Az országok közötti nyilvános vitára május 6.-án került sor online keretek között. Nagyon jó volt figyelemmel kísérni a vitát. sok új dolgot tudhattunk meg a jó érvelés felépítéséről és a résztvevő orszagokról is. Szerintem a csoportunk delegáltjai remek beszédeket és kérdéseket mondtak. A kutatók pedig rendkívül alapos munkát végeztek.
Belinkelem azt a Drive dokumentumot ahova a vitára való felkészülés során az anyagok egybe lettek gyűjtve:
A csoport első feladata egy rövid videó készítése volt amelyben bemutattuk országunk állásfoglalását a vita témájában.
A videó elkészítését megelőzően ki lett osztva, hogy a ki mit mondjon a videóban és mi legyen a koncepció. Abban mind megegyeztünk, hogy mindenki szerepeljen benne. Picit megnehezítette a csoport munkát, hogy mindent online kellett intézni:(
A mai nappal befejeződött számomra a szorgalmi időszak, így már csak a vizsgák állnak előttem. A blogolás csökkenő intenzitása is jelezhette, hogy az utolsó egy-két hetem viszont igen csak zsúfoltra sikerült, így most összefoglalom, mi minden jutott még így a végére.
Először is, az Innovációs kurzusból mindenkinek be kellett adnunia egy esszét a csoportunk által választott találmányról (E-ink), 4-5 oldal terjedelemben. Szerencsére elég részletes szempontsort kaptunk, hogy miket kell tartalmaznia, szóval úgy sejtem, nem lett rossz az elemzésem.
Aztán jött a nagyobb kihívás, hogy tartsunk erről egy közös, csoportos prezentációt is. Kicsit nehézkes volt mindenkinek megfelelő időpontot találni (és persze akkor is kellett hogy legyen valaki, aki elfelejti és elalszik), kétszeri nekifutásra lettünk csak kész. Bár korábban még nem próbáltam soha (igen, szégyellem), de rávettem a csapatot, hogy csempésszünk egy kis hungarikumot is az előadásba, úgyhogy PowerPoint helyett Prezivel alkottuk meg.
A prezentáláskor aztán Ibrahim hiányzott, de gyorsan újraosztottuk a szerepeket, és végül szerintem korrekt lett, amit előadtunk - bár pontokat majd csak később kapunk rá.
A mai utolsó gyakorlat után pedig egy közös ebéddel ünnepeltünk meg (ugyan Pim nélkül) a teljesített kurzust.
A Techniques of Management kurzusból sor került a második (és utolsó) esszére, amit múlt héten kellett beadni, és továbbra is ugyanarról a cégről kellett elemzést készítenem (Burberry). De ezúttal nem hosszútávú befektetési elemzést, hanem rövidtávú részvényár-elemzést vártak, aminek megvolt az a jó oldala, hogy a részvényárfolyam adatain kívül szinte semmilyen egyéb forrásra nem volt szükség, így az időigényes és kevésbé lebilincselő adatgyűjtést átugorhattam. Jött helyette az izgi rész, hogy az órán tanult előrejelzési módszereket végigpróbálgassam, és kiderítsem, melyik eljárás képes a legpontosabban megjövendölni a részvényár alakulását.
Na mert ez biztos ilyen egyszerű... Ha ennyiről lenne szó, holnapra az egész évfolyam meggazdagodhatna, ki-ki az általa elemzett cég részvényeiből...
Az volt ugyanis a kellemetlen következtetésem, hogy még a legösszetettebb, legkomplikáltabb módszereknél is egy leheletnyivel biztosabb eredményt adott a létező legegyszerűbb módszer: ha mindig abból indulok ki, hogy holnap is annyiba fog kerülni, mint ma. Hát köszi.
Sok fejvakarást okozott ez, nehéz volt belátnom (és aztán megpróbálni kideríteni az okát), hogy miért nincs ennél precízebb módszer, de elvileg mindent jól számoltam.
Erről az győzött meg leginkább, hogy utána a londoni tőzsde 100 legnagyobb cégének összesített árfolyamváltozásaira (FTSE-100 index) is kellett egy ugyanilyen elemzést összedobni, és ott már valóban az egyik összetett módszer bizonyult a leghatékonyabbnak. Azért nagy megkönnyebbülés volt, hogy nem csak arról írhattam, hogy az órán elméletben kipróbált módszerek miért nem működnek...
Apró szépséghiba volt a dolgozatban, hogy az Excelemet sehogy se tudtam rávenni, hogy angolul viselkedjen, így pl. a dátumok az én gépemen (és emiatt a kimásolt ábráimon is) magyar formátumban jelentek meg.
Mivel pedig saját kútfőből készült az elemzésem, a múltkori ijesztő 30%-os egyezési arány helyett ezúttal egy csöppnyi kis 2% mosolygott rám a beadás után. Az óráknak pedig a múlt héttel bezárólag vége lett, így véget értek a King’s Buildings-be tett reggeli sétáim. Arra az apró tényre is büszke lehetek, hogy egyik gyakorlatra se felejtettem el magammal vinni a teljesítési lapomat. Mivel csupán ez az egy papír bizonyította, hogy teljesítettem az összes gyakorlati feladatot, menet közben elővigyázatosságból néha fotót is készítettem róla. Ez a 8. gyakorlat utáni “biztonsági mentésem”:
Végül pedig a vállalati stratégiás kurzusom szintén ma fejeződött be. Erről korábban szintén sokat és részletesen írtam, úgyhogy most nem térnék ki rá külön. A félév végére sajnos mind jobban visszakanyarodtunk a túl általános elméletekhez, amik a valóságban sokkal több mindenen múlnak, és szerintem nincs túl sok értelme vegytiszta helyzeteket mindenféle kontextus nélkül elemezni, hasznosabbak voltak azok a korábbi példák, ahol tényleges adatokkal szembesítettek minket.
Ami pedig ezeken felül időrabló volt, az otthoni tárgyaimból is haladnom kellett a beadandóimmal, csupán az elmúlt hétre 3 is jutott.
És mi következik most? Hivatalosan két hét tavaszi szünet, aztán egy “tanulós hét”, ami gyakorlatilag szintén szünet. Utána pedig indul a vizsgaidőszak, de az én vizsgáim mind május 5-12 között lesznek, nem rögtön az elején. Szóval tanulás ezekre, beadandók otthonra, munka, és természetesen a felszabaduló plusz idő lehetővé teszi, hogy kicsit több helyre eljussak ezekben a hetekben.
A blog szempontjából pedig egyértelmű a képlet:
Több szabadidő --> több idő blogot írni --> De lesz miről? --> Persze, hiszen: több szabadidő --> több lehetőség --> több élmény!