Furcsán felemelő érzésként éljük meg, hogy július elején tulajdonképpen már az összes komoly igazolásunkat letudtuk és egy igazán fontos walesi kérdőjelet tekintve már csak az a kérdés kiket adunk el. Igazából ez sem olyan nehéz, mert az Ospina-Jenkinson-Perez-Campbell négyes szinte biztosra vehetően távoznak, rajtuk kívül az igazi kérdés, hogy a Martinez- Reine-Adelaide-Akpom hármas közül kit adunk el végleg és kit csak kölcsönbe. Bár én még esténként sokáig fogom telesírni a párnámat Wilshere és Cazorla elvesztésén, azt azért bátran ki lehet jelenteni a keret sokkal erősebb, mint egy éve vagy volt májusban.
Az igazolásokon nem akarok részletesen átmenni, hisz semmi meglepetés nem volt bennük, kis túlzással már a VB előtt félhivatalos volt az összes, de azért szánok rájuk egy-két mondatot.
Lichtsteiner-t jobban figyeltem a világbajnokság alatt és nagyon megtetszett, hogy amellett mennyire agresszív a játéka, verbálisan is látszik rajta a vezérszerep, bár az utóbbi években vettük pár keménytökű játékost, a svájcihoz hasonló típusból sajnos nagyon híján vagyunk még mindig. Nyílván az esetek többségében nem lesz pályán, max a kupasorozatokban, de már az is komoly segítség lehet, ha egy ilyen személyiség ott van az edzéseken, öltözőben és rendre teremti azon játékosokat, akik mát elnézést a kifejezésért, de buziskodnak a kicsit keményebb rendszer és követelmények miatt. Sokratis-ről semmi jót nem tudok elmondani, nekem ő egy olcsóbb és idősebb Mustafi. A belső védőállományunkat (eddig) nem sikerült megerősíteni, csak abban bízhatunk, hogy normális rendszerrel, minőségi középpályás védekezés mellett nem fognak kiütközni az egyéni képességbeli hiányosságok. A koronát azzal tehetnénk fel a nyári tevékenységünkre, ha Mustafit sikerülne upgradelni. Leno-ról már leírtam a véleményemet a kommentek között, remélem nem lesz igazam és nem egy Karius2.0 lesz belőle. Guendouzi-t életemben nem láttam játszani, ő úgy is a jövő zenéje, azt sem tartom kizártnak, hogy jövőre a legtöbb meccsét PL2-ben fogja játszani és majd csak alsóbb ligás ligakupa meccseken kap szerepet a felnőttek között. A végére hagytam Torreira-t, akiről meg azért nem akarok hosszan írni, mert csak ömlengeni tudnék, vele kapcsolatban totálisan elkapott a hype train. Legyen annyi elég, hogy ha csak egy játékos DNS-ébe írhatnám bele az IDDQD kódot, akkor az ő lenne.
Mikor megtudtad, hogy Torreira hivatalos
És akkor az előszezon látványosabb részéről.
Két dologra kell odafigyelnünk a következő szűk egy hónapban. Emery mire akarja használni a keretet és a játékosok hogyan reagálnak majd erre. Ha nem lenne új edző és a velejáró sok bizonytalanság, akkor is ott vannak a pozíciós párharcok, amiket megint érdemes lesz követni az öt felkészülési meccsen. Ki lesz a kezdő kapus, melyik belső védőpáros lesz a legerősebb, hogyan fog kinézni a középpálya, kik fogják alkotni és talán az egyik legérdekesebb, legfontosabb fog-e együtt játszani Aubameyang és Lacazette.
Elnézve a menetrendet én kimondottan örülök, hogy ez első bemelegítő meccsen kívül nem fogunk helyi pékek all-star csapatával játszani. Még ha VB miatt az ellenfélnél is hiányozni fognak a komoly nevek, akkor is százszor többet ér európai nagy csapatokkal megmérkőzni, mint bármelyik másik ázsiai alakulattal.
Július 14. Szombat 16.00 vs Boreham Wood (Meadow Park)
Két hete kezdték meg a felkészülés a srácok, így kezdésnek egy ötödik ligás ellenfél ellen láthatjuk először Emery-t az Arsenal kispadján. Ellenfelünk a Boreham Wood tavaly a bajnokság negyedik helyén végzett és a feljutásért vívott play-off-ban a döntőig menetelt. A Wembley-ben rendezett meccsen viszont a bajnokság második helyezettje a Tranmere Rovers győzedelmeskedett, annak ellenére, hogy az első percben már emberhátrányba kerültek.
Az ellenfélválasztás nem véletlen, hiszen a Boreham Wood pályáján a Meadow Park-ban játssza hazai meccsét az Arsenal utánpótlás és női csapata is. Az időpont viszont már annál érdekesebb, hisz a meccset pontosan a VB bronzmeccsével egy időben játsszák. Külön pikantériája, hogy az angol válogatott kikapott az elődöntőben, így vélhetően a helyi szurkolók részéről kevesebb figyelem fordul majd a mérkőzésünkre hisz a nemzeti válogatott ’66 után első világbajnoki érmüket szerezhetik meg.
A mérkőzést az www.arsenal.com weboldalon élőben lehet majd követni.
Július 26. Csütörtök 13.35 vs Atlético Madrid (Singapore National Stadium)
Július 28. Szombat 13.35 vs Paris Saint-Germain (Singapore National Stadium)
Augusztus 1. Szerda 21.05 vs Chelsea (Aviva Stadium, Dublin)
Idén mi is részt veszünk a rendszeresen megrendezésre kerülő International Champions Cup felkészülési tornán. Régebben régiókra bontották a kiírást és külön-külön hirdettek győztest, most viszont a 18 meghívott csapat mérkőzései együtt számítanak bele a végső elbírálásba. A PL top6 csapata mellett a három spanyol nagyklub, négy olasz, Bayern és a Dortmund, a franciák részéről PSG és a Lyon valamint a Benfica szerepel a kiírásban. Mindenki összesen három meccset játszik. A mérkőzéseket Amerikában, Európában és Szingapúrban játsszák. Az utóbbi évekhez megszokottan mi ismét Ázsiában fogunk pályára lépni két meccs erejéig.
Az ICC-re készülő keretben már ott lehet a VB csoportkörében csapataikkal búcsúzó Elneny, Iwobi és Özil is. A hírek szerint a három játékos 23.-án fognak csatlakozni a többiekhez. A spanyol ellenfelünkön kívül két hozzánk hasonlóan új edzői stábbal rendelkező csapattal mérjük majd össze a tudásunkat. Érdekes lesz figyelni, melyik csapat hol tart az új filozófia elsajátításában (a londoni kékeknek az elmúlt pár órában nevezték ki az új edzőjüket).
Augusztus 4. Szombat 20.00 vs Sevilla Lazio (Friends Arena, Stockholm)
Végül egy héttel a bajnokság kezdete előtt Svédországba látogatunk, hogy az új edzőnk régi sikercsapatával mérkőzzünk meg. A találkozó megrendezése sokáig kérdéses volt, hisz a Sevilla spanyol szuperkupát játszik a Barcelona ellen és ez ott valamilyen hülye szokás miatt oda-visszavágó alapon zajlik. A spanyol szövetség végül egy meccsesre csökkentette a kiírást, így elhárult minden akadály. Egyébként előrébb meg nem csak miattunk nem lehetett hozni, hanem a Sevilla miatt sem, hisz ők előtte két nappal még EL selejtezőkörének visszavágóját játsszák a Neftçi Baku-Újpest párharc győztesével.
