#krím

[hicapacity]

Brutális kínzásokról számolt be egy oroszországi fogolytábort megjárt ukrán ápoló

Nyikita Horban heteket töltött orosz fogságban, súlyosan megsérült, lábujjait amputálták, azonban túlélte és most újra járni tanul.

[tobudapestwithlove]

Livadia, 14-09-1965

Kézcsókom és üdvözletem. Szeretettel: Hofmann […]

Crimea. In ‘Livadia’ Sanatorium. // Crimée. Au sanatorium ‘Lividiya’

[szepkerekkocka]

Rossz hasonlat

Tudom, kicsit rossz hasonlat.

[extraordinarymreast]

Robbanás után beomlott az Oroszországot a Krímmel összekötő híd egy szakasza

Lángokban állt egy tehervonat és látványosan megrongálódott a közúti híd is a Putyin elnök által négy éve átadott átkelőn. Az oroszok szerint egy teherautó robbant fel a hídon, az ukrán elnöki tanácsadó ukrán akcióra utalt. A közúti és vasúti forgalmat leállították.

Pedig jó kis híd volt, csakhát...

[nemzetinet]

Amerikai katonák és helikopterek érkeznek Romániába

Az amerikai szárazföldi haderő mintegy ötszáz katonája érkezik a hónap végéig Lengyelországból Romániába, a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogalniceanu támaszpontra – közölte szerdán a román védelmi minisztérium.

Az M1 Abrams harckocsikkal, és M2-es Bradley páncélozott harcjárművekkel felszerelt gépesített gyalogos zászlóalj kilenc hónapig fog a román szárazföldi erőkkel közös manőverekben részt venni az Atlantic Resolve elnevezésű – a Krím-félsziget elcsatolása után a keleti NATO-tagok védelmi készültségének fokozása céljából elindított – állandó rotációs hadgyakorlat keretében.

Az Egyesült Államok légierejének mintegy száz katonája is a Mihail Kogalniceanu támaszponton fog ebben az időszakban szolgálatot teljesíteni AH-64 Appache harci helikopterekkel, illetve HH-60 Black Hawk közepes és CH-47 Chinook nehéz szállítóhelikopterekkel. A közös gyakorlatozásban a román légierő egy IAR Puma 330-as mentőhelikopterrel és a támaszpont katonáival vesz részt, akik októbertől a ENSZ Maliban szervezett MINUSMA békefenntartó missziójához csatlakoznak.

A bukaresti védelmi tárca közleménye szerint a román-amerikai katonai együttműködés a két ország közti stratégiai partnerség megszilárdítását, fekete-tengeri biztonságának erősítését célozza.

MTI

Amerikai katonák és helikopterek érkeznek Romániába a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Veszélyben az amerikai-orosz Vénusz-misszió egy volt politikus miatt

Kútba eshet az orosz-amerikai Vénusz-misszió, ha az amerikai meghívás visszavonása miatt meghiúsul Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat vezérigazgatója februárra tervezett látogatása.

Ezt Lev Zeljonij, az orosz tudományos akadémia űrkutatási intézetének tudományos vezetője jelentette be.

Rogozint a NASA hívta meg. Viszont 2014-ben a Krím fésziget elcsatolásában még miniszterelnök-helyettesként játszott szerepet,  emiatt „feketelistán” van. A beutazási tilalmat ugyanakkor a vizit idejére felfüggesztették.

Rogozin meghívásának visszavonásáról Jim Bridenstine, a NASA igazgatója a The Washington Postban tett bejelentést. A döntést azzal indokolta, hogy több szenátor rosszallását fejezte ki az orosz tisztségviselő tervezett látogatása miatt.

Zeljonij a TASZSZ-nak elmondta, hogy a 2026-2027-re tervezett orosz-amerikai Vénusz-misszió előkészítéséről 2014-ben született döntés. A projekt keretében a leszálló állomás megépítése Oroszország, a kutatási program kidolgozása és egy kis méretű űrszerkezet létrehozása pedig az Egyesült Államok feladata lenne.

Zeljonij szerint ötévi előkészítés után tavasszal kell eldőlnie, hogy a Vénusz-projekt papíron marad-e, ebből a szempontból lenne fontos a Rogozin-Bridenstine találkozó.

Vlagyimir Usztyimenko, a Roszkoszmosz szóvivője közölte, hogy az intézmény nem kapott hivatalos értesítést a NASA-tól.

Veszélyben az amerikai-orosz Vénusz-misszió egy volt politikus miatt a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Kercsi incidens - Ukrajna újabb hadihajókkal készül átkelni a szoroson

Ukrajna arra készül, hogy újabb hadihajókat indít útnak a Fekete- és az Azovi-tenger között a Kercsi-szoroson keresztül – erősítette meg csütörtökön egy televíziós interjúban Jurij Birjukov, Petro Porosenko ukrán elnök és a védelmi miniszter tanácsadója.

Ugyanezt mondta Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Bizottság (RNBO) titkára tavaly decemberben a BBC ukrajnai kiadásának adott interjújában. A politikus érvelése szerint ugyanis ha Kijev nem indítana több hajót, akkor elismerné Oroszország fennhatóságát a Krím és a Kercsi-szoros fölött, ezt pedig nem teheti és nem is teszi meg.

