A selection of hobo nickels. These were carved from the Indian Head nickel (or Buffalo nickel), a five-cent coin minted in the United States between 1913 to 1938.
seen from Türkiye
seen from United States

seen from United Kingdom

seen from Malaysia
seen from Belgium

seen from Australia

seen from United States
seen from Poland
seen from Türkiye
seen from China
seen from China
seen from Japan
seen from Germany

seen from India
seen from South Korea
seen from Türkiye

seen from United States

seen from Germany
seen from United States

seen from Canada
A selection of hobo nickels. These were carved from the Indian Head nickel (or Buffalo nickel), a five-cent coin minted in the United States between 1913 to 1938.
Egy ízig-vérig amerikai bélyeggel megyünk tovább, amit elég keményvonalasan megpecsételtek, meg hát a jobb széle is csorba kissé, de szerintem ez ennek a mintának simán jól is áll. Ez egy önálló bélyeg, nem tagja semmilyen sorozatnak, és Charles M. Russell az egyik leghíresebb vadnyugati festő 'Jerked down' (Lerántva? talán...) című 1907-es alkotását ábrázolja. A mű az alkotóról elnevezett múzeumkomplexumban található a montanai Great Fallsban, ahol több mint 2000 (!) művét őrzik. A bélyeg drága édesanyámmal egyidős, '64-es, jövőre lesz 60 éves. Ennek ellenére tök értéktelen, mivel nyomtak belőle egy laza 128 millió darabot, így még egy postatisztát is száz forintért lehet szerezni.
Kicsit mesélek itt még azért Charles Marion* Russelről, mivel szerintem nekünk európaiaknak jórészt nem mond semmit, az USA-ban meg talán nincs ember aki nem hall róla minimum az iskolában. Ja igen, egy kis easter egg, van egy férfi filmhős karakter, méghozzá elég kemény, akinek szintén Marion a középső neve, na ki tudja? Lent majd el lehet olvasni a megfejtést.
Szóval emberünk 1864-ben született a missouri Saint Louisban, ebből ki is található, amúgy, hogy bár nincs expliciten rajta, de ez egy 100 éves emlékbélyeg a művész tiszteletére. Már gyerekkorában is rajzolgatott, illetve imádta a történeteket a vadnyugatról, cowboyokról, illetve az őslakos indiánokról. 16 évesen hagyja el otthonát, és fejezi be az iskolát, hogy elmenjen egy montanai birkafarmra dolgozni. Ezt elhagyta mert megismerkedett egy Jake Hoover nevű vadásszal, és neki dolgozott inkább. Jakel életreszóló barátságot kötöttek, és bár 1882-ben még visszatért egy rövidke családlátogatásra Missuriba, utána már örökre Montanában élt és dolgozott.
Vicces történet, ahogy hivatásszerű festővé vált: Montanába való visszatérése után cowboyként dolgozott, és eközben szabadidős tevékenységként készített képeket vízfestékkel a tájról, állatokról. Az 1886-87-es tél különösen kemény volt még montanai viszonylatban is, ezt gondosan dokumentálta képekkel. A ranch tulajdonosa ahol akihez tartoztak a marhák, helyzetjelentést kért levélben, hogy miként viseli a csorda az ítéletidőt. Válaszként Russel egy képeslap méretű festményt küldött, melyen egy megviselt marha látható a télben, farkasokkal körülvéve. A tulajnak annyira tetszett a szemléletes és frappáns válasz, hogy megmutatta barátainak és üzlettársainak, az egyikük pedig kiállította a képet a kirakatában. Innetől Russel elkezdett megrendeléseket kapni, képek készítésére. A kis kép címe egyébként Waiting for a Chinook címe lett, mivel ezt pingálta rá megjegyzésnek, és később már sikeres festőként elkészítette nagyobb és részletesebb verzióját, mely egyik legismertebb alkotása lett. A chinook egyébként egy széljárás, mely délnyugatról elhozza a melegebb levegőt a Sziklás-hegység keleti oldalára, hát erre várt már ember és állat a rettenet hidegben.
1888-ban Russel egy ideig egy indiántörzzsel élt együtt, ekkor mélyült el igazán az őslakos kultúrában, szokásokban, motívumokban mely nagy hatással lett későbbi témáira és civil tevékenységeire is. Végül 1892-ben telepedett le Great Fallsban ekkor már végképp kizárólag a festésnek szentelve idejét, és biztosítva ebből megélhetését. 1896-ban megházasodik, egy 18 éves ottani lányt vesz feleségül, őmaga 32 éves ekkor. Russel bár helyben ekkor már elismert ember, Nancy segít neki hogy fokozatosan Amerika-szerte, mitöbb idővel nemzetközileg ismert művésszé váljon. Kiállításai nyílnak az USA-ban de még Londonban is. A '10-es években nemzeti parkok és rezervátumok feltérképezési munkáiban is segédkezik, illetve részletes, és mélyreható képeit a későbbi westernfilmek hiteles ábrázolásához is felhasználják. Indiánokkal való jó kapcsolatát ismert emberként sem felejti el, és komolyan lobbizik a föld nélkül maradt Chippewa törzs számára egy rezervátumért Montanában. Ez eredményre is vezet, és 1916-ban a Kongresszus nagyban az ő hatására létrehozza a Rocky Boy Rezervátumot. Sok korabeli művésszel, festővel, színésszel és filmessel ápol baráti kapcsolatot. 1926-os halálakor, a temetése napján iskolaszüneti napot rendelnek el Great Fallsban, hogy mindenki résztvehessen a temetési meneten. A koporsót egy üveghintón húzta négy fekete ló át a városon a temetőig.
Élete során több mint 4.000 művet alkotott, a festmények mellett szobrászkodott is, főleg bronzzal. Több mint 2.000 művet a róla elnevezett múzeum őriz Great Fallsban, melynek egyébként része a ház is ahol élt és dolgozott jórészt. Piacra kerülő művei rendkívül értékesek, rekorder Piegans című festménye, mely 2005-ben 5,6 milló dollárért kelt el egy aukción, de több festménye a milliós tartományokban mozog. Bronzszobrai is igen értékesek, több 100 ezer dollár sem ritka értük, és még a kisebb ceruzavázlatai is 25.000 $ körül cserélnek gazdát.
Számtalan dolgot neveznek el róla a XX.században, iskolákat, díjakat, szervezeteket, mitöbb a második világháborúban még hadihajót is.
Néhány fontosabb képet iderakok azért, tényleg szépek egyébként:
Buffalo Hunt (1899)
In without knocking (1909)
The Herd Quitter (1896)
Cree Indian (1896)
Lewis and Clark on the Lower Columbia (1905)
Russel great falls-i háza
És önmaga (1907)
5 Cent
5 Cent
5 Cent Biscuit....blast from the past - cg photography