Változott a program a Sevilla helyett az olasz Lazio csapatával fog megmérkőzni Svédországban. Az olaszok is komoly erőt képviselnek, kis szerencsével BL főtáblások lehettek volna, de az utolsó fordulós ki-ki meccset nem nyerték meg az Inter ellen.
Nem találtam információt a spanyol csapat távollétének okára, de elég nehéz is, amikor az angol nyelvű honlapjukon olyan marhaságokat írnak, hogy a két felkészülési meccsüket az ICC torna keretein belül játsszák(spanyol cikkben erről szó sincs).
A legutóbbi értesülések szerint ezen az utolsó felkészülési meccsen jó esély van rá, hogy az utolsó két új igazolásunk is bemutatkozzon Lichtsteiner és Torreira személyében.
A napokban kezdődő oroszországi világbajnokságon az Arsenalból csak nyolc kilenc játékos fog szerepelni. Általánosságban nem vet túl jó fényt egy csapatra, ha kevés játékosa szerepel a futballvilág legjelentőségteljesebb tornáján. Az új edző érkezése miatt, most mégis inkább előnyt kovácsolhatunk belőle, hisz az a legfontosabb, hogy a keret minél hamarabb rendelkezésre álljon és hozzászokjon az új rendszerhez. Ezért teljesen felesleges taglalni kiket kellett volna még behívni a csapatból. Jobb, hogy csak ilyen kevesen mennek és tudom ez g*ciség, de kicsit szurkolok a minél hamarabbi hazautazásuknak.
Lássuk kik utaznak és milyen reményekkel várhatják a VB-t:
Mohamed Elneny, Egyiptom, A csoport
Elneny a West Ham elleni áprilisi meccsen szenvedett komoly sérülést, akkor úgy nézett ki nem fog a világbajnokságon részt venni. Azóta pozitív hírek érkeztek a felépülését illetően, így biztos játszani fog. A legutolsó felkészülési meccset a belgák ellen már végigjátszotta, így már az első meccstől kezdve a kezdőben segítheti nemzeti csapatát.
Az egyiptomiak viszonylag könnyű csoportot kaptak, bár a házigazdákkal sorsolták össze őket, az oroszok játékerejét nem érzem olyan számottevőnek, hogy külső segítség nélkül továbbjussanak. A csoport favoritja szerintem Uruguay, mögöttük Salahot vélhetően a soraiban tudó egyiptomiakat várom a kieséses szakaszba. Elneny-ék rögtön kezdésnek a dél-amerikaiakkal találkoznak, ahol kis túlzással a győztes már a legjobb 16 között érezheti magát. A csoport negyedik ellenfele Szaúd-Arábia válogatottja lesz, az egész torna egyik leggyengébbje, nem is várok tőlük túl sok ellenállást.
A fáraóknak kötelező a 6 pont a csoportban, 7-tel akár még a csoportelsőség is meglehet. A kieséses szakaszban a B csoporttal találkoznak, így több mint valószínű vagy Spanyolországgal vagy Portugáliával fognak szembenézni. Ha Salah a BL döntőn elszenvedett sérülése ellenére is tudná hozni az egész szezonban mutatott bomba formáját, akkor nem tartom kizártnak, hogy Egyiptom legyen a szokásos „afrikai meglepetés csapat” a tornán. Szerencsés helyzetben (C vagy D csoportban nincs papírforma), az sem kizárt, hogy négybe jutnak.
Nacho Monreal, Spanyolország, B csoport
Nacho korához képest elég jó kis szezonon van túl, 6 gól + 2 gólpassz, szóval egyáltalán nem érdemtelen a kerettagsága. A kezdő tizenegyben nincs helye, előtte van Jordi Alba, így Monreal csakis sérülés esetén kaphat majd komoly perceket a tornán.
Ahogy korábban említettem a spanyolok a portugálokkal kerültek össze, mellettük még Marokkó és Irán szerepel a B csoportban. Az első fordulóban itt is lejátsszák a csoport rangadóját a két európai csapat között, ami majd a csoportelsőségről fog dönteni. A spanyol válogatott ott szerepel, a végső favoritok szűklistáján ezért sokáig menetelhetnek, ami számunkra (Monreal miatt) nem túl jó hír, bár a mi fiúnk nem fog túl sok játékpercet a pályán tölteni, edzésekben ugyan úgy részt kell vennie, a terhelést megkapja. A megérdemelt nyári pihenőjét így is, úgy is meg kell majd kapnia, ezért az alapozásból nemigen fogja kivenni a részét. Bár végső esélyesek, a legjobb nyolc között már összekerülhetnek Franciaországgal vagy Argentínával is. A rutinjuk miatt én biztosra veszem a négybe kerülésüket, nem hiszem, hogy még egyszer annyira leszerepelnek, mint négy éve Brazíliában.
Alex Iwobi, Nigéria, D csoport
Iwobi elég közepes idényt zárt, voltak jó meccsei, de a kezdőbe nem tudta (még?) beverekedni magát. A válogatottba viszont alapkezdő. Érdekesség, hogy míg nálunk főleg a baloldalon érezte jól magát, addig a nemzeti csapatba inkább a jobboldalon játszatják, de a felkészülési meccseken középpálya közepén is kipróbálták. Érdemes lesz figyelni a teljesítményét, mert a válogatottjának egyik húzóembereként kell fellépnie a tornán. A felkészülési meccsen az angoloknak lőtt góljával azért jelezte, nem futamodik meg a felelősség elől.
Nigéria válogatottja nem kapott könnyű csoportot. Argentína egyértelműen kiemelkedik a négyesből, mellettük a horvát és izlandi duóval kell megmérkőznie Iwobiéknak a továbbjutást illetően. Izland a két évvel ezelőtti franciaországi EB-n már megmutatta, hogy a limitált keretminőség ellenére komoly eredményeket tudnak elérni. Ez nem csak egyszeri jó széria volt, hisz a vb selejtező csoportot is be tudták húzni pont a horvátok előtt. Déli szomszédunk leginkább a Modric-Raktic belső középpályára építhetnek, elől a mindig agresszív Mandzukic-csal me. Én örülök, hogy Iwobi válogatottja ilyen erős csoportba került, három kőkemény meccs vár rájuk, ahol különböző stílusú csapatok ellen mutathatja meg mire képes a mi fiunk. A nehéz sorsolás miatt (csoport másodikként vélhetően Franciaország jelenti majd a végállomást), nem fog túl sokat távol lenni Alex, így bízhatunk benne, hogy a felkészülési meccsekre már a csapattal együtt tud utazni.
