"Mi van ha nekem nem lesz fény az alagút végén?"
Mike Driver
No title available
styofa doing anything
tumblr dot com
Peter Solarz
No title available
wallacepolsom

izzy's playlists!
Today's Document

Product Placement
Jules of Nature

if i look back, i am lost
AnasAbdin
Keni

@theartofmadeline
Lint Roller? I Barely Know Her

No title available

Love Begins

Kaledo Art
dirt enthusiast
seen from United States
seen from France

seen from Malaysia

seen from United States
seen from United States

seen from United Kingdom

seen from Türkiye
seen from Brazil

seen from China

seen from United States
seen from Malaysia
seen from China
seen from United States

seen from United States

seen from United Kingdom
seen from United States

seen from Germany
seen from Türkiye
seen from Germany

seen from Türkiye
@grave-ofthe-fireflies
"Mi van ha nekem nem lesz fény az alagút végén?"
Look at the sky tonight, All of the stars have a reason.
Nem nézhetsz vissza, tudod jól.
Ne félj a változástól.
Azok a szemek,
Oh csak nevessenek.
Szerelmesnek lenni,
Oh, végre van okom élni.
Hogy is mondhatnám?
Érted életemet áldoznám.
Ez annyira bódító,
Legalább annyira mint gyógyító.
Tudni akarom,
Neved meddig marad ajkamon.
Tudni akarom,
Örökké hallhatom-e kacajod.
Tudni akarom,
Hogy túléljük-e a fagyot.
Tudni akarom,
Minden egyes mozzanatod.
Tudni akarom,
Hogy összeállnak a mozaikdarabok.
Tudni akarom,
Veled együtt élni, fogadom.
Tudni akarom,
Hogy úgy érzel mint e-sorok.
Ismét tavasz.
Mond hallasz?
Találtam valakit,
Ki megmászta falaim.
Aki azért szeret, aki vagyok.
Vele biztos hazajuthatok.
Most nincsen félelem,
Mert van lételemem.
Te küldted?
Nekem kerested.
Oh, oly édes a boldogság,
Odafentről gondolj-rám.
Mond te is, úgy érzed ezt ahogy én?
Mond te is, hiszel úgy mint a kezdetén?
Mond te is, szeretnél velem lenni?
Mond te is, meg fogsz szelídíteni?
Mond te is, hogy ez örökké fog tartani.
Mond te is, hogy ez igazi-igazi.
Mond te is, hogy nem fogsz feladni.
Mond te is, hogy meg akarsz tartani.
Mond te is, hogy olyan mélyen szeretsz ahogy én...
Tán ez a baj,
Körülöttem csak fehér zaj.
Ki akarok jutni ebből a labirintusból,
Nem emlékezni a múltról.
Hadd jussak ki,
Akarok még élni.
Hadd jussak ki,
Akarok kapaszkodni.
Hadd jussak ki,
Ez az érzés ismét elhatalmasodik.
Hadd jussak ki,
Megakarok bocsátani.
Hadd jussak ki,
Nem olyan vagyok mint tavalyi.
Hadd jussak ki,
Akarok továbblépni.
Világító torony
Beengedtem a világító tornyomba.
Az óceán felém sodorta.
Lakatlan szigeten,
Az egész terület érintetlen.
Partra vetett vagy szállt?
Soha nem kívántam még így pillantást.
Közelebb jött,
Szívem csak úgy dübörgött.
Nem én,
De ő az oxigén.
Felfedezett mindent,
Mindenhol érinthetsz.
Nem ijedt meg a sötétségtől,
Ő áll a fényből.
Beengedtem a világító tornyomba,
Ő a szívem tulajdonosa.
Mi ez?
Erre van szükségem a lélegzethez.
Kék gyönyörű szemedre,
Ez a sebtapasz az összes sebemre.
Két ölelő karodra,
Megtaláltam az utat az otthonba.
Méz édes ajkadra,
Mely felrepít a mennyországba.
Azt hittem, hogy az otthon csak négy fal.
De mosolyod felér egy örökkévalósággal.
A karjaidban jobban érzem magam,
Mint bárhol egymagamban.
Ha régebben tudtam volna,
Nem kellett volna összekuporodva.
Ha régebben tudtam volna,
Nem fogok belefulladni bánatomba.
Ha régebben tudtam volna,
Szeretni nem félelmetes a világomba.
Ha régebben tudtam volna,
Már rég elvittelek volna a Holdra.
Ha régebben tudtam volna,
Hogy szívem újra dobogna.
Ha régebben tudtam volna,
Magamat bíztam volna a sorsra.
Ha régebben tudtam volna,
Hamarabb megtaláltalak volna.
Rímekkel tele.
Szívem kedvese.
Velem maradsz-e?
Te vagy életem műve.
Más kiölte,
Ő feltöltötte.
Azt az ürességet.
Nem éreztem még ilyen melegséget.
Oly meleg,
Már nem vagyok hideg.
Őt beengedtem.
Mert volt merszem.
Mégis jól tettem,
Mert haza tértem.
Szerelemhez
Nem tudtam hogy mi az a szerelem,
Mígnem a nevedet nem nevezem.
Nem tudtam, hogy milyen így érezni.
Mígnem a szemedben elveszni.
Nem tudtam, hogy milyen az első csók.
Mígnem a hasamban nem éreztem pillangót.
Nem tudtam, hogy milyen függő lenni.
Míg meg nem kóstoltam ajkaid.
Nem tudtam, hogy milyen színű a boldogság.
Mígnem meg mutattad, hogy körülötted ez Fényország.
Nem tudtam, hogy milyen jóízűen nevetni.
Mígnem, nem tudtál az arcomra mosolyt csalni.
Mostmár hogy tudom, milyen szeretni.
Így érezni mennyei!