Nézzük meg, hogy harcolt és küzdött Áder 2012 és 2022 között köztársasági elnökként a demokrácia, a jogállam, a fékék és az ellensulyok védelmében.
1, Alkotmánybíróság jogköreinek és összetételének megváltoztatása.
- Az új Alaptörvény korai módosításai (különösen a Negyedik Módosítás) jelentősen szűkítették az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreit. Megvonták a testülettől a költségvetési, adó- és illetéktörvények felülvizsgálatának jogát (bizonyos alapjogi kivételektől eltekintve).
- A Negyedik Módosítás kimondta, hogy az Alaptörvény hatálybalépése előtti alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik, így a testület nem hivatkozhatott automatikusan a rendszerváltás óta felépített „láthatatlan alkotmány” jogállami vívmányaira.
- A bírák számát 11-ről 15-re emelték, és megváltoztatták a jelölési szabályokat. Így az ellenzék konszenzusa nélkül, tisztán a kormánypárti többség jelölhette és választhatta ki az új tagokat, ami a testület politikai homogenizációjához vezetett.
Áder János összes tiltakozása, idézet: " "
#StopÖnkény
2, Az igazságszolgáltatás és a bíróságok igazgatása
- A bírák kényszernyugdíjazása (2012): A bírák felső korhatárát hirtelen 70 évről a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárra (akkor 62 év) szállították le.
Schmitt Pál 194 ilyen felmentő határozatot írt alá, majd utána Áder János pedig mintegy negyvenet.
- Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felállítása: A bíróságok igazgatását egyetlen személy, az OBH elnökének kezébe adták, aki rendkívül széles körű jogköröket kapott a bírói kinevezések, előléptetések és az ügyek áthelyezése terén, érdemi ellenőrzés nélkül
- A közigazgatási külön bíróságok kísérlete (2018): Egy olyan különálló bírósági rendszer felállítását tervezték, amely a kormány számára politikailag érzékeny ügyeket (közbeszerzések, választások, adók) tárgyalta volna a kormány által kinevezett bírákkal. A nemzetközi tiltakozás miatt ezt a törvényt végül formálisan nem léptették életbe. Előtte Áder csont nélkül aláírta.
Áder János összes tiltakozása, idézet: " "
#StopÖnkény
3. A választási rendszer átalakítása
- Győzteskompenzáció: Bevezették azt a rendszert, amely nemcsak a vesztesek, hanem a győztes egyéni jelöltek után is töredékszavazatokat számolt a pártlistákhoz. Ez a mechanizmus a mindenkori relatív első helyezettnek (2014-ben és 2018-ban a Fidesznek) aránytalanul nagy, akár kétharmados parlamenti többséget biztosított kisebbségi abszolút szavazatarány mellett is.
- A választási törvény későbbi szigorításai: Később (pl. 2020-ban) úgy módosították a szabályokat, hogy egy párt csak akkor állíthasson országos listát, ha legalább 71 egyéni körzetben indít jelöltet – ez technikailag kényszerkoalícióba vagy teljes koordinációba szorította az ideológiailag eltérő ellenzéki pártokat.
Áder János összes tiltakozása, idézet: " "
#StopÖnkény
4. A civil szféra és a kritikus hangok korlátozása
- A „Lex NGO” (2017. évi LXXVI. törvény): A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény kötelezte a külföldi donoroktól pénzt kapó civileket (pl. TASZ, Helsinki Bizottság), hogy regisztrálják magukat „külföldről támogatott szervezetként”. Ezt a megbélyegzőnek tartott törvényt az EUB ítélete után, 2021-ben vissza kellett vonni.
Áder szerint a törvénnyel minden rendben volt, így természetesen csont nélkül írta alá.
- A „Stop Soros” törvénycsomag (2018): Bűncselekménnyé nyilvánította a menedékkérőknek nyújtott jogi és humanitárius segítséget, és 25%-os különadóval sújtotta a bevándorlást segítő civil tevékenységeket.
Áder János összes tiltakozása, idézet: " "
#StopÖnkény
5. A médiarendszer feletti ellenőrzés és a KESMA
- Médiatörvény (2010–2012): Létrehozták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) és a Médiatanácsot, amelynek tagjait kizárólag a kormánypárti többség jelölte. A közmédiát (MTVA) egyetlen központi holdingba vonták össze.
- A KESMA alapítása (2018): Több mint 450 kormányközeli tulajdonban lévő sajtóterméket (megyei lapok, rádiók, tévék, online portálok) ajánlottak fel tulajdonosaik egyetlen központi alapítványnak, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak. A kormány a fúziót rendeletileg „nemzetstratégiai jelentőségűvé” nyilvánította, megkerülve ezzel a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiatanács vizsgálatát.
Áder János összes tiltakozása, idézet: " "
#StopÖnkény
6. A rendeleti kormányzás állandósítása (Különleges jogrendek)
- A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet (2016-tól): A migrációs válságra hivatkozva bevezetett rendkívüli jogrendet a kormány félévente folyamatosan meghosszabbította, függetlenül a tényleges statisztikai adatoktól, ami felhatalmazást adott a rendvédelmi szervek jogköreinek kiterjesztésére.
- Veszélyhelyzetek halmozása (2020-tól): A COVID-19 világjárvány idején bevezetett „felhatalmazási törvény” lehetővé tette a rendeleti kormányzást (törvények felfüggesztését rendeletekkel). Ezt a járvány után a szomszédban zajló háborúra (2022) hivatkozva alakították át és tartották fenn, állandósítva a parlamentet megkerülő jogalkotást.
Áder János összes tiltakozása, idézet: " "
#StopÖnkény
