is fáj a fogam, arra hogy a kezeimet a véred mocskolja.

Vége a játszmának, sakk-mattot kapsz napokon belül.

Vesztettél, ismerd be.

Eddig azért imádkoztál, hogy a barátnőm közelébe lehess, most azért fogod elmorzsolni az utolsó imát, hogy életben hagyjunk.

Üdv újra a pokolban te féreg😈

[kepmasvallomas]

Eggyel több/365

Észre sem vettelek amíg nem figyelmeztettek, hogy ott vagy,

Oldalra néztem és te egyenesen a szemembe néztél, majd végig mértél,

Túl jól ismertem azt a féloldalas mosolyt, bejött a látvány,

Integettél nekem, de én csak biccentettem.

Fordult a kocka, mostmár én vagyok a rideg és gyilkos.

[kepmasvallomas]

SOK/365

Egy hete mikor a sulim lépcsőjén lesétáltam és mély kék, ugyan kérlek halvány szürke szempárral találtam szembe magam,

Akkor nyugtáztam magamba, hogy egy élő hulla vagy.

Én voltam az életed és te úgy lettél öngyilkos, hogy eldobtál.

[kepmasvallomas]

Nemtudommennyi/365

Másfél évnek tűnt mióta nem gondolok rád,

Talán már nem is emlékszem,

Talán már te sem emlékszel,

És lehet már maga a világ sem emlékszik.

[kepmasvallomas]

22/365

Anyám szemében a mai napig te vagy a sértett kis fiú akinek eladtad magad,

Megtaláltad anyám gyenge pontját és a családomba férkőztél

Majd mikor leléptél itt hagytad nekem az emléked minden egyes ismerősömnél,

De legalább engem nem gyötör bűntudat.

[kepmasvallomas]

21/365

Mindenkitől azt hallgatom csak én tudlak megmenteni,

De én már nem akarlak saját magadtól megóvni,

Köszönöm de eléggé szétszedett a benned lévő szörnyeteg,

És tudod én belé is ugyanúgy belé szerettem

Sajnálom, hogy felfog emészteni...

[kepmasvallomas]

20/365

Meséltél neki rólam?

Meséltél tán szemeimről amik ámulatba ejtettek?

Meséltél karjaimról amik álomba ringattak?

Meséltél akarat erőmről amivel annyiszor tettem neked eleget?

Meséltél könnyeimről amiket másodpercek alatt váltott fel a legboldogabb mosoly ha fogtad két kezem?

Meséltél neki rólunk?

[kepmasvallomas]

19/365

Lehazudtad nekem minden csillagot,

Lehazudtad rólam az összes ruhadarabot

Majd hazugságot ültettél szívembe

Igaznak tűnő szikrázóan kék iriszeiddel.

[kepmasvallomas]

18/365

Mézédes ajkaidról is

Keserű hazugságok cseppentek

Lángoló ajkaimra

Így lett minden valóból perzselt hamu.

[kepmasvallomas]

17/365

Egy valamiben elismerlek,

Az pedig a hazugságok.

Nálad hazugabb emberrel még sosem találkoztam.

[kepmasvallomas]

16/365

Oroszlánként tekintettem rád

Egy igazi fenséges királyként,

De rá kellett jönnöm, hogy még az utcán rohanó patkány sem lehetsz,

Hiszen a féregnek is több gerince van, mint neked.

[kepmasvallomas]

15/365

Hazudnék ha azt mondanám élvezem ahogy szenvedsz,

De különösebben semmi érzést nem vált ki belőlem, hogy lejebb csúsztál mint valaha.

Haldokolsz és feladtad, én látom; ők sosem fogják.

Ideje lenne végre őszintének lenned legalább a nővéreddel.

[kepmasvallomas]

14/365

Mennyire véletlen, hogy ugyanakkor vagyunk ugyan ott?

Mennyire fura, hogy engem kérdezgetnek mi van veled.

Nem szégyelled magad, hogy mindenkitől rólam kérdezel de egyetlen egyszer sem tudsz a szemembe nézni?

Szánalmas, gerinctelen és embertelen vagy./?

[kepmasvallomas]

13/365

Kötéltáncot folytatsz idegeimen,

Csak szólok: senki nem kap el ha zuhansz.

[kepmasvallomas]

12/365

Hallom ahogy hozzám beszélsz,

Szavaid eljutnak tudatomba,

Még sem értem egyetlen szavad sem.

[kepmasvallomas]

11/365

Sosem ismertél.

Ha tudtad volna ki vagyok,

Most nem szenvednél kínok közt.

[kepmasvallomas]

10/365

Mennyországot teremtettél számomra.

Játszottál velem, azt hitted törékeny angyal vagyok.

Most pedig a saját poklodban rohadsz.

Nekem a te poklod a mennyország.