Buttercream Joy Sullivan
Interview Vampire Daily
KIROKAZE

tannertan36
Cosimo Galluzzi
art blog(derogatory)
Xuebing Du
No title available
cherry valley forever
Lint Roller? I Barely Know Her

#extradirty
tumblr dot com
Sweet Seals For You, Always
NASA
No title available
Show & Tell
Sade Olutola

PR's Tumblrdome
🩵 avery cochrane 🩵

Kiana Khansmith

No title available

seen from Malaysia
seen from Argentina
seen from United States

seen from United Kingdom
seen from Pakistan
seen from United States
seen from United States

seen from United States

seen from Germany
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from United States

seen from Netherlands

seen from Malaysia
@gorbe-egyenes
Buttercream Joy Sullivan
Ady Endre: A perc-emberkék után
Otthon bolondját járja a világ, Majmos, zavaros, perces, hittelen, Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn, Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.
Magyar Bábelnek ostoba kora, Ments Atyaisten, hogy bennelegyek - Engemet kötnek égbeli jegyek S el kell hogy jöjjön nászaink sora.
Most perc-emberkék dáridója tart, De építésre készen a kövünk, Nagyot végezni mégis mi jövünk. Nagyot és szépet, emberit s magyart.
Robogok honról rejtett vonaton, Ebek hazája ma, nem az enyém - S ha marad csak egy hivőm, szent legény, Még a holttestem is ellopatom.
Ez a ricsaj majd dallá simul át, Addig halottan avagy éberen, Pihenjen a szent láz s az értelem, Míg eltünnek a mai figurák.
Magyar leszek majd hogyha akarom, Ha nem sutáké lesz itt a világ, S fölcsap minden szent és igazi láng Rejtekből avagy ravatalon.
Kérő, baráti szavak a Láthatatlan Személyhez
Mielőtt elveszítenél, Uram, s agyagos földdel végleg betakarnál, keress nekem egy áldott, szép napot, reggeltől estig tartó szép napot: a harag hálószobáiból csalogass ki pünkösdi mezőidre, a hazug játékok s a megszokott vérengzések színhelyéről bogáncsok közé, fáradságom az égbolt árkaiban hadd csobogjon s ne egyek húst – egyek vadsóskát aznap, egyek cseresznyét, levegőt s doboljanak a madarak újra fekete fakérgen, dobhártyám örülni akar, szemem a lepecsételt fácántojásokon átragyogni, mert ha szeretem is égnek támaszkodó házaidat, sötétben mozgó lámpáidat, melyek, mint a motorcsónakok elúsznak, életem ott múlik el, ahol az akáclevelek a földre feküsznek, a hangya földrengést jelez a faluvégi erdőben megmártózva újra a vadaké lehetek a fanedv csurranását is fölhangosító ideghártya.
Csoóri Sándor
Ron Padgett
HOGYAN LEGYÜNK TÖKÉLETESEK
Aludj egy keveset. Ne osztogass tanácsokat. Vigyázz a fogaidra és az ínyedre. Ne félj dolgoktól, amelyek felett úgysincs hatalmad. Hogy összedől a ház, vagy valaki, akit szeretsz, holtan esik össze. Egyél egy narancsot minden reggel. Légy barátságos. Boldogabb leszel. Emelkedjen a szívverésed percenként százhúsz dobbanás felé, amíg valami olyat csinálsz, amit élvezel. Csináld 20 percig, négyszer vagy ötször egy héten. Remélj mindent. De ne várj el semmit. Előbb azt őrizd, ami a közeledben van. Tegyél rendet a szobádban, mielőtt megváltanád a világot. Aztán váltsd meg a világot. Tudd, hogy a tökéletesség vágya mögött mindig ott rejtőzik az a másik - hogy szeressenek, vagy hogy ne haljunk meg soha. Nézz egy fa szemébe. Légy kicsit gyanakvó minden véleménnyel szemben, de igyekezz meglátni az értéket is benne. Öltözködj a magad