*** görgess lejjebb a magyar verzióért***
I've been aready writing about my condition with my herniated discs and nerve damage, blabla. And tho I've tried to keep positive, the depression hit me a few times last year. You know it's not easy when your whole life gets blocked from one day to the other. It was almost like a second pandemia, just worse.
Being a physically active person who had to completely stop for a while, I had to find something else to put my energy into. So I've started to do some creative work, and by that I mean handicrafts, costumes, make-up, everything what was connected to theatre. Not a surpise, I've been a theatrical dancer for more than a decade and I've always loved almost every aspect of my job. (Not the muscle pain and early morning practices tho. XD )
So we could say it was just natural for me to dive into cosplaying again, and I have to tell you, creative work really helps, it was my therapeutic activity through my low periods.
I usually keep my hobby page separately from my professional profile, cause many times when people hear the word "COSPLAY" they have some prejudice against it.
I personally find it funny when someone asks, 'what is good in dressing up as a character and go out to meet up a bunch of other weirdos', when they are doing the exact same thing at halloween or carnival.
I tell you the differences tho. Many of us are creating our own costumes. Yes. Fully. That means we are able to sew a full set of clothes, props, sometimes even armors. This requires an incredible scale of skills with different materials and tools already, and we're talking only about creating the costume.
We most of the time do our own make-up. That can go from basic make-up to bodypainting and even beyond, to glued prosthetics and FX.
And we haven't mentioned the wig styling yet. It can go from cutting, shaping, gluing, painting in every color of the rainbow, even bald cap or to the carziest anime hairstyles.
Of course not everyone is a pro or a crafter, but just in one year I met so many talented cosplayers, and if you are at least a bit interested in handicrafts and have a pinch of creativity, you can really learn a lot of things along the way.
Many people are rather enjoying to buy a nice ready-made costume of their favorite character and put more into the "performance" part. They study the mimic, the movements, or going to the lenght of taking for example, acting, dance or martial arts classes to be more authentic.
And then the social media part. Modelling, taking pictures, videos, editing, being present on social media, need some skills as well. And guess what, since it's a hobby for us we don't have managers, only our incredibly talented friends who can help... or we are that friend, and we manage all this to do in our freetime.
So there. Next time you hear the word "cosplayer" note that, you might just talk to a person who is a "whole theatre on two feet."
Korábban már írtam az állapotomról, a nyaki sérvemről, az idegi sérülésről amit okozott és a többi blabla. Bár próbáltam pozitív maradni, azért a depresszió beütött párszor az elmúlt évben. Tudjátok, nem könnyű amikor az ember élete egyik napról a másikra egyszerűen elakad. majdnem olyan volt mint egy újabb pandémia, csak rosszabb.
Fizikálisan aktív emberként nehéz volt elviselnem, hogy egy időre teljesen le kellett állnom. Szükségem volt valamire, amiben levezethetem az energiámat, így kreatív munkába kezdtem. Kosztümök, smink, kellékek, minden ami színházhoz köthető. Nem meglepő, hiszen több mint 10 éven át dolgoztam színházi táncosként és 'majdnem' minden területét imádtam a munkámnak. (A hajnali gyakikat és az állandó izomlázat leszámítva. XD)
Így mondhatjuk, hogy teljesen természetesen merültem bele ismét a cosplay világába, és el kell mondjam, rengeteget segített. Szinte terápiás jelleggel húzott ki a hullámvölgyeim legmélyéről.
Általában a hobbi oldalamat és a szakmai profilomat külön kezelem. Ennek annyi az oka, hogy sokan még mindig furán néznek az emberre, mikor a "COSPLAY" szóba jön.
Személy szerint viccesnek tartom amikor megkérdezik "mi a jó abban, hogy beöltöztök és egy csapat fura ember találkozik", amikor ők ugyanezt teszik halloweenkor vagy farsangkor.
Elmondok pár különbséget azért. Sokan saját magunk készítjük a kosztümjeinket. Igen, teljesen. Ez azt jelenti képesek vagyunk egy teljes öltözetet megvarrni, kiegészítőkkel, kellékekkel, van aki páncélt is készít. Ehhez már magában kell egy széleskörű anyag és eszköz ismeret és készség, és még csak a kosztümről beszéltünk.
Legtöbben magunk készítjük a sminkjeinket. Ez egy sima nappali sminktől elmehet a testfestésen keresztül a maszkmesteri technikákig.
És akkor még nem beszéltünk a paróka beállításáról, ami lehet sima vágás, formázás, ragasztás, festés a szivárvány minden színében, de lehet kopasz sapka vagy a legőrültebb anime hajkreáció is.
Természetesen nincs mindenki otthon minden területen, nem mindenki profi vagy crafter, de csak ebben az egy évben már rengeteg tehetséges cosplayerrel találkoztam. Ha egy kicsit is érdekelt vagy a kézműves dolgokban, és szorult beléd egy csipet kreativitás, rengeteg dolgot megtanulhatsz egy-egy projekt közben.
Sokan vannak, akik inkább készen vesznek meg egy kosztümöt egy számukra kedves karakterhez és több energiát fordítanak annak megformálására. Tanulmányozzák a mimikát, a beszédstílusukat, mozgásukat, vagy akár elmennek odáig, hogy színi, táncos, vagy harcművészeti órákat vegyenek, hogy autentikusabban tudják hozni a karaktert.
És végül ott van a Social Média bugyra. Modelt állni, fényképeket, videókat készíteni, szerkeszteni, megfelelően jelen lenni a platformokon, ez is egyfajta készség. És mivel nem főállásról van szó, nincs manager aki ezeket leszervezné nekünk, csak a hihetetlen tehetséges barátaink akik tudnak benne segíteni. Munka vagy iskola mellett. A szabadidőnkben.
Szóval ha legközelebb azt hallod "COSPLAYER" jusson eszedbe, hogy talán épp egy " megtestesült két lábon járó színházzal" beszélgetsz.
ellievsbear
discoholicmusic
kianamaiart
theartofmadeline