Ha egyedül kelek át a folyókon akkor minek építünk hidakat?
RMH

No title available
Jules of Nature

Kaledo Art
No title available
Peter Solarz
Claire Keane

@theartofmadeline
he wasn't even looking at me and he found me
NASA

PR's Tumblrdome
Cosimo Galluzzi

Janaina Medeiros

oozey mess
will byers stan first human second

roma★
d e v o n

tannertan36
I'd rather be in outer space 🛸

titsay
seen from Netherlands
seen from United States
seen from United States

seen from Germany
seen from T1
seen from Türkiye

seen from United States
seen from Netherlands
seen from United States
seen from United Kingdom
seen from Spain
seen from Netherlands
seen from United States

seen from United Kingdom

seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States

seen from India
seen from United States
@sorrykaaa
Ha egyedül kelek át a folyókon akkor minek építünk hidakat?
Xy: -mond miért viselkedsz így?
Me: -hogy érted ezt?
Xy: -tudod, hogy mire gondolok.. Mintha haragudnál a világra. Akkora szíved van de mégis magadban tartod szinte minden emberi érzelmed. Tudsz te bánni az emberekke,l de valamiért totál elzárkozol. Minta már nem is akarnál boldog lenni.
Me: -ah értem már mire akarsz kilyukadni. De tudod mit? Rohadtul semmi közöd hozzá.
Lehet rossz irányba mentem..
Mert valamiért pont én kellettem
De vissza estem.
Azóta is csak szívom amíg bírom mert a lelkem nincsen rendben.
Mi történik velem?
Azt hiszem tönkre mentem
Csak a boldogságot keresem a szerben
De már kajakra elhiszem, hogy nem tudok jobban lenni
Akármit csinálok, már nem változik semmi.
Nem tudom meddig fog fájni.
De már fárasztó.
Eszméletlenül fáradt vagyok rá gondolni.
Folyton kérdezem magamtól "miért, minek?"
Valóban nem éri meg.
Talán az bánt, hogyan tehettem meg.
Talán az, hogy feleslegesen tettem.
Vagy talán az, hogy
Számomra ez valami, és egy igazi dolog volt.
Itt az ideje megérteni
Attól hogy te mindenkin segíteni akarsz,
Az nem azt jelenti hogy rajtad bárki is fog.
Nem feltétlenül jelentesz annyit valakinek, mint amennyit ő neked.
Ez az új fejezet
De, ne haragudj
Én ebben már nem akarok szerepelni
utálom, ahogy szólsz; beszélsz.
szavakat mondasz, melyek szerte szállnak,
s mondatokat többé nem formálnak.
kérdőjelek a testünk között,
mi ketten az ágy fölött.
én alattad és te a nyakamban;
a hideg ráz, mert maradtam.
futni akarok, el tőled, a gondolatodtól,
a hangodtól a fejemben,
s hümmögésedtől a fülemben.
hallom, ahogy duruzsolsz
és minden nappal tovább dacolsz.
Egy kicsit arra vágyom, hogy valaki, valami felrázzon
Hogy kikerüljek ebből az ürességből
A mókuskerékből, ami boldoggá tenne,
Ha lenne benne egy cél
Azt hiszem te megtetted...
Amúgy csak omlik össze körülöttem minden…de nem gáz.
Próbálok minden kudarcból egy várat építeni s nem falakat húzni. De a vár nem áll s összeomlani látszik.
Sok story-t meg halgattál, de végül nézz körbe..
Egyedül maradtál
Mindig az távozik a leghalkabban, aki a leghangosabban mondogatta, hogy mennyire szeret.
„ Ha a nő érdekes, akkor nem egyszerű.
Ha egyszerű, akkor nem érdekes
Ha megéri neked, nem fogod feladni.
Ha feladod, nem érdemled meg.
Az igazság az, hogy mindenki bántani fog.
Csak meg kell találnod azt az egyet akiért érdemes szenvedni.“
- Bob Marley
Egyetlen dolog szünteti meg a másik hiányának fájdalmát: ha nem szeretjük tovább. Amikor azt mondjuk, hogy az idő gyógyít, erre gondolunk. A felejtésre. Ez azonban, ha valóban szeretünk, nem lehetséges. A szeretet hiányát csak egyetlen dolog gyógyítja: ha újra találkozunk azzal, akit szeretünk. Semmi más. Jövőre, húsz év múlva, egy másik életben. Mindegy. A hiány mindaddig él, amíg nem látjuk újra. Nem az emléke, a hiánya él bennünk!
Müller Péter
Már csak egy másik életben találkozhatunk újra..✨
Tudod lehet, hogy külső szemmel nézve kicsit merevnek tűnök, de senki nem látta azt, hogy mennyi nehézség és gyötrelem kellett ehhez a tekintethez.
UI:
Nincsen nap mikor ne szentelnék időt arra, hogy kicsit merengjek, mégis mi történt köztünk. Csak talán a súlya nem nyom annyira..
Ha máshogy nem is de legalább így itt voltatok velem.
Ha máskor nem is de legalább most magamhoz szoríthattalak titeket.
Hiába, belesajdúlt a bűntudatba a lelkem, a valóság szúrt szíven.
Hisz már csak álmomban vagytok jelen.
Most annyira beszélnék veled. Órákon keresztül, beszélgetni mindenről, néha nevetve, néha pedig elkomolyodva. Csak te és én. És a gondolataink. Semmi más.