Vergilius
Mélyebb az együttérzés, ha ismerős a fájdalom.
seen from Belgium
seen from Malaysia
seen from United States

seen from Maldives

seen from United States
seen from Canada

seen from United States
seen from United States
seen from Ukraine
seen from Yemen

seen from Singapore
seen from United States
seen from United States

seen from United States
seen from Maldives
seen from United States
seen from Belarus
seen from Italy
seen from United States

seen from United States
Vergilius
Mélyebb az együttérzés, ha ismerős a fájdalom.
Elképesztően ősi helyeken járunk. Ma a Valle dei Templin járva Agrigentóban gyakorlatilag belefutottam a gimnáziumi elsős történelemkönyvem címlapjába, de tegnap tettünk egy látogatást Segestába, ahol szinte hibátlanul ránk maradt egy dór oszlopsoros görög templom. És mivel teljesen szezonon kívül vagyunk, gyakran magunkban bolyongunk az aranyló napsütésben ezeken az ezeréves helyeken. Minden lexikális tudásom elevenné válik előttem: szó szerint lehengerlő!
Anakreón
TÖREDÉK A HALÁLRÓL
A halánték deres immár, a haj őszül koponyámon,
fiatalságom elillant, feketéllnek fogaim már,
oda van múltam, az édes, rövid és csúf, ami jön még.
Remegek már a haláltól, hisz a Hádészban a szöglet,
ami vár rám, hideg és szűk, a lejárat is ijesztő,
s aki egyszer lemegy, az már soha fel nem jön a fényre...
Radnóti Miklós fordítása
- Főszerkli úr - szólt a szerkesztőségi értekezleten Sopánka -, ön szerint melyik volt az ókori történetek közül a legnagyobb becsapás? Főszerkli úr int a Négycsöcsű taverna pultosnőjének, Jócsajnak, hogy hozzon a Pannon Prawda szerkesztőségének - Popper és Bátsalmássy művész uraknak, Sopánkának és Főszerkli úrnak - egy négyzetméter mézesbort, mert most a szerkesztőségi értekezlet legkeményebb napirendi pontja következik. Pöfékelt párat a pipájából, ivott egy kancsónyit a mézesborból, majd nekikezdett: - Azt gondolom mindenki tudja, hogy volt ez a trójai háború… De miért tört ki, és vajon igaz é, hogy egy aranyalma, meg egy Párisz nevű hercegecske játszotta a főszerepet? Természetesen nem igaz! De kezdjük az elejéről… - megvárta, míg mindenki iszik a korsójából, majd folytatta - Volt egy esküvő, amely hetedhét, meg üveghegyen is túl… Ahol Thetisz istennő és Peleusz király tartotta a lakodalmát, nem maradhatott el a pacsirtanyelv, a fülemülemáj, a szarkaszív, a csípős kobranyelv, a rántott farkasmellbimbó, de még a marcipános varangy és a metélt teveherék sem. Egyes szerzők szerint mindenkit meghívtak, csak Eriszt a viszály istennőjét nem. - itt Föszerkli úr megnedvesítette száradó torkát, kivett a tálkából egy kis fókaorrt, elmajszolta, majd tovább szőtte az igazság fonalát - Igazából Eriszt nem igazán érdekelte a lakodalom, de a fiát, Hétszűnyű Kapanyányimonyók-ot felháborította. Róla tudni kell, hogy másodállásban ő volt Fehérló Fia, és nem tűrhette ezt a sértést. Ezért Erisznek öltözve betántorgott a buliba, s a vendégek közé dobott egy kézigránátot. Ekkor azonban megérkezett a Tenkeskapi Tánya, és a dzsinntől azt kívánta, hogy változtassa a kézigránátot aranyalmává. Ez volt az utolsó kívánsága, de a kis geci dzsinn még ráírta az almára, hogy a legszebbnek! És ekkor kitört a viszály, és a muszáj az istennők között… Legalábbis Homérosz szerint! Héra, Athéné és Apró Dité is magának követelte az almát, mert saját maguk szerint ők voltak a legszebbek. Na itt van az eb elhantolva! Szerintem Héra észre sem vette az almát! Állandóan Zeuszt figyelte, hogy a férjeura épp mivé akar átváltozni és melyik nőt akarja megkufircolni. Athéné egy szárazkóró vénkisasszony volt, akit az 'ánégyzet plusz bénégyzet' egyenlősége jobban érdekelt a külalaknál. Maradt a világ legalacsonyabb istennője, Apró Dité, aki nagyon jól tudta magáról, hogy ő a szépség istennője… Hát kinek járna az alma, ha nem neki, aki a legszebb. S legyintett Párisra, aki erre boszorkánnyá változott és Hófehérkének adta az almát. S ezután már mindannyian tudjuk mi történt. - Nem, Főszerkli úr! - zúgolódott a Pannon Prawda főszerkesztősége - Abszolúte nem tudjuk! Főszerkli úr ránézett az asztalon lévő üres korsókra, kissé hátradőlt, kotorászott a szütyőjében, s tanácstalanul nézett a szerkesztőség többi tagjára: - Sajnálom, de csak egy vadonatúj CXLIX szerterciuszos érmém van, azt ugye megértitek, hogy nem akarom felváltani és nagyon kiszáradt a torkom… - A tagok tehát összedobtak még egy asztalnyi mézesborra valót, Jócsaj kihozta, Főszerkli úr meg gyorsan kiivott egy korsóval, mielőtt teljesen dehidratálódott volna… - Szóval Páris agglegényként halt meg a Meteorákban, Hétszűnyű Kapanyányimonyók megette John Wick kutyáját, Tenkeskapi Tányára megharagudott a dzsinn és Zen the Ferenccé változtatta, Trójai háború nem volt soha, Odüsszeusz sem kóricált a tengereken 10 évig. Ennyi.
„Halálában az újjászületés, újjászületésében a halál is benne volt.”
