#organikus

[progarden]

Jól beszélsz Petikém! Lássunk egy gyors legalizációt, de hirtelen! Csípőbő’!

[imagella-blog]

Biomechanikus bika tetoválás koncepció fehér vásznon

Bika Tetoválás #tetoválás #biomechanikus #bika #organikus #mechanikus #koncepció #művészet #fehér #vászon

[imagella-blog]

Szeretet vak matrica, fekete-fehér mélynyomás stílus, vidéki élet ünnepe

Vegán Tetoválás #avaláközös #feketeésfehéradagoló #pászkálpanorámák #organikus #vidékiéletünnepélyesmegünneplése #mcdonaldpunk #nemmogomelhinnemészép #állatokéslenyek

[imagella-blog]

A hold és virágok egy virág minta rajzban

Hold Tetoválás #hold #virágok #rajz #design #szimmetrikus #organikus #folyó formák #dansaekhwa #mitológia inspirálta #égbelipunk

[imagella-blog]

Zöld kígyókkal díszített medusafej, szervetlen geometriai stílus, solarpunk

Medúza Tetoválás #Medúza #Organikus #Solarpunk #Nőikor #Tetoválás #Színes #ArcKifejezés #VarázslóAkadémia

[kavehaz-magazin]

Saját szőlőskert? Vennél egyet? Erre figyelj!

Saját szőlőskert? Vennél egyet? Erre figyelj!

Szőlőskert vásárlásáról álmodozol? Ez jó befektetés is lehet, de akár nagy tehertétel is. Mit gondolj át, mire figyelj oda? (more…)

View On WordPress

[kavehaz-magazin]

Hitelesített Organikus Kávé, kávébabok

Hitelesített Organikus Kávé, kávébabok

A Hitelesített Organikus Kávé címke/leíró kifejezés azt jelenti, hogy a kávét mindenféle növényirtó, rovarirtó, vagy szintetikus vegyi anyagot tartalmazó műtrágya alkalmazása nélkül termesztették. (more…)

View On WordPress

[kritiqeu-blog]

Az organikus építészet filozófiája

Organikus építészet.. Nos.. ki ne hallott volna már róla, de mit is kell értenünk ez alatt a megnevezés alatt – ez már nem annyira egyértelmű. Ahhoz, hogy ne essünk a tévedés áldozatául, talán meg kellene néznünk néhány olyan építész munkásságát, akik ebbe a stílusba sorolandók. Elsőként talán Frank Lloyd Wright munkáira vethetnénk egy pillantást, ha már őt tartják ezen irányzat atyjának. Vagy ott van Antoní Gaudí, vagy Hundertwasser, esetleg Makovecz Imre. Igen, ők mind ezt az irányzatot képviselik, de mégis, hogyan fér meg egy megnevezés alatt mindannyiuk munkássága?             Guglizzuk csak be: organikus építészet meghatározása – és máris megértünk mindent. Ha ez így lenne, akkor az én mesém nem tartana tovább egy karakterrel sem. De a helyzet közel sem ilyen egyszerű! Ha a wikipédiának hiszünk, akkor lássuk csak mit írnak a szabad enciklopédia szerkesztői: „Organikus építészet (más néven szerves építészet) az építészet azon irányzata, amelynek programjában az szerepel, hogy az épület „természetesen” nőjön ki abból a helyből, ahová tervezték, alkosson azzal harmonikus, „szerves” egységet mind a felhasznált anyagok, mind az épület mérete, alakja és gondolatisága szempontjából. Ezért mondják, hogy az organikus építészet inkább filozófia, aminek megnyilvánulásai annak épületei.” Hm.. teljesen tudományosan és logikusan hangzik, nemde? Na jó, nem kell rögtön ítélkezni, a Wikisek sem beszélnek mindig, teljesen félre, de igencsak tág kategória lenne ez, ha csupán arra bazíroznánk, hogy a természetből inspirálódó és azzal harmóniában álló épület nevezendő organikusnak.