és a körülötted élők örömére. Beszélj lassan. Tanulj valamit minden nap. (Dzien dobre!) Légy kedves az emberekhez, mielőtt esélyük lenne rosszul bánni veled. Ne maradj dühös egy hétnél tovább semmi miatt, de ne is feledkezz meg róla, mi dühített fel. Tedd le épp olyan távolságra, hogy már ne érd el, nézd, mintha egy üveggömb lenne. Aztán tedd be szépen a többi üveggömböd közé. Légy hűséges. Viselj kényelmes cipőket. Tervezd úgy a dolgaid, hogy az egyensúlyt és a változatosságot egyszerre megélhesd. Légy kedves az öregekhez, még ha néha nehéz is velük. Aztán majd ha megöregszel, légy kedves a fiatalokhoz. Ne vágd hozzájuk a botodat, ha Nagypapának szólítanak. Tényleg az unokáid! Legyenek állataid. Ne tölts sok időt túl sok ember között. Ha segítségre szorulsz, kérj segítséget. Figyelj a helyes testtartásra, amíg természetessé nem válik. Ha valaki megöli a gyerekedet, fogj egy puskát és lődd szét a fejét. Tervezd meg a napodat, így nem kell majd sietned sehova. Mutasd ki a háládat, ha valaki megtesz érted valamit, még ha fizettél is érte, vagy olyasmit tett, amit nem is kértél. Ne szórd a pénzed, ha olyannak is adhatod, akinek tényleg szüksége van rá. Tudd, hogy az emberek mindent elrontanak. De csak akkor sírj, ha azt látod, hogy sokkal jobban elrontották, mint amire számítottál. Ha valamit kölcsönkérsz, add vissza egy kicsit jobb állapotban. Legyenek inkább fából készült dolgaid műanyag és fém dolgok helyett. Nézd azt a madarat, ott fent! Ebéd után mosogass el. Nyugodj meg. Menj el idegen országokba, kivéve ha ott meg akarnak ölni. Ne várd el a gyerekeidtől, hogy szeressenek, ha megy nekik, úgyis szeretni fognak. Foglalkozz a lélek dolgaival. Merülj meg benne, ha tetszik. Mi van a mélyben, ott bent? Énekelj, amikor csak teheted. Ne késs, de ha mégis, ne szabadkozz túl részletesen és túl hosszan. Ne légy se túl önkritikus, se túl önelégült. Ne gondold, hogy van haladás. Nincs. Lépcsőzz. Ne légy emberevő. Képzeld el, hogy megtörténhet, amire vágysz, aztán ne csinálj semmi olyat, amivel elronthatod. Legalább kétszer egy héten szakadj le a telefonodról. Tarts tisztán minden ablakot. Irtsd ki magadból gyökerestül a becsvágyat. Ne használd túl gyakran a szót: kiirtani. Felejtsd el kicsit az országot, ahol élsz. Ha nem megy, menj el egy másikba. Ha fáradt vagy, pihenj. Ültess valamit. Ne motyogd, miközben épp egy vasútállomáson sétálsz át: “Mind meghalunk!” Jó, ha barátaid között sok különböző élethelyzetű embert találsz. Értékeld az egyszerű örömöket, a rágás örömét, a meleg víz örömét, ahogy a hátadon végigcsorog, a hűs szellő örömét, az elalvás örömét. Ne kiabáld, hogy “hát nem csodálatos a technika?” Tanuld meg nyújtani az izmaidat. Dolgozz velük minden nap. Ne aggódj az öregedés miatt. Attól csak még öregebbnek érzed magad. Akkor pedig megint aggódni fogsz. Egyszerre csak egy dolgot csinálj. Ha megégeted az ujjad, azonnal dugd hideg víz alá. Ha pedig kalapáccsal ütsz az ujjadra, tartsd a kezed a magasba húsz percre. Meglepődsz majd a hideg és a gravitáció gyógyító erején. Tanulj meg fülsüketítően nagyot füttyenteni. Ha baj van, maradj nyugodt. Minél nagyobb a baj, annál nyugodtabb. Élvezd a szexet, de ne légy a megszállottja. Kivéve azokra a rövid időszakokra kamaszkorodban, fiatal felnőttként, középkorúként és öregkorodban. Szemléld meg mindennek az ellentétét