Bizony mondom néktek, a nagy kerttel rendelkező házban lakók nagyobb részének nyűg a nagy kert, semmint áldás. Ez a privát felmérésemen alapuló nem reprezentatív adat.
Az egész úgy kezdődött, hogy nekünk aránylag kicsi kertünk van, annak is a fele le van térkövezve, a nejem meg elkezdte az ismerőseinkkel megbeszélni, hogy érdemes lehet-e azt a térkövet felszedni és oda is termőföldet, majd pedig gyepet teríteni. Nos nyolcból csak egy ismerősünk mondta, hogy hú ez nagyon jó ötlet, és akkor sokkal több zöld felületünk lesz. A maradék hét ember szerint nehogy felszedjük, örüljünk neki, hogy nem kell túl sokat foglalkozni vele. Ne akarjunk túl nagy gyepet, mert azzal nem kicsit van több probléma, hanem csak probléma van vele, ami mellett eltörpül az az élvezeti faktor, hogy szép és zöld. Évente 3-4 alkalommal gyepdoki, hetente átszellőztetni, folyton nyírni, ráadásul szárazságban iszonyat nehéz locsolni, ha nincs kút fúrva (nálunk nincs).
Na szal lehet, hogy mégis marad a térkő.
Hát nem tudom mi számít nagy kertnek, nekünk legalább 400nm marad ha levonom a házat. Az szerintem nem elég, én ennek a duplájára vágyom. Mondjuk nem szedtem fel a térkövet, de végig magaságyást tettem le, hogy ahol régen volt az ágyás, ott fű legyen meg virág. Amióta ideköltöztünk nőtt a zöld felület és virág mennyiség, befüvesítettünk mindent és rengeteg mindent ültettünk. Szerintem nem teher. Teher a szomszédból atnövő dudva meg áteső alma meg dió, az teher. A saját kertemet alakíthatom úgy, hogy ne legyen nagy gond rendben tartani. Tavasszal pár alkalommal rendbe rakja az ember nyáron két három hetente füvet nyír, paradicsomokat locsol, ha nagy szárazság van a virág is kap, heti egyszer a fű.
Nyilván az is kérdés ki milyen kertet akar. nálunk nem golf gyep van, úgyhogy az bírja, olyan fa, virág, növény van ültetve ami bírja ha ilyen szép házak kertet akar az ember azt lehet állandóan locsolni, szerencsére nekem az nem tetszik.
Namindegy én team szedjetek fel a térkövet legyen több fű vagyok. Én is felszedném ha nem csak egy csík lenne a ház mellett.
Falusi gyerekként kerdem mi ez a gyepdoki, meg gyepszelloztetes meg hasonlo uri baromsagok ??? D:DDD:D:D:D:D:D::DDDDDD
+1 soha nem hallottam még ezekről
mondjuk a mi gyepünk nem fű, az élet utat tört magának, tele van pipitérrel, lóherével meg gyermekláncfűvel de hát úgy sokkal cukibb!! <3
Husikám, az nem gyep olyan értelemben, hogy nem monokultúra. A baj ott kezdődik, amikor befüvesítik a telket az emberek, de ahogy fentebb is látható, na olyan önreflexióra nem képesek. Én azért füvesítettem, mert nagy a kert és nem tudtam megharcolni a gyomokkal akkora felületen, ezért évente inkább csökkentem a gyep méretét a növényzet javára. Kell szellőztetni tavasszal, utána trágya, aztán lenyírni, és most is heti 2x kell vágni, hogy zöld legyen, utána meg azért, mert nő. Gyűlölöm, de jobb mint a térdig érő gaz (itt ez a két választás volt). De szépen haladok a terveimmel, évek kérdése és olyan lesz a kert, amilyennek elképzelem, bár ez is alakul. Azt látom, hogy sok embernek tényleg nem való még az a pöcsöm kis kert sem ami a csokos házaknál van. Már akartam írni posztot a legújabb kertvárosi divatokról, de nincs erőm mert a héten hoztunk két köbméter komposztot és még nem hordtam el mindet :D
Így már világlik!
Nálunk pl. ahol felnőttem, ilyen lett az aljnövényzet, de egységes a szerkezete annyira összenőtt a sok kis minden meg a fű, nyírható meg cuki. Foglalkozni kell vele így is, meg nyáron muszáj locsolni, az biztos, hogy jó, ha az embernek van saját kútja is a kert mellé.
“Másodsorban szeretném, ha minden kerttulajdonosnak szívügye lenne, hogy rovarbaráttá tegye a kertjét vagy legalábbis egy részét. Ne csak egybefüggő zöld gyep uralja a birtokunkban levő területet, hanem ültessünk virágokat is. Lehet már olyan virágmagkeverékeket kapni, amelyből szinte „rovarlegelőt” tudunk varázsolni. Ezt még lakótelepek közötti zöld területen is el tudjuk vetni. Komoly tudományos vizsgálatok folytak arról, hogy mennyire káros hatással van a méhek virágporgyűjtésére a hetente nyírt gyep. Ugyanis ezeken a „zöld sivatagokon” ilyen rövid idő alatt még szinte a szárszorszép sem tud kinyílni, nemhogy más virág. Ráadásul a nagy teljesítményű motoros fűnyírók szennyezik is a környezetet. Tehát mindenkit bátorítok arra, hogy ritkább fűnyírással, virágok ültetésével és méhbölcsők, rovarszállók kihelyezésével óvja a kis rovarbarátaink életét, és segítse munkájukat.”