Granit Xhaka, Stephan Lichtsteiner Svájc, E csoport
Az új igazolásunknak köszönhetően két svájcinak is szoríthatunk a világbajnokságon. Lichtsteiner a Juventus-ban sem volt alapkezdő, mi is inkább mentor szerepre igazoltuk és azért, hogy Bellerin-t tudjuk pihentetni. Xhaka szintén felemás szezont hozott, reményeim szerint Emery rendszerében végre megmutatja, anno miért is tettünk le érte annyi pénzt az asztalra. Viszont a hozzánk pletykált középpályások miatt nem tudom ennek mennyi a realitása illetve hol lesz neki helye a kezdőben. Mindkét játékos természetesen alapkezdők válogatottjukban. Xhaka pár hete edzésen megsérült, az első információk baljóslatúak voltak, de később kiderült, hogy nem veszélyezteti a VB-n való szereplését. A japánok elleni felkészülési meccset már végigjátszotta.
Svájc válogatottja nem kapott nehéz sorsolást. Brazília természetesen messze kiemelkedik a csoportjukból, de a másik két ellenféllel, Szerbiával és Costa Ricával szemben illene továbbjutni. A kieséses szakaszt az F csoport győztesével kezdik, akik több mint valószínű Németország lesz. Ellenünk szinte semmi esélyük nem lesz, így vélhetően a két svájcit is láthatjuk majd a felkészülési meccseken.
Joel Campbell, Costa Rica, E csoport
A még két éve sokak által marasztalt Campbell, ma már egyértelműen ballaszt a csapat számára. Nem zárt jó évet a Real Betis-nél való kölcsönjátéka során, hisz az egész bajnokságban alig játszott többet 200 percnél. Mentségére legyen mondva novembertől március elejéig sérülései miatt nem állt rendelkezésre. A válogatott kezdőjében ott lehet bár sem Anglia sem Belgium ellen nem alkotott maradandót az Észak-Írek elleni felkészülési meccsen góllal és gólpasszal járult hozzá csapata sikeréhez. A VB számára is egy utolsó utáni lehetőség, hogy eladhassa magát egy közepesnél jobb csapatba. Kötve hiszem, hogy marasztalnánk, egy évvel a szerződése lejárta előtt komoly összeget sem fogunk kapni érte. A váltás mindenki érdeke.
Costa Rica-nak nem sok reménye van a továbbjutásra, hisz kisebb csoda lenne, ha brazilok mellett két európai csapat közül legalább kettőt meg tudnának előzni és valahogy odaérnének a csoport második helyére. Ha mégis összejönne ez a csoda, akkor ahogy Svájcot vélhetően őket is az első kieséses körben a németek simán hazaküldik.
Mesüt Özil, Németország, F csoport
Özil mint a címvédő válogatott legmeghatározóbb tagja, nem sok pihenésre számíthat a nyáron. A bajnokság kezdetéig ne is számítsunk a jelenlétére, ha a végén megint a németek diadalmaskodnak (vagy négy közé jutnak), akkor az irányítónk akár az augusztust is limitáltan kezdheti meg. Úgy néz ki a szezon végi hátfájdalmai valósak voltak, így még mindig kérdéses mennyire lesz terhelhető. Mondanám, hogy jól járnánk, ha hazaküldenék még a torna alatt, viszont az azt jelentené, hogy komoly gondja van. Akárhogy is a felkészülési meccseken akár már most gyakorolhatjuk az Özil nélküli játékunkat, de természetesen előbb legyen rendben az alapjátékunk, az Európa Ligában úgyis lesz elég lehetőség a „B terven” kísérletezni.
Márpedig a németeknek minden esélye megvan, hogy minimum az elődöntőig eljussanak. Csoportjuk harmat gyenge, se a svédek se a mexikóiak se a dél-koreaiak nem jelenthetnek gondot. Ahogy előbb említettem a csoportelsőség kulcskérdés, ellazsálni végzetes hiba lenne, hisz a brazil válogatott elkerülésével olyan ágra kerülhetnének ahol az elődöntőig a legerősebb ellenfelük Belgium vagy Anglia lehet. Ennek a német válogatottnak, ezek az ellenfelek nem jelenthetnek gondot. A négy között is egy spanyol/argentin duó ellen is inkább őket mondanám esélyesnek.
Danny Welbeck, Anglia, G csoport
Elnézést az elfogultságom miatt, de én már nagyon rég nem szeretném a csapatban látni. Sajnos abban sem bízhatok, hogy a vb-n eladja magát, mert a kezdőbe sem fér be, így max perceket fog kapni a tornán a Kane-Rashford-Sterling-Vardy? támadók miatt. Sokan a kerettagságát sem értik, teszem hozzá jogosan. Egy évig él még a szerződése, a HG szabálynak köszönhetően még most is kaphatnánk érte viszonylag komoly összeget. Korábban már megemlítettem, az új vezetés kompetenciáját remekül le lehet majd mérni azon hogyan kezelik Welbecket.
Az angol válogatottal kapcsolatban is ilyen meh érzésem van. Bár legalább most már nincsenek ezek a hatalmas elvárások és a keret is inkább az egységről, mint a sztárokról szólna. Ettől függetlenül én olyan csapatban nem tudnék komolyan hinni, aminek magját Sp*rs játékosok adják. Félretéve minden haterkedést ezen játékosok az elmúlt 3 évben, kimondottan sorsdöntő meccset nem tudtak hozni, kivétel nélkül mindig besültek. A csoportjukból egy Tunézia és Panama mellett iszonyatosan nagy ciki lenne nem továbbjutni, a belgákkal meg majd az utolsó fordulóban lejátszhatják a csoportgyőztes kilétét. A sorsolásuk kedvező, a legjobb 16 között is maximum Lengyelországot kaphatják, viszont azon túl én már bárki ellen (papírforma továbbjutást tartva) underdogként tekintenék rájuk.
David Ospina, Kolumbia, H csoport
Ospina a kapusok Welbeck-je. Na jó nem teljesen, ő legalább hazája válogatottjának első számú kapusa, így egy halvány remény van rá, hogy egy jól sikerült tornával eladja magát. Nem PL szintű kapus, ezt már évek óta tudjuk, ráadásul minden meccsen bemutatott fetrengései is iszonyatosan irritálóak most már.
Kolumbia nem került kimondottan erős csoportba, de könnyűnek sem lehet mondani. Lengyelország papíron kiemelkedik, de azért ők sem számítanak európai élcsapatnak. Japán és Szenegál körülbelül egy kategóriába esik Ospina-ékkal, bár kétségtelen, hogy a dél-amerikaiaknál játszó Hámesz akár egy személyben jelentheti a továbbjutást érő X-faktort. A legjobb 16 között viszont a G csoporttal találkoznak, így akár Angliát, akár Belgiumot kapják nem sok esélyt látok a továbbjutásukra.
Aki többet szeretne tudni a nyári tornáról, annak kifejezetten ajánlom a Guardian igen terjedelmes összeállítását a világbajnokságon szerepelő csapatokról és játékosokról.
This is the beginning of a beautiful friendship, right?
Most, hogy megvan az új edző, foglalkozhatunk a szokásos három két hónapos „mindenkit leigazolunk” időszakkal.
A teljesen új rezsimmel ez lesz az első átigazolási ablakunk, a kérdés magától értetődik: Ugyan azt a stratégiát fogjuk látni/követni, amit az elmúlt 5 évben vagy már most érezhető lesz a változás szellőjének lágy érintése?
