Olyan mosolyod van, amiért régen háborúkat indítottak. Én is felégetném érte, ha kell, az egész világot
Sade Olutola
almost home

if i look back, i am lost
Jules of Nature
No title available
Today's Document
Xuebing Du
Game of Thrones Daily
Keni
I'd rather be in outer space 🛸
todays bird
noise dept.
No title available
No title available
taylor price
"I'm Dorothy Gale from Kansas"

@theartofmadeline
★

Andulka
Show & Tell
seen from United States
seen from Germany
seen from United States

seen from Malaysia

seen from Indonesia

seen from Russia
seen from Philippines
seen from United States

seen from United States

seen from Türkiye
seen from United States
seen from Italy
seen from Italy

seen from United States
seen from Italy

seen from Malaysia
seen from United States
seen from Germany
seen from United States
seen from Bangladesh
@viszonzatlanerzelmekus
Olyan mosolyod van, amiért régen háborúkat indítottak. Én is felégetném érte, ha kell, az egész világot
Az eddig összetört, önbizlomhiányos kislányból, TE egy, adottságaival tisztában lévő, és magát elfofadó NŐt varázsoltál
Az eddig naiv kislányból, TE, egy érett, gondolkodó, biztonságos távolságot megtartó, figyelmes NŐt faragtál
Az eddig mindent magába fordító, önmagát hibáztató kislányból, TE, egy előtted megnyílt lelkű, önmagát 100%-ban átadó NŐt csináltál
És ez a NŐ, belőled, a nőcsábász pasiból, egy FÉRFIT varázsolt
Szeretlek
Egy úriember fogja a kezed. Egy férfi szenvedélyesen húzza a hajad. A lelki társad megteszi majd mindkettőt.
Emlékszem... Lementünk kicsit kiengedni a gőzt arra a szórakozóhelyre amit annyira mondanak, hogy jó...
Iszogattunk, megbeszéltük a hetet, tácoltunk, smároltunk, néha húztad az agyam 1-2 eltévedt kézmozdulattal... Kimentünk cigizni... Úgy döntöttél, hogy megint elezdesz húzni, már kicsit felcsesztél... Vagy inkább izgatott a gondolat, hogy ha hazaérünk nekem esel, és már nem akartam várni... Visszamentünk, odaálltunk a pult elé, kikértük a piát. Amíg fizettél észrevettem, hogy mögöttünk 3-4 lépésre áll egy srác, és lesi a fenekem. Látta, hogy odanéztem, elkezdett kacsintgatni, vigyorogni... Visszafordultam, de te láttad a srácot, és hogy mit csinált/csinál... Még mindig stírölte a fenekem, te ezt tudtad. Erre belemarkoltál a fenekembe, elkaptad a torkom, magadhoz rántottál, és lesmároltál a picsába... Csak a miheztartás végett, ÉN A TIÉD VAGYOK... Már nem bírtam magammal, otthon akartam lenni, azt akartam, hogy otthon egy rohadt kis ribancot csinálj belőlem... Aztán elindultunk... És otthon, a buliból jól ismert mozdulatokkal, az ágyba vágtál
Még 5 hét... És 2 csók között mondhatom, hogy szeretlek
Várom a napot, mikor hazajössz, és letéped rólam a bugyit :)
Igazából... Nem a távolság fáj... Hanem, hogy nem érinthetlek mikor csak akarlak... Nem szólhatok hozzád mikor csak szeretnék... Nem nézhetek mélyen abba a gyönyörű csillógó szemeidbe... Csak ez fáj... Hiányzol...
Igazából
Nem tudok olyat mondani, amit ne szeretnék benned
Hibázol? Én is szoktam, és más is...
Megbeszéljük, és a hiba, már nem is hiba lesz, hanem egy plusz benned... Egy másik kis tökéletlenség ami mégis a lehető legtökéletesebbé tesz számomra...
Minden egyes apró kis tökéletlenséged, bennem egyre jobban halmozza a szerelmem irántad
Nekem TE vagy a fény, a jövő, a világ közepe
Életem szerelme...
Én csak jól akarom magam érezni... én csak fiatal akarok lenni. Élni. Bulizni. Lerészegedni majd kijózanodni. Nevetni és sírni. Éjszaka boldogan táncolva lépkedni. Haverok, és buli. Igaz barátok. És a hamisak. Az élet pofonai. Veszekedések majd békülések. Egy éjszakás "szeretlek". Véletlen csók. Véletlen szex. Vagy mégsem? Csak élni, és létezni. Néha. Gyakran. Mindig. De nem megy... Nekem nem.
Köszi anyu, hogy elfelejted... TE IS VOLTÁL FIATAL!
021. Reménykedünk, pedig tudjuk, hogy nincs értelme ezt az egészet folytatni...
020. Mégis hogyan döntsem el, hogy mit akarsz, ha mindig másképp viselkedsz velem?
019. Ne bocsajsd meg az arulast! SOHA! SENKINEK!.... Ha egyszer atvert, atver masodszor is!
018. Bator dolog megmaradni onmagadnak, egy olyan vilagban, amely futoszalagon gyartja az embereket
017. Egyugyuen, mint egy kislany.... Mint egy vihar... Mint egy "nem tudom"....
016.A valóság, néha leutánozza a mūvészetet.
015. Hajnali kor, reggeli szel. Lassan az eg, gazdat cserel. Felkel a nap, zavar a feny. Maradok itt, de kivagyok en?
014. Sajnos "masoknak", mi is masok vagyunk