Volt ilyen faszkodás általánosban, hogy időről-időre megkérdezték a tanárok, (meg a köcsög rokonok, nyilván), hogy a valamivé válás legendájából ki mit szakít majdan.
Jöttek persze, hogyne jöttek volna a klasszikus válaszok. Orvos, tanár, (Ez a seggfej tóthzoli volt, aki jó pontot akart szerezni az osztályfőnöknél. szerzett is. amúgy géplakatos lett végül.), mérnök, meg faszomtudja.
Én bemondtam azt hogy, kanász szeretnék lenni.
És ahogy vártam, mert vártam ám, az elképzelésem a megdöbbenés hullámait keltette a családban. (Mert a seggfej Nóra néni felhívta a nagyanyámat, aki az iskola előző igazgatóhelyettese volt, meg anyámat, aki szintén zenész, de erre is készültem, sőt, a terv része volt.)
Összeültek (ezt csak sejtem) az úgynevezett családom tagjai, hogy akkor most pszichiátria, vagy csak gyógyszer, esetleg egy kurva nagy verés legyen a megoldás. (Polgári család, tele bölcsészekkel, orvosokkal, meg egyéb hülyékkel)
Végül anyám, meg apám rövid elbeszélgetés keretében abbéli óhajukat fejezték ki, hogy legközelebb, hasonló tartalmú kérdésre inkább mondjam azt, hogy agronómus, ha már.
Szopattam őket nyilván, de nem jöttek rá. Azóta sem, bár nagy részük jelenleg halott mostanság.
Csak az apai nagyapám vette a lapot, aki azt mondta nekem, kacsintva, hogy kanásznak lenni jó dolog.
Legközelebb azt mondtam, hogy munkás szeretnék lenni.
jimmyeatworldofficial
areudirty