is. Ha rád tör a rettegés, hogy túl messzire úsztál az óceánban, fordulj meg és ússz vissza a csónakig. Őrizd meg gyermeki önmagad. Írj gyors választ minden levélre. Használj izgalmas bélyegeket, például tornádósat. Néha bőgj nyugodtan, de csak ha egyedül vagy. Aztán élvezd a megkönnyebbülést. Ne légy zavarban, hogy most ilyen jó. Ne szívd be a füstöt. Vegyél egy mély lélegzetet. Ne okoskodj a rendőrnek. Ne lépj le a járdáról, csak ha már teljesen szabad a pálya. A járdaszegélyről figyelheted a többieket, akik az őrülten zúgó forgalom közepén ragadtak. Légy jó. Sétálj el valahova. Most vissza. Tudd, hogy csak szépség van, igazság nincs. De ne feledd, hogy az igazság eszméje is éppen olyan erős, mint a szépségé. Ne kerülj börtönbe. Később majd válj titokzatossá. Használj Colgate fogkrémet, új formulával a lepedék ellen. Látogasd meg a barátaidat és az ismerőseidet a kórházban. Ha úgy érzed, elég volt, menj haza. Légy őszinte magadhoz és tapintatos másokkal. Ne csinálj túl sok őrültséget. Időpocsékolás. Olvasd el a legjobb könyveket, többször is. Áss egy gödröt. Télen párásíts a szobában, mielőtt aludni mész. Tudd, hogy semmi sem tökéletes, csak a 300 pont bowlingban és a 27 kint a 27 ütéses baseball meccsen. Igyál sok vizet. Ha megkérdezik, mit innál, mondd, hogy “vizet kérek”. Mindig azt kérdezd: “hol találom a mosdót?” és ne azt, hogy “hol tudok pisálni?” Bánj finoman a tárgyakkal. Negyven felett kérj minden évben egy teljes kivizsgálást egy olyan orvostól, akiben megbízol és aki nem feszélyez. Ne olvass újságot egynél többször egy évben. Tanuld meg, hogy van mandarin nyelven a “helló”, a “köszönöm” és az “evőpálcika”. Böfögj és fingj, de csak halkan. Légy különösen szívélyes a külföldiekkel. Nézz árnyjátékokat és képzeld el, hogy te vagy az egyik szereplő. Vagy az összes. Vidd ki a szemetet. Szeresd az életet. Adj vissza pontosan. Ha lőnek odakint, ne menj az ablakhoz.
(fordította: Haraszti Ágnes)
Szőlőhegy, háború előtt
Akkor még nem volt háború s nem voltak itt ez értelmetlen kövek és gerendák: a pusztulás anyajegyével megjelölt romok – A pincék homlokán, fönt, napóra villogott.
Egyetlen hosszú nap volt itt a nyár, egyetlen hosszú nap volt itt az életem. Ültem hullámzó cseresznyeágon, drótként kifeszült szeleken s nem is emlékszem igazán: gyerek voltam-e vagy madár.
Akkor még nem volt háború s nem voltak halottaim, kik az idő törmelékei közt feküsznek, mint a rongybabák – Vasárnapló legények itták a vad novát s nézték a csonka Holdat: isteni rézfokos volt, melyet egy betyár az ég gerendájába belevág.
Akkor még nem volt háború s nem kellett egyetlen szorongás és egyetlen bosszú bűvöletében élnem – Úszott a Nap a szarvasok szemében s szép neve volt a Földnek, gyermeki szép neve volt.
Birsalmasárga hegy, pincék és seregélyek, a piros szőlővessző időmön átparázslik. Mindenütt nyár van most is, de ez már másik – visszhangot keresek és társakat, hogy éljek.
Csoóri Sándor
Weöres Sándor: Rongyszőnyeg - 27.
SZÁZ PONTON...
Száz ponton zörget a kezem
s megakad egy kilincsen:
a Van mindig bizonytalan,
csak egy biztos: a Nincsen.
A Van: szivárvány. Színeit
nem tagolják határok.
A Nincs: egynemű, színtelen
és feneketlen árok.
Mi létező: bizonytalan.
Gomolygó füst a kincsem.
Nem biztos, hogy van, ami Van,
de biztos nincs: a Nincsen.
Egyetlen bog a jó s a rossz.
