Gondolkoztam a dolgon, és arra jutottam, hogy az Iskola a határon nemcsak a nagyon kézenfekvő homoerotikus olvasat miatt lehet és lehetne egy magyar queer klasszikus, hanem azért is, ahogy a heteroszexuális szerelem témája megjelenik benne.
Annak ellenére, hogy nevelődési regényről van szó, és a szereplők kiskamasz fiúk, az egyetlen szereplő, akiről egyáltalán kiderül, hogy vannak és voltak "nőügyei", az Szeredy. Az ő esetében pedig ez egyáltalán nem számít pozitívumnak, mert sokszor ki van mondva, hogy ezek a kapcsolatok érzelmileg leterhelik, és hogy noha képtelen ellenállni a nőknek, egyikükben sem tudja megtalálni azt, amire valójában szüksége van. Ugyanígy ahhoz képest, hogy a két elbeszélő, Bébé és Medve, külön-külön rengeteget reflektál az élet fontosabb filozófiai kérdéseire — az idő múlása, a hatalom, az igazság, a sors, stb —, soha egyikük sem áll neki a szerelemről értekezni, csak Szeredy. Ezt a megnyilvánulását pedig szintén Bébé nézőpontjából ismerjük meg, és ő egyértelműen kifejezi, hogy nem ért vele egyet.
A heteroszexuális szerelem Bébé és Medve nézőpontjában lefokozott szerepben jelenik meg, mint a megértés és az emberi kapcsolódás egyik tökéletlen formája – Bébé a katonaiskolás évei során a társaival kialakított kapcsolatot jellemzi olyan kötelékként, ami "talán kevesebb a barátságnál, de több a szerelemnél".
....És ha ehhez még hozzávesszük a kirekesztettség érzését és a beilleszkedési kényszert, amik az egész regényt végigkísérik, akkor tényleg nem csoda, hogy az átlagos queer olvasónak nagyon könnyű azonosulni a főszereplők tapasztalataival.
gracieabrams
origamiaround
kianamaiart