A fogyatkozó élőhelyek, a rovarölő vegyszerek és műtrágyák használata, a káros hatású biológiai tényezők, valamint a klímaváltozás következt
“Bizony, a szép gyep kulcsa a ködös Albion időjárása, a gyakori eső, a nem túl nagy melegek, és az enyhébb telek. A gyep fenntartása éppen ezért hazánkban már közel sem egyszerű, és persze nem is olcsó feladat. Arról már nem is beszélve, hogy az állandó nyírás hatására a terület csak nagyon kevés rovarnak és más élőlénynek képes otthont biztosítani. Vagyis drága, nehezen fenntartható, sérülékeny, és nem segíti elő a biodiverzitás megmaradását.
A hazai vadvirágok ugyanis hozzá vannak szokva az itt jellemző időjáráshoz. Elviselik a nagyobb melegeket nem igénylik annyira az öntözést, és persze ami még nagyon fontos, hogy a rovarok, madarak, gyíkok és sok más állat számára élőhelyet biztosítanak.
És akkor még nem is beszéltünk azokról a pozitív hatásokról, amiket a virágok látványa, illata vált ki az emberekből. A vadvirágos városi rétek minden egyes részében elősegítik az életet, könnyítik a városi létet, oldják a stresszt, vagyis éppen itt lenne az ideje, hogy az állandó locsolást és nyírást igénylő gyepek helyett a vadvirágok vegyék át az uralmat a városok közterületein is. “
“Idén jó sokat írtunk a gyepről, hogy mennyi probléma van vele. Vegyük gyorsan sorra. Zajszennyezés, vízpazarlás, energiazabálás (áram, benzin). Az elromlott fűnyírók újabb elektronikai hulladékot jelentenek. Tehát gyepünk jócskán megnöveli ökológiai lábnyomunkat. Német tudósok szerint a fű szenved, miközben nyírjuk. De nem csak a fű szenved, hanem a szomszéd is. Szóval csomó konfliktus forrása. A mi időnket, pénzünket és energiánkat is csak zabálja. Egy mai átlagos kertben pont a fű látja el tulajdonosát legtöbb munkával: füvesítés, talajlazítás, gyomlálás, öntözés stb..
Megtudhattuk azt is, hogy a gyep nem más, mint egy monokultúrás túltenyésztett fűfarm. A monokultúra (nagy területen ugyanaz a faj él) rossz, mert a növényeket gyengévé, sebezhetővé, vegyszerfüggővé teszi. Esetünkben úgy, hogy gyeppel beültetett területünk idejekorán kimerül, ezért műtrágyát kell használnunk. Továbbá neki „köszönhetően” kertünk biodiverzitása (sokfélesége) jócskán lecsökken.
Pedig kertünk annál egészségesebb lenne, minél fajgazdagabb. Pont akkor lenne kevesebb problémánk a kártevőkkel, betegségekkel, ha kertünk több lábon állna, változatos lenne, de hatalmas gyepfelületeink miatt ez nem lehetséges. Ha pázsit helyett sokkal több fa, cserje, évelő, egynyári, dísz- és haszonnövény borítaná területünket, egy erős egészséges ellenálló kerttel rendelkeznénk.
Akkor miért is ragaszkodunk az öntözött rövidre nyírt díszgyephez?
Szerintem három érv miatt. Egyik, hogy divat és a divatot illik követni, különben kilógunk a sorból. Talán nem is tudjuk, hogyan lehetne másként csinálni, hiszen mindenki így csinálja. Másik, hogy szép, és mai világunkban túlságosan fontos, hogy kifelé szépet mutassunk, kevés praktikum, fő az esztétikum. Változtassunk ezen, a szépség nem minden. Miért áldozzuk fel a szépségért kertünk, Földünk egészségét, és ezzel együtt a miénket is? Harmadik, hogy jó időnként lefeküdni a fűbe, de valljuk be ehhez elég kevesebb gyepfelület.
Nem azt mondom, hogy egyáltalán ne legyen, de minimalizáljuk és változtassunk a kéthetente katonás rövidre nyírt gyep mániánkon, már ha van ilyen. Mi legyen helyette?
Legyen természetközeli kertünk, vagy legalább kertrészletünk, ahol sokat lazulunk fűnyírás terén. Továbbá engedjük be gyepünkbe a vadnövényeket, ne gyomláljuk ki őket, hagyjuk élni azt ami betelepedik. Lássuk szépnek a pitypangot, százszorszépet, hereféléket, útifüvet, katángot, mohát stb.. Hiszen ők csak növelik kertünk sokféleségét, egészségét. Sőt, a mi egészségünknek is jót tesznek, ha tudjuk, hogy nem egy növény ezek közül ehető, sőt gyógynövény.
Legyen több egynyári ágyásunk, önmagukat elvető egynyáriakból, hogy ne kelljen az ültetéssel minden évben bajlódni. Pl.: körömvirág, büdöske, sarkantyúka, borzaskata, kerti verbéna, kerti pillangóvirág, kaliforniai kakukkmák, búzavirág stb..
Vadvirágos rét, melyet évente csak kétszer kell vágni, az év többi részén elegendő csak egy ösvényt kaszálni bele. A vadvirágos rét nagyon sokféle növényt társít, emiatt ellenállóbb.”
Nagy gyepre vágyni olyan, mintha szeretnél egy pár száz négyzetméteres nappalit, de a végeredmény egy hatalmas és tök üres hangár lenne. Jó esetben teremfocipálya, de semmiképpen nem egy otthonos tér.