Kecske-bőrű a “lenni”.
Nem biztos, hogy van valami,
de biztos nincs: a semmi.
Száz ponton zörget a kezem
s megakad egy kilincsen:
a Van mindig bizonytalan,
csak egy biztos: a Nincsen.
Mindenki tudja, hogy a boldog embernek nincsen irodalma. Nincs festészete, filozófiája, beszéde. Nincs zenéje sem. Ez mind boldogtalanság. Ez a szép boldogtalanság. - Hamvas Béla
Tajtékos ég
Tajtékos égen ring a hold, csodálkozom, hogy élek. Szorgos halál kutatja ezt a kort s akikre rálel, mind olyan fehérek.
Körülnéz néha s felsikolt az év, körülnéz, aztán elalél. Micsoda ősz lapul mögöttem ujra s micsoda fájdalomtól tompa tél!
Vérzett az erdő és a forgó időben vérzett minden óra. Nagy és sötétlő számokat írkált a szél a hóra.
Megértem azt is, ezt is, súlyosnak érzem a levegőt, neszekkel teljes, langyos csönd ölel, mint születésem előtt.
Megállok itt a fa tövében, lombját zúgatja mérgesen. Lenyúl egy ág. Nyakonragad? nem vagyok gyáva, gyönge sem,
csak fáradt. Hallgatok. S az ág is némán motoz hajamban és ijedten. Feledni kellene, de én soha még semmit sem feledtem.
A holdra tajték zúdúl, az égen sötétzöld sávot von a méreg. Cigarettát sodrok magamnak, lassan, gondosan. Élek.
Radnóti Miklós 1940. június 8.
“Egy ember élete nagyrészt figyelmének története. Ha két pillantás valóban találkozik: rendszerint döntő pillanat. Szinte kivédhetetlen, hogy szerelem vagy barátság szülessék belőle. Boldog karambol.”
— Pilinszky János (via gorbekor)
““A nyílt tengeren fölösleges minden további szó. A tőkehalat nem érdeklik a szavak, még az olyan melléknevek sem, mint a káprázatos. A tőkehalat nem érdeklik a szavak, mégis szinte változatlan alakban úszkál a tengerekben a százhúsz millió éve. Mond ez nekünk valamit a nyelvről? Talán azt, hogy a túléléshez nem szükségesek szavak, a szavak arra kellenek, hogy élni tudjunk.””
— Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol trilógia
Grief is just love with no place to go.
– unknown // Art piece by Ikenaga Yasunari
Blue Moon (Ko I-Chen, 1997)
“A wild longing for strong emotions and sensations seethes in me, a rage against this toneless, flat, normal and sterile life. I have a mad impulse to smash something, a warehouse, perhaps, or a cathedral, or myself,”
— Herman Hesse, Steppenwolf
“Ez a primitív, kényelmes, kevéssel beérő mai világ kiokád magából, igényesnek, mohónak talál, egy dimenzióval gazdagabb vagy a kelleténél. Az olyan emberek, mint mi, manapság nem tudnak élni és az életnek örülni. Aki csinnadratta helyett zenére, szórakozás helyett gyönyörre, pénz helyett lélekre, nyüzsgés helyett igazi munkára, játszadozás helyett szenvedélyre vágyakozik, az ebben a tetszetős világban nem találja meg az otthonát.”
“Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság… a küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet. /Hamvas Béla/”
—
“Ha nő jönne hozzám és azt kérdezné, hogyan lehet szép, azt válaszolnám neki: Eredj a napra, kedvesem. Csak az lehet szép, ami a napon van. Nézd meg tested rejtett részeit, olyanok, mint a vakok. Ha ruhádat leveszed, a fénytől elszokva tanácstalanul pislognak. Szomorúak az ilyen vaksi combok, és nincs szánalomra méltóbb, mint az ilyen sötétségben tartott szép, bársony has. Napot! Dobjátok le ruháitokat és eresszétek magatokhoz a fényt, és olyanok lesztek, mint az istennők szobrai.”
— Hamvas Béla