Szétszórt lélekdarabok

🌙🔮 Ideje őket összeszedni…

[pitypangosgitar]

Aki azt mondja hogy egy felszínes picsa vagyok könyörgöm nézzen már végig a nincstelen, bányarém exeimen…

[pitypangosgitar]

Ez a folyamatos gyomorgörcs nem hiányzott.

[pitypangosgitar]

Az élet hullámvasút? Hát az enyém sokkal inkább emlékeztet bungee jumpingra.

[pitypangosgitar]

4:34. Egy percet sem aludtam. A meleg miatt, győzködöm magam. Pedig tudom hogy valójában nem ez az oka. Kezdek megbolondulni, azt hiszem.

[pisces-core]

[pitypangosgitar]

Együtt a probléma ellen, nem egymás ellen.

[pitypangosgitar]

Mi lenne ha nem akarnál valaki olyanból szeretetet kicsikarni akiben nincs?

[pitypangosgitar]

Megint és megint. És megint. Aztán újra és azután szintén. Hogy értessem meg magammal hogy elég volt ebből? Hogy végre vége legyen és ne érezzem soha többé ezt.

[pitypangosgitar]

Őszintén nem tudom mit gondoljak. Fogalmam sincs. Bolond vagyok? Lehet. Át vagyok baszva mint szar a palánkon? Lehet. Mégis valahogy ha a megérzésemet követem erre visz. Majd kiderül miért.

[pitypangosgitar]

Kedves D!

Szeretnék neked nagyon boldog születésnapot kívánni és hogy érezd jól magad a hétvégén. Ott olyan emberek közt vagy akik szeretnek, támogatnak és sosem bántanának úgy ahogy én tettem már számtalanszor. Nem kérem hogy megbocsáss az évek alatt elkövetett hibáimért, de szeretném ha tudnád hogy sajnálom. Ez nem visszatáncolás akar lenni, viszont úgy érzem fontos tudnod hogy sosem rossz szándék vezérelt, de beismerem túl sokszor ragadtak el az indulataim. Mindketten követtünk el hibákat és mindketten fejlődtünk, tanultunk belőlük. Szeretném ha tudnád hogy hálás vagyok neked amiért a barátomnak és a szerelmemnek tudhattalak. Bár fáj ezt kimondani, ez szerelem volt, pont ezért ennyire nehéz lezárni. Úgy gondolom a telefonbeszélgetésünk során is túl sok indulat volt bennem, ezért is a bocsánatodat kérem. Őszintén kívánom hogy haladjanak az útjaink jobb irányba mint eddig, és kívánom hogy találd meg a saját boldogságod. Sajnálom hogy nekünk más lett megírva ebben az életben, de tudd hogy mindig a szívemben leszel. Köszönettel tartozom neked, amiért annyi mindent megtanítottál nekem az életről, arról hogy milyen embernek lenni és milyen igazán szeretni és ilyen hevesen érezni. Remélem a rengeteg rossz ellenére te is tudsz majd rám idővel úgy tekinteni ahogy én rád. Tehát csak azt szeretném mondani hogy legyél nagyon boldog, nem csak a szülinapodon, hanem ezt követően mindig.

Szeretettel,

K

[pitypangosgitar]

A szerelem lehet heves, lehet viharos de nem kell hogy fájjon. Téged szeretni pedig fáj. Folyton fáj. Nem akarom kínozni magam. Lehet hogy ez volt a mindent elsöprő szerelem. Lehet hogy sosem lesz ennyire heves senki mással. De ebben mindketten tönkremegyünk. Se bizalom, se tisztelet. Sosem működött. Most fáj mert ez szerelem volt és azt mindig fáj elengedni. De most fáj utoljára, egyszer, nagyon. Aztán nem fog többet. Félek tőle hogy amikor elérek abba az állapotba hogy nincsenek érzéseim megint vissza akarok majd jönni hozzád. Olyankor elfelejtem a fájdalmat és hogy mikor fáj azt kívánom bár ne éreznék. Amikor nem érzek pedig hiányzik a viharos elsöprő szerelmed. Talán ha eltelik elég idő mindketten megfejlődjük amit kell és egyszer még talán az az ember leszel akinek már most látlak. Én pedig az a Nő aki képes egészségesen szeretni. Talán egy nap…

[pitypangosgitar]

Most csak vissza akarom csinálni. Várom hogy találkozzunk. De félek is tőle. Fájni fog a semlegességed. Mert pontosan tudom hogy hogy fogsz viselkedni. Az pedig rosszul fog esni. Én is úgy kell viselkedjek. Semlegesen, hidegen. Hiába akarlak szeretni. Tudom hogy benned is ez van. Ez lesz. Hogy neked is ugyan így fáj. Hogy ugyan olyan nehéz lesz a közelemben lenni.

[pitypangosgitar]

Nem szeretem amikor van időm gondolkodni. Olyankor írni akarok neki. Valamit. Bocsánatot kérni. Kommunikálni.

[pitypangosgitar]

Tudtam hogy csalódni fogok. Hogy nem vár itt rám semmi. Miért is várt volna? Én kértem hogy felejts el. De azért mégis reméltem hogy megpróbálsz tenni egy gesztust.

[pitypangosgitar]

Miért akarom hogy találjak valami kis kellemes ajándékot bent ha bemegyek a lottoba? Egy kis apróságot amit te hagytál ott nekem, egy kis csoki vagy egy üzenet, bármi. Csalódni fogok ha nem lesz pedig ez az egész csak a fejemben létezik.

[pitypangosgitar]

Ha évek telnek el mire újra találkozunk és még mindig ezt fogom érezni, hozzád megyek. Ígérem. Mert akkor bizonyosságot nyer hogy nem tudok nélküled élni. Márha te is ugyan így fogsz érezni.

[pitypangosgitar]

Azt gondolom örökre emlékezni fogok a nevedre. Annyira mélyre égetted magad a lelkemben. A fejemben. A szívemben. A testemben. Arra is hogy mikor van a szülinapod. Inverze az enyémnek. 08.01. - 08.10. Arra is hogy milyen érzés volt téged szeretni. Ahogy arra is milyen érzés volt miattad szenvedni. Milyen érzés volt gyűlölni és milyen volt hevesen karjaidba omlani. Legszívesebben most is ezt tenném. Visszarohannék melléd mintha nem lenne holnap és figyelmen kívül hagynék mindent amivel valaha bántottál. Pedig bántottál. Túl sokat. És én túl sokáig tűrtem el és hunytam szemet felette. Bántottalak. Túl sokat. És te túl sokáig maradtál mégis mellettem. Megmérgezte a lelkünk. Te az enyém én a tiéd. Hangozhatott volna ez a pap előtt is fehér ruhában. Ehelyett abban a kontextusban mondom ami toxikus méregként itatta át a lelkünk. Pont ezért ilyen nehéz. Pont ezért fáj ennyire. Mert már úgy megszoktuk hogy fáj. Mi van ha most fáj utoljára? Mihez kezdünk egymás fájdalma nélkül? A függőséget okozó méreg nélkül?