Nevetve nezem hogy megy el..
Remegve varom mikor jon..

seen from Germany

seen from Germany
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from China
seen from United States

seen from United States
seen from Belgium
seen from Thailand

seen from Germany

seen from Thailand
seen from United States
seen from United States
seen from Thailand

seen from Italy
seen from Thailand
seen from Brazil

seen from Malaysia
seen from Russia
Nevetve nezem hogy megy el..
Remegve varom mikor jon..
Feledés
Virágzó életem sorsa,
Szenvedő nyomorban torpant.
Hittéves emberi javak,
S galád, átkozott szavak.
Rettegő félelem járja át,
Sötét lelkem szikrázó darabját.
Mi lenne, ha véget vetnék ennek?
Ha nem keresnék kifogást ellene?
Ki jönne s borulna síromra,
Sírva, remegve, félve, sikoltva?
Hoznának-e kiszáradt rózsacsokrot rám,
Bevallván erre számítottak már?
Vajon lenne ki sajnálna?
Ki évekig gyászolna?
Kinek élete haszontalanná érne,
Mert többé nem lennék része?
Remélné-e valaki, hogy újra láthat?
Hogy szorosan karjaiba zárhat?
S mit tennél te,
Ha megtudnád nem élek?
Érdektelen arccal néznél le,
Fekete kövekkel kirakott fekhelyemre?
Vagy kívánnád-e zokogva,
Bárcsak élnél még te ostoba!?
S ti kik kínoztatok kegyetlenül,
Bánnátok-e bűnötöket lelketlenül?
Megemésztene-e titeket,
Csúf szívetek háborgó ligete?
De mindez nem számítana már,
Hisz gyötrődésem véget érne, tán.
Érzem nincs több erőm ehhez,
Pokolba vágyik kihűlt testem.
Éjjel remegve és csuromvízesen ébredni - már ha egyáltalán tudok aludni. Ez tipikus nálam.
örökké lábujjhegyen
tulajdonképpen csak olyan volt veled, mint magassarkúban százéves macskakövön járni