Az organikus építészet születése – a kezdetek

Az Amerikában megszülető, Frank Lloyd Wright által elindított organikus építészet Európában is megjelenik, magyar viszonylatban Makovecz Imrét említhetjük a modern építészek sorából igencsak jeles alkotóként, aki a wrighti elképzelést honosítja meg Magyarországon és a határon túl is. De nem csak magyar tájakon bukkan fel ez a tendencia, Ausztriában, Spanyolországban is találhatunk rá példákat, sőt egész világszerte. Makovecz ImreBár Makoveczet Wright követőjének, az organikus építészet magyar képviselőjének tartják, az ő építészete nagyban eltér az amerikai ágtól, sőt a stílus megnevezése sem tiszta, hiszen a magyar források hol organikusnak – ahogyan Wright is megnevezte – hol pedig szervesnek mondják. Ha egymás mellé helyezünk egy Wright féle és egy Makovecz által tervezett épületet nem sok hasonlóságot találunk, mégis egy irányzatot képviselnek. Hogyan is határozhatnánk meg az organikus építészetet? Wright több helyen beszél róla, alapelveket fektet le, néhány írásában körülmagyarázza azt – s mint megszülető új stílus tekint rá, amelyet követni kell – mégsem találhatunk egy jól letisztázott, egyértelmű meghatározást nála. Elméleti munkásságaik és építészeti alapelveik nyomán viszont számos művész ebbe a stílusba sorolandó, és csak a legfontosabbakat említve Gaudiról, Hundertwasserről, a fentemlített Makoveczről valamint jónéhány követőjükről illetlenség lenne nem szót ejteni a továbbiakban. Különböző országok, különböző korok és az élesen eltérő építészeti nyelvezet, azonban mind egyazon cél felé törtet. A Wright által megteremtett stílus kialakulása kapcsán egy rendkívül kacskaringós utat követhetünk végig, amely végül egy egységes, kiforrott, egyéni hangot üt meg az építészetben, és amely a későbbi korokban egész világszerte elterjedő építészeti irányzattá növi ki magát számos későbbi építészre nagy hatással lévén. Az általa létrehozott organikus építészetet vizsgálva észrevehetjük, hogy változatos formavilággal közvetíti felénk azt az egységes hangulatot, amely az organikus építészet világába repít.

Organikus építészet, mint magatartásforma

Nem egy helyen olvashatunk arról is, hogy az organikus építészet nem irányzat, hanem életfilozófia, magatartásforma, s mint ilyen, nem korlátozható, egy egyszerű meghatározásra, amelyből pillanatok alatt megérthetjük annak lényegét. Az alkotások, amelyek ide sorolandók egy életérzést közvetítő kifejezésmódot, egy „nyelvet” alkotnak, amely jól átgondolt koncepció mentén halad. Ha így tekintünk az organikus építészetre, akkor mint egy érzést, a művek hangulatából kiindulva, motívumtárukat elemezve tudjuk értelmezni, kézzelfoghatóbbá tenni. Ez az „életfilozófia” mindenik alkotó esetében azonos. Elképzeléseik szerint, ezen alkotásoknak egy olyan épített örökség részeként kell egésszé formálódniuk, amely mindenképp a természetszereteten alapszik – erre utal vissza a megnevezés is. Az építészeti megoldásaik is ezt támasztják alá, így az anyagválasztás, a térelosztás és az épület és az adott tér közti kapcsolat is mind azt szolgálja, hogy az épület egységes legyen és harmonikus önmagában és az azt körülvevő környezettel való viszonyt tekintve egyaránt. Frank Lloyd WrightHa azt az elemet keressük az organikus építészetben, ami összeköti ezeket az építészeket, alkotásokat, akkor talán ez lehetne az. Persze megfigyelhetjük, hogy a motívumtár közelsem azonos ezeknél az építészeknél, de a hangulat, az alap, amelyen az organikus építészet nyugszik, az egységes. Annak ellenére, hogy némelyikük egészen népies irányba mozdul el, vagy tradicionálisabb anyagokkal dolgozik, mások meg sokkalta futurisztikusabban állnak hozzá ehhez a szemlélethez, mégis a vonalaik ugyanazt a hangulatot idézik számomra. Ez a hangulat lenne az, amely hozzásegíthet minket ahhoz, hogy a wikis meghatározás szerinti hatalmas halmazból kiemeljük azt csoportot, amelyet valóban organikus építészetnek nevezhetnénk. Ha valaki esetleg hiányolná a sztárépítész Zaha Hadidot, akkor ne ijedjen meg, hiszen nem feledkeztem meg róla sem, vele majd a továbbiakban foglalkozunk.   Click to Post