Fürdő és játékterem is biztosította az ókori fazekasműhely munkásainak kényelmét
Fürdő és játékterem is biztosította az ókori fazekasműhely munkásainak kényelmét
Az izraeli Gedera területén a harmadik században élt agyagművesek lehettek a munka és a pihenés egyensúlyának korai élvezői, erről tanúskodik a térségben feltárt műhelyük, ahol egyebek között 20 fürdésre használt gödröt és játéktermet is találtak a régészek.
A bor tárolására használt edényeket készítő műhely korát 1700 évben határozták meg az izraeli régészeti hatóság szakemberei, akik szerint a…
View On WordPress
https://www.napimagazin.hu/az-okori-vilag-idoszamitasat-is-megvaltoztathatja-a-legregebbi-feljegyzett-napfogyatkozas-felfedezese/
New Post has been published on https://www.napimagazin.hu/az-okori-vilag-idoszamitasat-is-megvaltoztathatja-a-legregebbi-feljegyzett-napfogyatkozas-felfedezese/
Az ókori világ időszámítását is megváltoztathatja a legrégebbi feljegyzett napfogyatkozás felfedezése
A valaha feljegyzett legrégebbi napfogyatkozás pontos idejét sikerült meghatározni brit kutatóknak: az időszámítás előtt 1207. október 30-án történt jelenség ismerete megváltoztathatja az ókori világ kronológiáját.
A szakemberek bibliai szövegek és ókori egyiptomi szövegek használatával finomítani tudták az egyiptomi fáraókra, köztük II. Nagy Ramszesz uralkodására vonatkozó adatokat. Eredményeiket a Royal Astronomical Society című folyóiratban mutatták be.
Forrás: AFP/Greg Wood
A kérdéses bibliai szöveg az Ószövetségben lévő Józsué könyvében szerepel, és évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Ebben olvasható, hogy miután Józsué Izrael népét elvezette Kánaánba – az ókori Közel-Kelet azon területére, amely a mai Izraelnek és palesztin területeknek felel meg – így imádkozott: “Állj meg nap, Gibeonban, és hold az Ajalon völgyében! És megálla a nap, és vesztegle a hold is, a míg bosszút álla a nép az ő ellenségein”.
“Ha ezek a szavak egy valódi megfigyelést írnak le, akkor egy nagyon fontos csillagászati jelenség zajlott le. Az a kérdés, mit jelent pontosan a szöveg” – idézte Colin Humphreyst, a Cambridge-i Egyetem kutatóját a PhysOrg tudományos portál.
A szakértő kifejtette, hogy a modern angol fordítás, amely az I. Jakab angol király nevéhez fűződő 1611-ben megjelent fordítást követi, általában úgy értelmezi a szöveget, hogy a Nap és a Hold megállt. “Az eredeti héber szöveghez visszanyúlva azonban úgy véltük, alternatív jelentés lehet az, hogy a Nap és a Hold csak abbahagyta szokásos tevékenységét: abbahagyták a ragyogást. Ebben az összefüggésben a héber szavak egy napfogyatkozásra utalhatnak, amikor a Hold elhalad a Föld és a Nap között és a Nap nem ragyog tovább” – magyarázta.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a “megállni” igeként fordított héber szónak ugyanaz a gyökere, mint az ókori csillagászati szövegekben a napfogyatkozásokra használt babiloni szónak – tette hozzá Humphreys.
Arra, hogy az izraeliták Kánaánban voltak időszámításunk előtt 1500 és 1050 között, a Merneptah-sztélé szövegében is vannak utalások. A Merneptah-sztélé az időszámításunk előtt 1213-1203 között uralkodott Merneptah ókori egyiptomi fáraónak, II. Ramszesz fiának egy felirata, amely fekete gránitból készült sztélé hátoldalán található. A gránittömb ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.
A történészek korábban ezeket a szövegek vették alapul, hogy a lehetséges napfogyatkozásokat kutassák, de csak a teljes napfogyatkozásokat keresték, amikor a napkorong teljesen eltűnik a Hold mögött, amely közvetlenül a Nap és a Föld között halad el. Azt azonban nem vették figyelembe, hogy előfordulhatott gyűrűs napfogyatkozás, amikor a Hold látványa nem tudja a nagy távolság miatt teljesen kitakarni a napkorongot, ezért láthatóvá válik körülötte a “tűzgyűrű”. Az ókorban ugyanazt a szót használták a teljes és a gyűrűs napfogyatkozásra is.
A kutatók új módszert fejlesztettek ki, melynek segítségével meg tudták állapítani, hogy a Kánaánból időszámításunk előtt 1500 és 1050 között látható egyetlen gyűrűs napfogyatkozás 1050. október 30-án délután következhetett be. Ha ez helytálló, akkor nemcsak sikerült meghatározniuk a valaha feljegyzett legrégebbi napfogyatkozás pontos idejét, de évekre lebontható pontossággal határozhatják meg általa II. Ramszesz és fia, Merneptah uralkodásának dátumait.
A napfogyatkozásokat gyakran használták viszonyítási pontként az ókori világban” – emelte ki Humphreys.
Az új kalkulációk szerint Merneptah uralkodása időszámításunk előtt 1210 és 1209 között kezdődött. Ismerve az ő és apja uralkodási idejének hosszát, megállapítható, hogy a Nagy Ramszeszek időszámításunk előtt 1276-tól 1210-ig uralkodtak.
Az igazi emberképet Sophoklés Antigonéja és a görög szobrászat alkották meg.
Kövendi Dénes