The gang
A sajtóban meghíresztelt, 50 milliós (azóta már érkezett egy 70 milliós pletyka is) költési pénz reálisnak tűnik, nem mintha ne engedhetnénk meg többet, de az utóbbi 5 évben összesen 200 millió-t fektettünk a keretbe és bár cserélődtek a szerepek a klub két fő embere (Kroenke és Gazidis) nem. Szóval vélhetően marad a „lassú” építkezés, talán kicsit jobb -scoutingnak köszönhető- hatékonysággal.
Idén nem is bocsátkoznék komoly jóslatokba, hisz baromira nehéz belőni melyik posztot mennyire látja Emery telítettnek, kinek milyen szerepet szán a közeljövőben. Azt azért magabiztosan lehet állítani, hogy a védelemre költeni kell.
Kapusok
Számomra nem kérdés, ide kéne a legnagyobb erősítés. Cech a tavalyi bénázásaival nálam teljesen leírta magát, Ospina-ról meg végleg kiderült, hogy semmi keresnivalója nincs egy top csapat kezdőjében, de főleg nem a PL-ben. A kolumbiai távozását már tavaly készpénznek lehetett venni, akkor valamiért nem váltott, reménykedjünk a VB-n eladja magát és idén végleg megszabadulunk tőle. Egy év van hátra a szerződéséből, nagy pénzt érte biztos nem fogunk kapni. Petr Cech-nél nehéz megmondani az évek érték utol, vagy ez csak egy ritka trágya éve volt, mindenesetre most kap egy új kapusedzőt, egy éve van hátra neki is a szerződéséből egy próbát megér, de a fix kezdő helyért meg kéne harcolnia.
Kérdés a cseh portásnak kivel kellene harcolnia. Az elég egyértelmű ,hogy a legjobb megoldás Oblak lenne. A szlovén kapus teljesítményét testközelből is megismerhettük, ha őt hoznánk akár Cech-t is simán elküldhetnénk. Sajnos nagyon minimális az esély a leigazolására. Az egy dolog, hogy az Atletico Madrid most akar vele új szerződést aláíratni, de még a jelenlegi kontraktusa is három évig él, aminek a kivásárlásáért a pletykák szerint PSG és a Liverpool is 80 millió font felett perkálna. Nem kell komolyan venni ezeket a híreket (főleg mert Buffon állítólag fixen Párizsba megy), de azért jól mutatja, hogy kis túlzással az egész büdzsénket rá kellene költeni arra, ha ezen a nyáron tényleg klasszis kapust szeretnénk hozni.
Nem marad más, mint alsóbb polcokról válogatni, ott meg nehéz olyat találni, aki képes lehet Cech-t kiszorítani (már ha a tavalyi éve csak egy kisiklás volt). A legtöbb pletyka Bernd Leno-t említi és mióta a Leverkusen leigazolt egy másik kapust, elég valószínű a távozása. Bár kétségtelen a német kapusiskola elég magas szinten van, ettől még léteznek kivételek és Bernd barátunk úgy néz ki, inkább ebbe a kategóriába tartozik.
Hazudnék, ha azt mondanám sokszor láttam védeni az elmúlt 5 évben, de azért ezek a statok nem igazán meggyőzőek. Akik többet látták, ők sem áradoznak róla, leginkább az inkonzisztens jelzőt emlegetik vele kapcsolatban, és ha hozzávesszük, hogy állítólag 22 millió fontot kéne miatta fizetni, akkor nálam ez a kategorikus „no, thank you” esete. Tudok-e jobbat? Sajnos nem. Az angol kapusok sem sokkal jobbak, ellenben jóval drágábbak, a piacon meg nem nagyon szaladgálnak jobb ár-érték aránnyal rendelkező hálóőrök. A sok közepes közül az egyikre rá kell bökni és reménykedni a scouting+edzői tevékenység egy korrekt kezdő szintet hoz ki belőle és nem azt amit a BL döntőben láttunk, ha már német kapusok...
Védelem
There's room for improvement
A védelem összerakása lesz talán a legnagyobb kihívás az új edzői stábnak. Emery segítőjének lesz ez a feladata (állítólag), kérdés ő a jelenlegi garnitúrából ki tud-e többet hozni, mint amit tavaly láttunk belőle. A mennyiséggel önmagában nem lenne nagy probléma, a szélső védőknél Bellerin mögé kell egy ember, erre szerintem Lichtsteiner ingyen nem lenne rossz megoldás, a másik oldalon meg Kolasinac-ból kéne kihozni azt az állatot tankot, amit az év elején láttunk tőle, mögé vagy rotációban Monreal teljesen korrekt. Az igazán nehéz kérdések a belső poszton vannak. Koscielny sajnálatos sérülése ellenére is sem ártana egy minőségi PL top szintet képviselő védő. Mustafiból lehetne pénzt csinálni, még ha nem is kapjuk vissza a 35 millió font körüli összeget azért ennek a 60-75%-t realizálhatnánk bevételi oldalon. Viszont akkor már két védőt kéne hozni. Chambers és Holding párosát nem bántanám, be kéne őket építeni illetve az előbbiről ki kéne deríteni egyáltalán hosszútávon van-e benne fantázia. Az utóbbi két év botrányos bajnoki szereplés legalább arra lett volna jó, hogy megnézzük a két angol fiatalra mennyire építhetünk, de ezt se sikerült elérni, így teljes homályban tapogatózhatnak Emery-ék.
Pletykák leginkább a dortmundi Sokratis-t említik, nekem ő semmivel sem jobb megoldás, mint Mustafi. Szóval ha német helyére vennénk, akkor nagyon húznám a számat. Pénzügyileg lehet kijön a matek (bár reálisan a cserén 10-15 milliónál többet nem igen nyerhetünk), de minőségben semmivel sem leszünk előrébb. Egy első számú CB-t mindenféleképpen kell hozni, mivel Koscielny minimum decemberig nem fog visszatérni. Erre reálisan most jelenleg baromira nincs tippem, remélem Manolast végérvényesen elfelejtjük, benne nem látom ezt a kalibert és Evans sem szívesen látnám bármelyik angol fiatal helyet a pályán. Alderweireld adná magát, mint fehér Sol Campbell, de túl nagy a konkurencia és mi lennénk az utolsók, akiknek eladnák, max háromszoros felárral. Talán a nápolyi Koulibaly lehetne egy jó megoldás, de kis túlzással ő érte is bankot kéne robbantani. Érdemes lehet még említeni a 18 éves ajaxos Matthijs de Ligt nevét is, ha már nem tudunk/akarunk kimondottan első számú belső védőt hozni, akkor legalább a jövőt elkezdhetnénk építeni. A holland védő megkapta már a „wonderkid” jelzőt, szóval nem Holding áron lesz a beszerzési ára, viszont kettőjük párosával 1-2 év alatt összejöhetne egy olyan duó, amelyik utána 10 évig megoldaná ezt a posztot. Aztán lehet Mislintat-ék úgy gondolkodnak, hogy Mavropanos-szal ezt már télen megoldottuk, szintén fillérekből.