Turcsinov szavait magyarázva Birjukov kifejtette, hogy a nemzetközi megállapodások értelmében az ukrán hajóknak joguk van akadálytalanul közlekedniük oda-vissza a Fekete- és az Azovi-tenger között.

“Mi pedig ezt folytatjuk is, akár tetszik ez az oroszoknak, akár nem” – szögezte le. Hozzátette: “következő alkalommal nemzetközi megfigyelőket is viszünk magunkkal. Próbáljanak csak még egyszer olyasmit tenni az oroszok, mint legutóbb” – mondta, utalva a november 25-én történt incidensre, amikor az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra a Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre, majd elfoglalta őket, a haditengerészeket pedig letartóztatta tiltott határátlépés címén. Az incidenst Kijev katonai agressziónak minősítette.

A novemberben törtétekkel kapcsolatosan a tanácsadó kijelentette: az orosz fél vélhetően arra számított, hogy az ukrán hajók visszalőnek. “Ez esetben ugyanis Oroszország bizonyítani tudta volna, hogy mi agresszívan léptünk fel” – magyarázta.

Kiemelte annak fontosságát, hogy az ukrán hadihajókat nemzetközi vizeken foglalták el. “Vagyis ez nem fedi az oroszok meséjét arról, hogy egyetlen hajónk is megsértette volna a területi vizüket. Ráadásul a Krím területi vizeit? A Krím Ukrajna része. Ezért igen, a hajóink továbbra is közlekedni fognak. Nem mondhatjuk azt, hogy megijedtünk, ezért többet nem indulunk el” – fejtette ki.

  A Krím félszigetet 2014-ben önkényesen csatolta el Oroszország Ukrajnától, amit a világ országainak zöme – beleértve az Európai Unió és a NATO tagállamait – nem ismer el legitimnek. Oroszország viszont a Krím körüli 12 tengeri mérföldes övezetet saját felségvizének tekinti, a Kercsi-szoroson való áthaladást pedig a nemzetközi és az ukrán-orosz kétoldalú megállapodásokkal ellentétesen saját engedélyéhez köti.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet – ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra – megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette, és Ukrajna tíz megyéjében 30 napra – december 26-ig – hadiállapotot vezettek be, ami a rendkívüli állapot egy formája.

A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot és követelte az ukrán haditengerészek elengedését, akiket jelenleg is Moszkvában tartanak fogva.

Kercsi incidens – Ukrajna újabb hadihajókkal készül átkelni a szoroson a Nemzeti.net-en jelent meg,

[nemzetinet]

Folytatódik az orosz-ukrán adok-kapok

“Aláírtam egy ennek megfelelő rendeletet” – áll Dmitrij Medvegyev miniszterelnök Twitter-bejegyzésében. “Ez az orosz állam, a vállalatok és az állampolgárok védelmében történt” – tette hozzá mikroblogján a politikus.

Medvegyev a szankciók elrendelését Kijevnek az orosz állampolgárokkal és vállalatokkal szemben tanúsított barátságtalan cselekedeteivel indokolta. Egyelőre nem tudni, kik szerepelnek a büntetőintézkedéssel sújtottak kiterjesztett lajstromán.

The list of Ukrainian individuals and legal entities subject to special restrictions was expanded. I signed a respective resolution. The measure is to protect the interests of the Russian state, companies and citizens

— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) 2018. december 25.

Oroszország legutóbb novemberben rendelt el szankciókat 322 ukrán politikussal és 68 céggel szemben. A szankciós listára akkor mások mellett felkerült Julija Timosenko és Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök, Arszen Avakov belügyminiszter, Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára is.

Az orosz kormány sajtószolgálatának közleménye szerint az érintettek oroszországi kintlévőségeit és vagyonát befagyasztják, valamint megtiltják számukra a tőketranszfert. Az állásfoglalás ugyanakkor kilátásba helyezte az orosz ellenszankciók eltörlését, amennyiben Ukrajna is eltörölné az orosz állampolgárok, illetve cégek ellen hozott büntetőintézkedéseit.

Oroszország és Ukrajna viszonya 2014-ben romlott meg, amikor Viktor Janukovics ukrán elnök – Moszkva által külföldről támogatott puccsnak tekintett – megdöntése után Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet, és Ukrajna keleti részén támogatást nyújtott a Donyec-medencei szakadár erőknek. Moszkva a kelet-ukrajnai történésekkel kapcsolatban azt hangoztatja, hogy ukrajnai belső konfliktusról van szó, amelynek nem részese, illetve a Krím a helyi lakosság akaratnyilvánítása nyomán “egyesült újra” Oroszországgal. Kijev tagadja ezt, s 2015 januárjában “agresszor országnak” bélyegezte Oroszországot. Ukrajna és Oroszország kölcsönösen szankciókat vezettek be.

Folytatódik az orosz-ukrán adok-kapok a Nemzeti.net-en jelent meg,