Hova szöktem
Ebben a pillanatban piszkáltam a tumblr fiókomat és gondoltam megosztok pár fotót ízelítőként, hogy milyen felvételeket csinálok mostanság.
Legutóbbi bejegyzés óta megkedveltem az asztrofotózás egy másik-másik műfaját, a napfotózást. Hasonlóan nehéz, mint a mélyég asztrofotózás. Speciális céleszközök kellenek hozzá... és hát kb. hét éve ottvan mellettem egy 100mm-es H-alfa naptávcső, valamint Napunk is egyre aktívabb lesz, szóval ízelítőként két kép:
Ezek a “nyúlványok” a protuberanciák. Egy-egy ilyen “elszakadása” a Földön geomágneses vihart okozhat.
Ezek a jelenségek a napon, főleg a leszakadó protuberanciák kb. 10-15 percig élnek, elszabadulnak és el is tűnnek. Az utóbbi felvételt a SOHO Lasco C1-es kamerája is látta.
A H-alfa naptávcsöves rendszer egy mono kamerával rendkívül nyerő páros még akár közepesen turbulens légkör esetén is. Csupán “jókor kell lenni jó helyen”. Ősszel inkább a felhőkkel kell megküzdeni.
Ha már felhők. Érdekesmód a Szeptember verte a nyara látvány szempontjából: Eme rendkívül látványos vihar a Zselic felett erősödött meg:
Ha meg nem zivatar, akkor az átlagosnak tűnő fátyolfelhők okoznak olyan jelenséget, mely évente talán egyszer ha látszódik. Pedig én gyakran nézem az égfigyelő kamerákat, de ritkán jelenik meg a légköroptikailag Melléknapív-nek nevezett jelenség... Wegener ívet meg még életemben nem láttam:
Melléknap-ív a fényesebb ív a csillagvizsgáló felett, míg a halványabb ív baloldalról indul ki és kicsit magasabban dereng a fátyolfelhőkön a Melléknap-ív felett. A jelenséget hatszögletű lapkristályok okozzák.
Igyekszem “visszatérésként” összeszedni nagyjából, hogy milyen események zajlottak. Pld. mélyégfotó téren is egész látványos fotókat sikerült készíteni.