Középpályások
Hurts like hell
A legfontosabb kérdés, mi lesz Ramsey és Wilshere sorsa. Ha sikerül mindkettőjükkel szerződést hosszabbítani, akkor nagyon nem látom hova kellene igazolni. A walesi személyében egy kiváló kezdővel, Jack pedig mint squad playerrel teljesen rendben vagyunk. Xhaka elé lehetne igazán hozni valakit, de nem látok a piacon olyan vkp-t aki komoly előrelépést jelente, Granit-ot kéne fejleszteni a védőjátékban és rendben lennénk. Max Meyer egy hatalmas fogás lett volna, főleg ingyen, de úgy néz ki ő marad a Bundesligában és inkább a Hoffenheim-hez igazol. Bár Santi Cazorla távozása hatalmas veszteség, a keret mélysége ennek ellenére Maitland-Niles és Elneny személyében bőven elfogadható. A spanyol mágus pótlásáról végleg lemondhatunk, az ő zsenialitását Emery rendszerének kell kompenzálnia. Irányító poszt Özil személyében adott, bár vannak kétségeim Mkhitaryan mire lenne képes ezen a poszton, ha a német hosszabb időre kiesne, például ezért is lenne nagy szükség Wilshere szolgálataira, akinek szerintem egyértelműen a 10-es poszt az igazi helye.
Viszont ha mindkét brit középpályás távoznak, akkor erre a részlegre is el kell tapsolni egy jelentős összeget. Ez esetben a lehetőségek tárháza kimeríthetetlen, N’Zonzi-n át Seri-n keresztül egész a watfordos Doucouré-n minden stílusú, kaliberű középpályással hírbe hoznak minket. Lassan már követhetetlen kik az igazi célpontok, ezért igazán kedvenc játékosom sincs, akit kérdés nélkül elhoznék. Egy biztos, akár igazolással akár hosszabbítással, olcsón nem fogjuk megúszni. Ezért én inkább a jelenlegi keret mellett szavazok. Ha másért nem, jó volna megtudni ez a keret mégis mire képes, az utóbbi két év ilyen szintű alulteljesítése tényleg az edzőn múlt vagy ezekkel a játékosokkal sokkal többre nem lehet számítani
Támadók
Hosszú évek óta először elmondható, mind minőségben mind mennyiségben is megfelelő a támadósorunk. Természetesen egy Martial érkezésének nagyon nagyon tudnék örülni, de lássuk be azt a pénzt (mert ő sem két fillér lenne) az előbb említésre került pozíciók bármelyikére fontosabb lenne elkölteni, és leginkább a gaboni téli költözése miatt szerkezetileg sem hiszem, hogy működne. Halkan azért emlékezzünk meg arról, mennyire szerencsések vagyunk, hogy a 90 milliós Lemar üzlet nem kötetett meg és abból a pénzből jött egy Aubameyang és (Sanchez miatt) még egy Mkhitaryan is. Welbecket simán ki lehetne árusítani, bár Emery kezében akár taktikai ””””csoda””””fegyver is lehet (na jó ezt még az idézőjelek ellenére sem bírtam leírni röhögés nélkül). Állítólag Lucas Pérez is kapni fog egy utolsó esélyt a felkészülési mérkőzéseken, őszintén én nem nagyon látom, hogy ő itt maradna 3-4. számú csatárnak, de az értéke a béka segge alatt van így túl sok pénzt belőle sem fogunk látni. Személy szerint én szívesebben látnám Nketiah-t a kupa meccseken, a B csapattal, de ha stáb úgy dönt ez még neki korai, akkor a spanyol támadó talán egy utolsó utáni esélyt megérdemelhet.
Ha mindenképpen igazoláson kell gondolkodni, akkor csakis a szélre jöhet ember, de semmiféleképpen nem egy sztárigazolás. Egy komolyabb névvel végleg be is áraznánk Iwobi-t, aki egyre távolabb kerülne a kezdőtől. Ezért is, meg mert a hátsó régióban sokkal nagyobb problémák vannak, abszolút nem lepődnék meg ha egyáltalán nem jönne a támadókhoz új igazolás a mélységet, pedig a tavaly már valamilyen szinten bizonyított fiatalok (Nketiah, Nelson) jelentenék.
Összességében a részünkről csendes átigazolási időszakot jósolok. Az ideális az lenne ha már a VB előtt eldőlnének a fontosabb kérdések, a stábnak így is lesz elég feladata az első felkészülési meccsig. A világbajnokság és az új szabályozás (PL rajtjára hozták előre az átigazolási időszak végét, az angol csapatok számára) miatt amúgy is kevésbé elnyújtott lesz a nyári játékos börze.
Sidenote: a felkészülési meccseket jobban várom, mint a VB-t.
Hivatalosan is megerősítésre került az új edző személye. Az én részemről ezt egy korrekt döntésnek tartom, bár nem a lehető legjobbat, mégse egy nulla reménnyel kecsegtető, totális tévutat sikerült kinevezni.
Nyilvánvaló, hogy Unai Emery neve nem fogja az ellenfeleket és szurkolóit rémülettel eltölteni, de lássuk be, reálisan olyan edzőre, aki erre képes lett volna amúgy sem túl sok esélyünk volt. Állítólag jó pár nevet meginterjúztattunk az utóbbi pár hétben és ezek közül a baszk szakember tette a legjobb benyomást Gazidis-ékre. A keret összes játékosával tisztában volt, kit hol és hogyan kell fejleszteni, milyen szerepet szán nekik a jövőben.
Sokáig Arteta volt megnevezve tuti befutónak és lehet emiatt sokan már megbarátkoztak ezzel a gondolattal, de számomra meglepő az a magabiztosság, amivel páran kiállnak Mikel azonnali sikeres edzői karrierje mellett. Én személy szerint szívesen hallanék a lózungokon kívül, olyan érveket is, amiket komolyan lehetne venni vele kapcsolatban. Elég csak belegondolunk abba, mennyi esély van arra, hogy egy Arteta-hoz hasonló teljesen kezdő edző mondjuk egy Iwobi vagy Bellerin szintű tehetséges fiatalt a következő szintre építsen. Emellett jelenleg valaki teljes meggyőződéssel tudna érvelni? Ez nálam körülbelül az a szint, mintha én az utóbbi 1 év csatárkérdését lezárnám azzal, hogy majd Nketiah úgy is megoldja, minek ide 50 és 60 milliós csatár…
Lehet gyáva, megúszó döntésnek nevezni Emery kinevezését, de akkor Arteta meg egyértelműen a „fan service” kategóriába esik, amivel a vezetőség szintén csak a saját seggét mentené. Természetes a negatív prekoncepció a vezetőséggel szemben, de most egy új fejezetet nyitunk, ezért ne az előző időszak döntéseiből induljunk ki, ahol nem volt tiszta ki(k), mikor, hogyan hozta meg azokat. Ahogy korábban írtam a jelenlegi keret minőségéhez sokkal jobban passzol egy komoly tapasztalattal rendelkező edző, mint olyan, aki életében nem vezényelt még le egy meccset sem. Semmi problémám nincs Arteta-val, én is látom benne a potenciált, hogy később nagy koponya váljon belőle, de nem most „csak” két év Guardiola melletti tanulással. Ezt a potenciált az én meglátásom szerint nem lehet realizálni a közeljövőben, így a kinevezésével túlságosan nagy kockázatot vállaltunk volna. Később még mindig ott lesz a lehetőség, hogy akár első komolyabb padját nálunk kapja meg.
