A Magyar Idők mai számában a következőket olvastam három cikkben, hogy nektek már ne kelljen:
1. Pröhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a véres Tanácsköztársaságot népszerűsíti, és történelmet hamisít a magyar állam pénzén.
2. Sasvári Edit, a Kassák Múzeum igazgatója anarcho-kultúrmarxista propagátorok hölgyismerőse.
3. Gulyás Gábor, a szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatója kaszáspókként terpeszkedik a kultúrmarxista lucernásban.
4. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Frida Kahlo ürügyén a trockizmust népszerűsíti.
5. A Ludwig Múzeumban trockista- valamint gender- és melegpropaganda folyik. (Felelős egyelőre nincs megnevezve.)
6. Karafiáth Orsolya bukott fűzfapoéta, aki érzelgős szélsőliberális politikai és feminista maszlaggal tömi az elbutított olvasók fejét, és még csúnya is.
7. A liberálisok ránk akarják erőszakolni, hogy nyugati trendeket majmolnunk, és a Trianon-téma helyett a 72 gender szivárványszínű világát boncolgassuk.
8. A liberálisok elérték, hogy Móra Ferenc helyett Harry Potter szerepeljen a tankönyvekben.
9. Ritkítanunk kellene a könyvfelhozatalt, hogy az olvasó megtalája az értékes könyveket.
10. A könyvüzleteinket elözönli a nyugati szenny, ezért fel kéne emelni az értéktelen könyvek áfáját 5%-ról 27%-ra. (Hogy mi az értékes, azt csak egy új Klebelsberg tudná kiválogatni, akinek személyét a szerző szerénysége tiltja megnevezni.)
Kész szerencse, hogy nincs kultúrharc.