#kukorelly

[siriat-com]

Foci és irodalom? Lehetséges! Költők-írók a futballról: Válogatott irodalom

Nézzétek meg itt:

[libberalt]

Kukorelly: Az LMP nem „SZDSZ 2.0"

Kukorelly Endre a futballról és arról, hogy a ballib értelmiség miért utálja mindennél jobban az LMP-t.

[munchausenparokaja]

Akinek kölcsönadtam Kukorelly Endre - Országházi divatok c. könyvemet, az

adja már vissza, fontos lenne. Nem emlékszem, kinek adtam, de mindig elfelejtem apám alapelvét, aki azért nem ad kölcsön könyveket, mert z ő könyvtára is kölcsönkönyvekből áll.

Vagy akinek megvan a könyv, az szkennelje már / fotózza már be léci a törzsszöveg utolsó öt oldalát nagyjából, azt a részt, amiben ez is benne van, nagyon fotnos lenne. (Ha jól emlékszem, a linkelt rész az utolsó oldal, az és azt megelőző négy-öt oldal kellene.)

Közszolg felkiáltással reblogért köszi!

[testtelentanc]

Kukorelly Endre: 1956 (Jelenkor, 2006, 49. évfolyam, 10. szám, 961. oldal)

Előadja/ performed by: Jana Markova (Czech Republic)

(A vers és további információk lejjebb görgetve olvashatók. Please, turn the page to read the poem and more information.)

Jana Párizsban tanul filmet, Csehországból érkezett a francia fővárosba. A 6eme-beli studiójában látott vendégül, ahol a forgatás során leginkább egy francia-angol keveréknyelven kommunikáltunk a kora reggeli órákban. A történelmi közösség alapján izgalmas beszélgetés kerekedett a vers körül. A gyereknézőpont is segített a forgatásnak, Jana érezte a szöveg egyszerű drámaiságát és iróniáját. Jana anyanyelve cseh, emellett angolul és franciául beszél. A vers címe, 1956, cseh nyelven hangzik el.

Jana is a Czech girl living in Paris, doing Film Studies. We communicated rather in Franglais, and in this creative state between existing languages, we had a great time and interesting moments discussing the poem and relevant historical ideas. In one hand, both we are from a post-communist country, thus, the revolution of 1956 says something to both of us, but also, the poem more generally describes the war experience by a child's voice, making it easier to concentrate on the human aspects when talking about military conflicts. Jana's mother tongue is Czech, and she also speaks English and French. The title of the poem, namely 1956, is pronounced in Czech.

A videó a testtelen tánc versvideó-projekt keretében készült. This video was taken in the framework of the ‘testtelen tánc’ project, that means bodyfree dance.

facebook.com/testtelentanc testtelentanc.tumblr.com/post/82609165878/az-otlet-the-idea

Párizs, 2014 / Paris, 2014

A vers/ the poem:

Kukorelly Endre

1956

Emlékszem a légópincére.

A szagra.

Jó szag, korhadó fa.

Arra nem, hogy hideg volt-e.

A dübbögésre is.

Tompán szólt, valahogy a pince falából.

Dübb.

Dübb.

Egy harckocsi, azt talán már tudtam, micsoda.

Nyilván egy gyerek nem ért semmit.

Nyilván a felnőttek értenek mindent.

[kaoszdiak]

Er/Sie/Es

Leugrok a boltba veszek pár dobozzal a gyereknek egy hintát hintázzon nyugodtan vettem napszemüveget is de nem a naphoz napra nem megyek ki hanem divat azért vannak nők hogy strandra járjanak kifeküdjenek belelógassák magukat a poshadt vízbe aztán merjenek hazamenni

mi a picsának barna lenni

nincsen itt már kormányozva semmi a világon megy minden előre csak úgy maga elé vegyük azt hogy bekapcsolom a tévét megnézem a meccset és közbe idegeskedek de minek mindegy kit állítasz be az is pont olyan szarul játszik a legtöbb ilyen kövér lesz abbahagyja és elzüllik akkor talpra állítják a kórházba és az jó neki? nekem nyolc, de neki mért jó? és minek ez a sokféle mindenki csak válogat a boltba úgy mint te meg én belekapaszkodnak ebbe-abba elhiszik nem hisznek semmit ezzel még sokszor el lesz játszva.

[kaoszdiak]

(Darálás)

Nagyon élvezek darálni. Csak darálnék, ahogy lehet, keresztül az életen. Lelkesen darálok. Sokáig egyáltalában nem volt darálóm, család daráló nélkül, huhh! Akkor állandóan bejártam a Maci nénihez, hogy legalább nézzek egy darálót. Diósat vagy húsosat, de a Maci néni se engedte, hogy daráljak. Otthon pedig folyton ceruzákat daráltam, azaz hegyeztem, és akárhogy visszafogtam is magam, naponta elfogyott egy-két ceruza. De az semmi volt, csak ceruza, nem hús. A ceruza nem hús - csak ceruza. A ceruzadarálás pótcselekvés. Pótszer. Boldogtalan voltam, egy bánatos úttörő. Ma már van darálóm. Több darálóm van, vagyis rengeteg. Vagyis csak darálóm van. Lelkesen darálok velük, vagyis darálnék. Vagyis daráltam, de már mindent bedaráltam, huhh! Pedig igyekeztem lassan darálni, de hiába lassan, ha biztosan. Most darálókat fogok darálni.

[nakedshoulders-blog]

napi vers

Tizenkilenct

(Ad notam Kölcsey Ferenc: Huszt)

Bús hatker Szondi negyven düledéke. Megállott  Csendben két emelet közben az éjjel a lift.  Szél kele, kurva hideg, s a lépcsõháznak elontott  Oszlopi közt lebegõ házmester inte felém.  És mond: Te! mi a faszt vársz itt, mér csöngetel itten?  Nem látol, apukám, hogy bekrepált ez a szar?  Messze a harmadikig, komolyan, húzzál te gyalog fel:  A lift hast gyarapít: de lelapítja, ha rossz!