Őszintén a „nekünk mindegy, ennél rosszabb már nem lehet”, „nincs mit vesztenünk” érveket sem tudom hova tenni, amik Arteta esetleges kinevezése mellett szóltak. Azért azt magabiztosan kijelenthetjük, hogy a keret minősége jobb az összeszedett 63 pontnál. Szerintem pont Mikel vezetésével betonoztuk volna be magunkat a köv 2-3 évben a 6. helyre, a keret gerincének legjobb éveit elpazarolva arra, hogy a kezdő edzőnk elkövesse az ilyenkor szokásos kezdők, rutintalanok hibáit. Ez nálunk most nem fér bele, mert bár kicsit foltozni kell a keretet (főleg hátul), már az első évben eredményeket, fejlődést kell produkálni, nem várhatunk 1-2 évet amire a jelenlegi távolságunk, lemaradásunk megduplázódik. Azonnal vissza kell ülni a lóra.
Mit kapunk az új edzőnktől?
Akik olvasták az omlettdufromage-on két évvel ezelőtti Unai Emery-ről szóló posztot, azok sok mindenben megismerhették, hogyan gondolkodik a játékról, milyen típusú edző. Az első pletykák arról szólnak, hogy Aubameyang és Ramsey köré szeretné építeni a csapatot. Nem kell túl sokat ezekbe belelátni, de ha a baszk érkezésével csak annyit elérünk, hogy walesi capitan futuro meghosszabbítja a szerződését, akkor kis túlzással már megérte idehozni.
„Én azért védekezek, hogy támadhassak.”
Szervezettség
Emery komoly hangsúlyt fordít a videózásra, az ellenfélből való felkészülésre, ezért megköveteli a taktikai fegyelmezettséget a játékosaitól. Ez az elején egy kisebb kultúrsokk lesz egyes játékosok számára, de mivel az utolsó évben már voltak olyan hangok, akik nehezményezték a kevés segítséget a padról, így számomra komoly csalódást jelentene, ha a játékosok nem lennének partnerek az új szisztéma elsajátításában. Szerintem az egész projekt ezen fog állni vagy bukni, ha a játékosok képesek lesznek elfogadni az új módszereket akkor előreléphetünk, fejlődhetünk, ellenkező esetben azt sem tartanám kizártnak, hogy jövő nyáron megint új edzőt kelljen kinevezni.
Az egyik ilyen kulcsfigura Özil lehet. Számomra komoly kérdőjel hogyan fog reagálni arra, ha megvonják tőle az eddigi free role státuszt és például komolyan be kell segítenie a letámadásba. Volt már rá példa, hogy ilyen felfogásban is tudott játszani és a csapat is eredményes volt, nem ezzel van a probléma, de egész évben szinte minden meccsen nem biztos, hogy ízleni fog ez neki. Márpedig őt nagyon nehezen lesz kihagyni a legerősebb kezdőből és ha ez mégis összejön, nem tudni Özil mennyire tudná maga mellé állítani az öltözőt, őt azért nem egy “öltöző bikája” típusú vagy Neymar-egóval rendelkező játékosnak ismertük meg.
Támadó futball
Azt hiszem az idézet magáért beszél. A támadó futball szerelmesei (tehát a szurkolók 99,9%-a) nem fognak csalódni, a kellő minőség is az edzőnk rendelkezésére áll, így minden adott, hogy ezen a téren ne kelljen nélkülöznünk.
Fiatalok be/felépítése
Valenciában töltött ideje alatt olyan játékosokat adott elit kluboknak, mint Silva, Villa, Mata de egyesekkel képes volt elhitetni Soldado-ról, hogy minőségi csatár. Sevilla-ban például Rakitic fejlődésében segédkezett, de Bacca-ból is egy 30 milliós támadót csinált. Bár legtöbb esetben inkább projekt játékosokkal dolgozott, a legtöbbjüknél nem csak maga a rendszer tette naggyá a játékosokat. Természetesen volt ellenpélda is, hisz Isco-t az ő regnálása alatt vitték el a valenciai B csapatból Malagába.
örülhetnek a teátrális edzői mozdulatokat hiányolók is
Hátrányok
Legnagyobb hibájának azt szokták felróni, hogy nem igazán tud belenyúlni a mérkőzésekbe. Amint nem működik az adott meccsre kitalált gameplan, esetleg az ellenfél edzői változtatnak, akkor a mérkőzés alatt már kevésbé hatékonyan tud reagálni. Ennek szemtanúi lehettünk az elmúlt két évben a PSG-vel való BL kiesései alkalmával. Ez kicsit aggasztó lehet elnézve a PL-ben felsorakozó edzőtehetséget, viszont az EL-ben ez garancia lehet egy hosszú menetelésre.
Másik komoly hiányossága az öltöző kezelése. Nyilván Párizsban egy különleges, addig sehol sem tapasztalt szituációban találta magát, tele sztárokkal és a világ legdrágább játékosával. Szerencsére(?) nálunk ilyen egók nincsenek -vagy eddig nem törtek a felszínre-, így kevésbé érzem ezt az előrelépést hátráltató tényezőnek.
Tulajdonképpen ez a mostani helyzet is meglehetősen új lesz számára. Ez nem hátrány, csak a bizonytalanságot növeli. Eddig többnyire komoly underdog csapatokat vezényelt, akikkel a zavarosban halászott, kvázi best of the rest-ként tudott teljesíteni. PSG-nél megkapta az első minőségi keretét, viszont akkora előnye volt a többiekkel szemben (leginkább országon belül), ami megnehezíti helyén kezelni a két év alatt begyűjtött öt kupát. Most először kap, klasszisokat/sztárokat a keze közé úgy, hogy meglesznek mellé a magas elvárások, viszont a konkurencia is sokkal erősebb és több szereplős lesz.
A pontos elvárásokkal azért várjuk meg az átigazolási időszak végét, de Emery személyében olyan edzőt sikerült hozni, akitől az első évben elvárható, hogy előrelépjen a csapat. Kimondottan extrém gyenge teljesítményen (lsd legutóbbi idegenbeli forma) kívül fél év összerázódást meg kell adni majd a keretnek. Erre azért már most mindenki lelkiekben készüljön fel. Az elején főként az eredmények számítanak majd, később kell kialakuljon a csapat igazi játéka. A legfontosabb, hogy tavaszra érjen össze a rendszer a fejekben és a formaidőzítés is akkora legyen időzítve. Ha nevesíteni kell, akkor a top4-et el kellene érni és/vagy kupát a vitrinbe tenni, leginkább az Európa Ligáét.
Lezárult egy korszak és a klub olyan problémákkal néz szembe, amire nem volt példa az utóbbi 22 évben. A vezetés igazi nagytakarítást végez, szinte AW összes volt közvetlen kollégáját kitakarítják, elég sok teret adva az új edzőnek, hogy a stábot a maga kénye kedve szerint alakítsa.
