now where?

seen from Australia

seen from United States
seen from Malaysia
seen from China
seen from United Kingdom
seen from China
seen from China
seen from France
seen from United States

seen from Russia

seen from Mexico

seen from China
seen from Italy
seen from Poland
seen from United States
seen from Germany
seen from Malaysia

seen from Italy
seen from Türkiye

seen from United States
now where?
Went climbing this morning and then still felt restless, so we went on a little excursion in the afternoon.
#MoparMonday Thank you to all AMMO members able to join us for the first annual Nicole Rice Memorial Trail Ride on Saturday! 📷: @project_alice.74 ammocarclub.com #Ohio #ammocarclub @byersauto @hinderercdjr #HEMI @stellantisna @automedicssouth @hotshotssecret @pantherlights @toxsickcreations #OH @thetintlabusa @bpreciseautodetailing #dodgegarage @jaxwaxcolumbus @jaxwaxcarcareproducts @chrysler @ramtrucks @dodgeofficial @jeep @officialmopar #4Nic @michaels_auto_and_performance @marktoeniskoetter #soundinvestment #Mopar #OhioMopar #OhioMopars #trailrun #offroad #RiceMemorial #fuckcancer #family (at Circleville, Ohio) https://www.instagram.com/p/Cpdyf6eLqJk/?igshid=NGJjMDIxMWI=
Sunday was a run day for me! I saw a wild turkey and what might have been an eagle. Photos didn’t do them justice. I also prepped some pork chops, rice, and veggies 🥕
Core, back, and run
4/24/22
Shoulder rotations 40
Hip rotations 40
Squats 50
Pushups 21
Bicycle sit ups
50, 50, 50
Back bows
3 sets 20 sec each
Plank 2 min
Run
35:30min
2.27miles
The Heights and Depths of Our Three-Day Mt. Pangasugan Climb
Mt. Pangasugan was a dream waiting to happen. Deemed “The Last Frontier in Eastern Visayas”, this notorious mountain range has been hibernating on the waiting list—yearning for the day that it’d become a reality. It all began almost a decade ago when I first stepped into Baybay City, Leyte, the hometown of our OG travel buddy, Badeth. Back then, we were just crazy weekend travelers who were…
View On WordPress
Mountain Morning
Legutóbbi Vadlán ultrás poszt óta, csak címszavakban: - éppen 7 órán belüli Vipava 50es, olyan szédülős mászással középen (10 km - 1200m szint), hogy ihaj -közte Muzsla trail, miért ne, szétszakadó térddel a Vadlán miatt -Norvég karácsony & szilveszter - átlagosnál sokkal több betegség - futótársam legénybúcsúja & esküvője - Mátrabérc, abszolút formán kívül,szétcsúszva, én betegség, ő nászút+7órás jetlag miatt Ezek vezettek a hirtelen döntéshez: ha már meglett az első 50 feletti, miért ne próbáljuk meg a 100ast? Végülis, miért ne?
Szerencsére ide azért már sikerült viszonylag jó formában, ráedzve, rákészülve nekiindulni :) Eleje:
Közepe:
Vége:
Hogy meglegyen az állapotváltozás :D Rengeteg tanulság, tapasztalat. Például, ami eddig 50en teljesen jól működött kaja/pia itt teljesen átfordult a második felére, szerencsére sikerült a gyomorbajt is átvészelni. Az első 51et szándékosan abszolút visszafogva, kocogva, emelkedőket mind sétálva, rendesen kajálva, iszogatva toltuk végig. A kedvenc, “technikás” lejtőimet direkt Zsoltit előreengedve futottuk, mivel itt én hajlamos vagyok végigrohanni, hátra se nézve, túl sok erőt elégetve :DDD A Réka álltal biztosított frissítés, support a felénél és végénél felbecsülhetetlen lett, így nem kellett powerbank, fejlámpa elejétől, kaját/vizet is sikerült kettéosztani, ő volt így az MVPnk <3
A vége volt egyértelműen a csúcs, nem is igazán emlékszem, csak mindenfáj üzemmódban utolsó mentőötlet: Hallgassunk egy kis Ghost-ot! Aztán az ütemre szép lassan, zombimód elkezdtünk kocogni, végig énekelve, megbolondulva, ez vitt át igazán minket a holtponton :) (másodjára mentett meg a Ghost, 3 éve Norvégiából hazavezetve az előző album tartott ébren, szóval kösz Tobias & co)
A vége: 16 óra 6 perc, majdnem 3k szint, 10,5k kalória.
Végre tudom hajlítani a jobb bokám is!