Sári Csillag

Egy kezdő író próbálkozásai

[neked-meg-uj]

Ez nem mikrofon, hangtompító az írás.

[neked-meg-uj]

És most azt számolom, hogy hány asszociációból jutok el Hozzád.

[neked-meg-uj]

Néha lehet, hogy gondolok másra,

Néha lehetne máshogy,

Noha végül mindig te vagy a vége.

.

Egyszer csak felébredek,

És ott fekszel, és alszol.

Utoljára mikor beszéltél

Azt mondtad álmos vagy

.

Nem hazudtál...

.

Te sose hazudsz, mert jó ember vagy.

Ha hazudsz rögtön tudom,

Mert ismerlek és rossz ember vagyok.

.

Mindent tudok rólad,

Hogy egyszer felhasználhassam ellened.

Ilyen vagyok...

.

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Régen nem tudtam leírni a mond szót

És csak most értettem meg ennek az iróniáját.

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Igazából hajnali 2 óta fent vagyok, és mondanám, hogy rád gondolok.

És mondanám, hogy bár ne így lenne.

És mondanám, hogy rólunk álmodtam valami forrót.

De kinek?

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Sokat gondolkodtam, hogy mennyire meghatároznak minket a traumáink.

És még azóta sem tudom, milyen ha szeretenek...

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Tegnap láttam egy fiút, aki rád hasonlított...

Feltörtek a régi emlékek, és csak arra tudtam gondolni:

Hihetetlen, hogy egyszer azt hittem, örökre ismerni fogjuk egymást...

Hol vagy most?

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Miért mindig a legjobb dolgokat hagyjuk el?

Két hete nincs meg sem a sapkám, sem a kesztyűm.

Fázom nélküled...

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Csak egy baj van, ha meglátlak a hangszálaim hirtelen úgy viselkednek mint a kabátzsebben felejtett fülhallgató zsinórja.

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Elhagyni, ami egykoron testem kedvelt darabja volt; tüdőmben oxigén, szívemben dobbanás, oly kín melyet egy porcikám sem kíván feldolgozni.

Így leszel majd testem fájdalmas része; gyomrom görcse s szemem könnye. Fájdalom; ennyit hagyj magad után, hogy legyen mire emlékezzek.

[neked-meg-uj]

Mire van szükséged? - kérdezte.

Tűzre, olyan tűzre, ami nem éget porig maga körül mindent, ami csak épp annyira parázslik, hogy végre felmelegedjen a lelkem mellette! Szikrákra, melyeket csak nekem szór, és másban nem kelt tüzet! - gondoltam...

Magam sem tudom. - válaszoltam.

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Érezted már úgy, hogy minden szál oda köt valamihez, amit nem akarsz? Szabadulnál a gondolatától is, és akkor kezd el még jobban húzni.

Majd végül végleg magához láncol...

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Mély kék ég, s világít az óceán.

Hogy találjam meg magam a végtelenben?

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Szabályos szlalom gyakorlatok

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Hasonló fájdalom, mint amikor a könyököd bevered azon az egyetlen négyzetcentin, majd egyszerre zsibbad és fáj.

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Elhagyni, ami egykoron testem kedvelt darabja volt; tüdőmben oxigén, szívemben dobbanás, oly kín melyet egy porcikám sem kíván feldolgozni.

Így leszel majd testem fájdalmas része; gyomrom görcse s szemem könnye. Fájdalom; ennyit hagyj magad után, hogy legyen mire emlékezzek.

~Sári Csillag

[neked-meg-uj]

Az baj, ha nem tudom mi a különbség a hedonizmus és a mazochizmus között?

~Sári Csillag