A klubvezetésnek jár egy apró piros pont, mert belátták nincs értelme tovább húzni ezt a házasságot és minden jel arra utal, hogy megértették Wengerrel mindenki jobban jár, ha a felek elválnak egymástól. Beigazolódott tehát, hogy a tavalyi plusz két éves szerződéshosszabbítás nem volt más. mint egy kis halasztás stabilitás/minimális veszteség árán, és talán a tulaj sem szarik bele, annyira mint attól sokan tartottak. Ettől függetlenül azért ne gondoljuk rögtön, hogy a vezetésben minden remekül működik, hisz ha lett volna egy kis eszük, akkor Moyes északi le szereplése után már el kellett volna kezdeni a post-Wenger érára való felkészülést. A tavalyi évről már ne is beszéljünk, ahol fél évig ment a cirkusz AW jövőjét illetően, hogy aztán végül meghozzák ezt az átmeneti döntést, a csapat teljesítményének kárára.
A konkrét hogyan továbbról, jövőképről nehéz mit mondani, hisz az új rezsim legfőbb erőfelmérője az új edző személyének megnevezése lesz. Sokféle úton elindulhatunk, az elit edzőn át, a nulla előrelépést kecsegtető safe picken, a fan service megoldásokon keresztül egészen a totális tévút irányába. Ennek az útnak kiválasztása kis túlzással el is dönti, a következő 2-3 évben milyen reményekkel ülhetünk le minden egyes héten a képernyők elé.
Figyelembe véve a jelenlegi keretet, amire igen sokat áldoztunk az elmúlt pár évben, véleményem szerint csakis olyan edzőben szabad gondolkodni, akitől már az első évben érdemi eredményeket lehet elvárni. A keret alappillérei Lacazette, Aubameyang, Özil, Mkhitaryan, Ramsey, Xhaka(?), Koscielny(súlyos sérülése után már rá nem igen lehet alapozni) prime éveiben járnak, egyszerűen nem fér bele, hogy az új edző egy-két-három év alatt hozzászokjon magához a Premier League és a nemzetközi meccsek által megkövetelt magas színvonalához.
Ezért én magam részéről nem tartanám túl jó ötletnek az Arteta, Vieira féle tapasztalatlan zöldfülű edző megoldásokat. Ha már az utóbbi időben felerősödtek az Arteta pletykák, azért érdemes lenne abba is belegondolni, hogy a védekezésünket, ami már évek óta a legnagyobb problémánk, egy saját bevallása szerint is Wengertől-Guardiolatól tanult null kilométeres edző fogja-e majd helyre rakni.
Nem lehet kérdés, hogy Allegri lenne a legeslegjobb megoldás, de erre annyira kicsi az esély, hogy kár komolyan venni. Számomra egyértelműen Jardim megszerzése, jelentené a vezetőség igazi elkötelezettségét a siker iránt. Benne van, hogy a portugál is megbukna a PL-ben, viszont ő rendelkezik a legtöbb olyan tulajdonsággal, amit az új edzőtől elvárnék (fiatal, támadó futballt preferálja, fiatalokat jól építi be, bizonyított nemzetközi szinten is). Sajnos eddig még pletyka szinten sem nagyon merül fel a neve, szóval jelenleg semmi jóra nem számítok.
Rajtuk kívül viszont nem tudok olyan edzőt elképzelni, akinek a kinevezése után visszanyerném azt a gyermeki, naiv rajongást, aminek köszönhetően izgatottan várnám a következő idényt. Nem akarom felsorolni az összes velünk szóba hozott edzőt, de azért megemlítenék párat, kiről mit gondolok.
Kezdem azokkal, akik számomra a semmi pénzért nem kellenének, ezeket a jelölteket tartom totális zsákutcának. A „szigeteki” kontingenst alapból skippelném, egyszerűen nem ütik meg PL top szintjét. Howe csapataival semmilyen fejlődést nem mutatott az elmúlt években, semmi kiugró menetelést nem hajtott végre, ráadásul csapnivaló védekezéseket rak össze, totálisan nevetséges a felvetése is, nyilván az angol sajtó nyomja sajátjait, de ennél többet nem nagyon érdemel.
Másik ilyen jelölt Rogers, ő benne sem tudom mit látnak az emberek. Igen, mikor hetente voltak neki PL meccsei, a prime Suarezzel, életében talán először és utoljára egész szezonon át egészséges Sturridge-al sikerült harcban lenniük a bajnoki címért, de ezen kívül mit is ért el? BL csoportban Ludogorets és Basel szintű ellenfelek ellen egy győzelemre volt képes, egy iszonyatosan könnyű sorsolású (legnehezebb ellenfelük a Crytal Palac volt) FA kupában bejutottatok az elődöntőbe, de ott az az Aston Villa csapta ki őket, hátrányból, akiket mi teljesen lesimáztunk a Wembley-ben. A bajnoki menetelés tényleg megsüvegelendő teljesítmény volt, de ennyi erővel akkor Ranieri-t is ide lehetne hozni.
Löw lett volna a harmadik ilyen név, akinek szépek a válogatott téren elért eredményei, de azért azt tudjuk a klub futball teljesen más kávéház és amúgy is már májusban ki kell nevezni az új edzőt, ő meg még vélhetően július első heteiben is a VB-n fog szerepelni csapatával. Szerencsénkre a német szövetség 2022-ig meghosszabbította Löw szerződését, így ezt a baklövést nem fogjuk meglépni.
Utolsónak megemlíteném a sokszor emlegetett Benítez-t. Ő megint egy olyan edző, aki 2000-es évek elején alkotott utoljára maradandót, azóta sehol semmit (bocs, az EL-t megnyerte egy Sparta-Steaua-Rubin Kazan-Basel-Benfica sorsolással, taps). Ő pontosan ott van, amit az ő szintje megkíván egy PL középcsapatnál. Vele is csak elpazarolnánk a tehetséges játékosaink éveit, amit már lassan két éve teszünk folyamatosan.
És akkor jöjjön pár név, akiktől megint nem ájul el az ember, de inkább ők jöjjenek, mint az előbb említett csoportból bárki. Legelőször itt van Ancelotti. Az ő személyében abszolút csak a biztonságra játszana a vezetés, kvázi megint elodázná a döntést pár évvel. Nem látom komoly előrelépésnek Wengerhez képest, főleg annak fényében, amit a bajoroknál leművelt. Persze lehet mondani, hogy többszörös BL győztes, bizonyított is már az angol bajnokságban hisz duplázott a Chelsea-vel, de ha levesszük a Ramos 90+3 percben szerzett gólját, amivel hosszabbításra tudták menteni a döntőt, akkor az ő komoly sikerei is már lassan több mint 10 évre datálódnak. Erősen kétséges számomra, hogy az edző cserét követően mindenki által várva várt „változást”, Ancelotti mennyire lenne képes elhozni.
