2017.03.07.
Ez egy olyan dátum volt amit a mai napig megemlegetek. Belevéste magát a szívembe.
Sajnos elbasztam. Viszont mai napig sokat gondolok arra a kis aranyos és végtelenül kedves lányra akivel oly sok faszság után végre rátaláltam.
Csinálhattam akármekkora hülyeséget,ő velem volt. Mindtam akármekkora faszságot, ő velem volt.
Nagyon szeretném újra látni. De hiába minden próbálkozásom sajnos nem akar velem szóba állni.
2020.10.25. Te sehol se vagy...
Nem láthatod azt az űrt amid a hiányod okoz. Mi változott mióta szétmentünk? egy teljesen másik ember lettem. Ha hiszed ha nem. Elég sok érzés kidöglött belőlem, csak pár maradt azok se a legjobbak. Szivem 1000 db-ra tört és csak egy szilánk maradt de abban a szilánkba csak is te vagy.
Mondhat Rólam akárki akármit. Két ember ismert engem igazán. Az egyik te voltál a másik L.
De mit ér a szó és az érzelem? Semmit. Bűntudtat,szomorúság és Gyötrelem kíséri mindennapjaimat. Miattad.
Egy darabig nem volt kínzó a hiányod. Próbáltam elterelni a figyelmem. De ahogy de ahogy egy hajó én is ugyan úgy merülök le abba a mélységbe.
Ha rád gondolok mai napig összeszorul a szomrom és könnyek szöknek a szemembe. Elég nehéz ez de sajnos muszáj beletörődnöm.
Egyszer majd csak elnyel...
Remélem ezt SOHA nem fogod látni. Csalódnál bennem hogy itt osztom meg bánatom aminek sose voltam híve. Csalódnál, mint annyiszor.
