1:24-nél (ha minden igaz, ott indul el a videó), amikor felveti, hogy a nyúló magnószalag hangja vajon milyen érzést kelthet azokban, akik sosem hallották a nyúló magnószalag hangját, merthogy szerinte akik ismerik ezt a hangot, azokban nosztalgiát kelt, de aki sosem hallgatott magnót? amúgy szerintem - függetlenül attól, hogy hallottad-e gyerekkorodban ezt a hangot, tudod-e kötni valamihez - nosztalgikus hangulatba hoz. mondjuk engem picit zavar, hogy nagyon sokszor hangzik el a "nostalgia" szó, nem mondom, hogy nem jó jelző, de azért sokkal rétegzettebb, nehezebben megfogható ez a hangzás, nem lehet egy "nostalgia"-val elintézni. (ettől eltekintve amúgy nagyon bírom a csaj videóit, amúgy is szeretem, amikor zenészek beszélnek zenéről). ha mindenképpen a nosztalgikus hatásból akarnánk kiindulni, akkor azért hozzátenném, hogy egy álomszerű, sosem volt világ iránti nosztalgia van benne talán, de én kb. egy másik bolygón érzem magamat tőle, szóval nekem sokkal több ennél, az egyik kedvenc lemezem valaha, csak most kicsit fáradt vagyok értelmesebb hasonlaton gondolkodni.
az új albummal még barátkozom, nem mondom, hogy nem jó, csak valahogy olyan "hideg", biztos, hogy sosem lesz olyan viszonyom vele, mint a geogaddival vagy a music has the right to childrennel. mondjuk másmilyen még lehet.