Luis Enrique-vel folytatnám, akit nem akarom az egyértelmű „kókler” kategóriába besorolni, de ha(!) igazak a fizetési és az átigazolási keretösszeg igényei akkor ő egy olyan álomvilágban él, ahol azt képzeli magáról, hogy egy top manager. Ez esetben olyan messziről kell elkerülni, amilyen messziről csak tudjuk. Első évében megnyert mindent, amit lehetett, kicsit bele is nyúlt a Barcelona akkori játékában, de baromira nehéz elvonatkoztatni a Neymar-Suarez-Messi hármas faktortól. Enrique második évében csak a BL-t (meg a spanyol szuperkupát) nem tudta megnyerni, de az első hármas kirobbanó formában volt, minden sorozatot figyelembe véve 131 gólt lőttek, a bajnokikon ebből 90-et, csak ők hárman. Ilyen elit támadófutballisták mellett nagyon nehéz megítélni az edző hozzáadott értékét. A védekezés hatékonysága viszont az első tökéletes szezon után eléggé csökkent, ezt nem csak a kapott gólok, de az xG statok is alátámasztják. Szóval igen szkeptikus vagyok vele szemben, hisz a Barcelonán kívül ő sem mutatta meg igazán az edzői zsenijét. Nem akartam Rogers-Howe-Benitez féle csoportba sorolni, de hozzájuk hasonlóan egyértelműen az ő kinevezéseikénél lennék a leginkább csalódott és pesszimista a közeljövőt tekintve.
Piacra került a Párizstól frissen kirúgott Emery is. Nem nagyon hozták szóba velünk (még?) és bennem is komoly kételyek merültek fel a BL kieséseivel kapcsolatban (plusz, kezdésnek a francia bajnokságot sem tudta behúzni egyedüli powerhouseként), de talán egy (utolsó?) lehetőséget megérdemelne, EL győzelmi szintjét biztos megugorja (sajnos nekünk jövőre is csak ez jutott), amit az előző kategóriába sorolt szereplőkről nemigen lehet elmondani.
Az utóbbi hetekben még felmerült Zeljko Buvac neve is. Ő számomra a totális sötét ló, mert nem tudunk róla semmit. Lehet ő a taktikai X-O-kban nagy koponya, de attól mert jól érted és átlátod a pályán történéseket egy klubot vezetni sokkal többet jelent, ezt Gary Neville példája ékesen bizonyítja. Én személy szerint túl (talán a leg)rizikósnak találom az ő kinevezését. Plusz inkább érzem ezt egy clickbait kampánynak, mondván bárkit be lehet írni az Arsenal új padjára, hisz senkinek semmi sejtése sincs milyen típusú, filozófiájú, karakterű edzőben gondolkodnak nálunk.
Tegyünk említést a fan service-ről is, nekem Arteta és Vieira totálisan ez a kategória lenne, de idevehetjük akár Henry esetleges kinevezést is, akit egy éve még az esetleges Wenger távozás esetén Josh Kroenke nagyon magasztalt. Ezzel a lépéssel szerintem a vezetőségnek az lenne a célja, hogy maga mellé állítsa a szurkolókat, ami körülbelül fél/egy évig tartana utána max addig, amíg ez eredményekkel is párosul. Wenger távozásával, az előretolt bűnbak szerepnek is lőttek, így mostantól minden kritika Gazidis, Sanllehi, Kroenke hármasra fog zúdulni, és én simán kinézem belőlük (főleg Ivanból), hogy azért a nyugodt fél/egy évért egy sokkal rizikósabb megoldást választanának. Jó volna, ha nem a megúszás vezérelné az új edző kiválasztását, hanem a szakmai rátermettség, ez az amit megint nemigen fogunk megtudni. Önmagában Arteta (most az ő nevét harsogják a leghangosabban a médiában) kinevezése sem lenne rossz ötlet, csak a döntést ne a „jól néz ki a drukkere szemében” és a „sokszor dicsérték a kollégái”-ra alapozzuk, hanem tényleg járjunk utána szakmailag mennyire képzett…
Lehet bizonyos személyeket kihagytam, leginkább ez azért van mert a legtöbb még említést sem érdemel, vagy csak szimplán elfelejtettem. Kommentbe jöhet mindenkinek a kedvence esetleg eddig még nem említett nevek, de azért ha lehet legyenek mellette pro-kontra érvek.
Hétfőtől egy új korszak köszönt be szeretett klubunknál. Egy új, eleinte vélhetően szokatlan éra, ami nem csak egy bizonyos emberről fog szólni, mégis a jövőbeli sikerek megalapozójaként mindig vissza fogunk rá emlékezni és a legnagyobb hálával adózni az itt töltött 22 évéért.
Ezért a mai nap nem is szólhat másról, mint a köszönetnyilvánításról.
Legelsősorban, azért mert a legtöbben akik ’96 után lettünk ágyúsok Arsène Wenger hatására szerettük meg ezt a klubot. Vagy azért mert tehetséges játékosokat világsztárrá nevelt, vagy mert olyan játékstílust teremtett meg, amivel nagyon egyszerű volt azonosulni, megmutatva mennyire szépen, szórakoztatóan lehet űzni ezt a sportágat.
Köszönjük, hogy egy teljesen új szintre emelted az akkori Arsenal-t, megteremtve ezzel a profi mentalitást nem csak edzéseken, de a pályán kívül egyaránt.
Köszönjük, a megannyi trófeát, a duplázó éveket, a hét FA kupa győzelmet és nem utolsó sorban a veretlen bajnoki címet, amivel végleg beírtad magadat és játékosaidat az angol futball halhatatlanjai közé.
Köszönjük, hogy ideje korán felismerted mennyire gúzsba kötött gazdaságilag a Highbury és nem csak megteremtetted a lehetőséget az új stadionba való költözésnek, de a nehéz időkben is kitartottál a projekt mellett és segítettél a klubnak átvészelni ezt a nehéz időszakot.
Köszönjük a „We dont buy superstars. We make them.” mottót, amit ma már mind a PL, mind a nemzetközi viszonyokat látva elég nehéz tartanunk, de úgy vélem ez olyan fontos hagyatékod, ami a mindenkori Arsenal-nak egy bizonyos részét kell képeznie.
Köszönjük a Wengerball-t, ami több száz csodálatos góllal örvendeztetett meg minket és egy magasabb szintre emelte az elvárásunkat a futballpályán mutatott stílussal szemben.
a teljesség igénye nélkül
Köszönjük a megannyi emléket, sajnos jó pár vesztes döntőt is átélhettünk, de az odavezető úton felejthetetlen meccsekkel gazdagodtunk és néha nem a végső cél elérése a fontos, hanem az, hogy milyen úton tesszük mindezt.
Köszönjük az itt töltött 7895 nap 189 480 órájának minden egyes 11 368 800 percét.
Otthon szép búcsút vettünk a klub történelmének legsikeresebb edzőjétől (kösz Burnley), így nem maradt más hátra, mint megszerezni az idei év első idegenbeli bajnoki pontját/pontjait.
Kezdőt a hétvéginél is jobban fel lehetne forgatni, adjunk lehetőséget a fiataloknak a következő két meccsen, hisz se előre se hátra nem tudunk már mozogni a tabellán. Akinek már megvan a jegye a nyári VB-re az pihenjen, a többiekből meg állítsunk oda még hét embert a négy ifink mellé.
A szezonkezdeti odavágó nagyon izgalmasra sikeredett, így egy unalmas x-et várok a meccstől.
prguitarman
kaledo-art
gummygunk
baratheonpilled
andulkaphoto
yousharknotpass
2087
pixelskylines