#szociopata

[frankyoungestein]

H.K.

"A Harcosok klubja után remélem a Cigányút lesz a következő!!

POLITICS

Ha minden igaz, a mai klubalapító gyűléssel a miniszterelnök úrnak sikerül a közéletbe integrálnia Chuck Palahniuk regényét és az abból készült David Fincher azonos címet viselő kultklasszikusát, a Harcosok klubját. A sztorit, ami arról szól, hogy egy kóros inszomniában és disszociatív személyiségzavarban (a köznyelvben skizofrén), valamint egzisztenciális válságtól szenvedő faszi Harcosok klubja néven illegális harci arénát alapít saját maga, és hasonlóan frusztrált, mérges és elkeseredett emberek számára, ami aztán terrorszervezetté növi ki magát egyetlen céllal: a társadalom szövetének teljes megbontása és totális káosz elszabadítása.

A történet egy pontján a főhős szájbalövi magát egy pisztollyal, a legvégén pedig a terrorszervezet épületeket robbant fel. Meglátjuk, hogy nálunk mi lesz a vége.

Az biztos, hogy úgy látszik, a miniszterelnök nagyon rezonál Palahniuk és Fincher művével, szóval én felterjeszteném mozgalom alapítási vázként az író egy másik művét is, ami akár metaforája is lehet az elmúlt 15 év hatalmának és vezetői jellemének.A szóban forgó regény a Cigányút (angol címe Choke) címet viseli, ami szintén egy hasonló egzisztenciális válsággal küzdő, nehéz gyermekkorú, fazonról szól, akit hogyhogy nem, de Victornak hívnak.

Victor, a romló egészségi állapotú édesanyja megsegítésére, otthagyja az orvosi iskolát, majd hagyományőrző parkokban dolgozik, a kereset növelése érdekében pedig mellékállásban svindler, szélhámos. Éttermekben játssza el azt, hogy egy "cigányútra" ment falattól fuldokol. Az őt megmentőnek aztán folyamatosan köszönőleveleket ír, melyekben elmeséli nehéz sorsát, utalva arra, hogy jól jönne egy kis anyagi támogatás, aminek a pozitív elbírálását arra a pszichológiai jellemzőre építi, hogy az "életmentő" személy felelősséget érez az általa megmentett lélek sorsáért. Jól gondolja, ezek az emberek mind küldenek neki pénzt.

Emellett folyamatosan segíti szexfüggő barátját, Dannyt, akivel a szexfüggők csoportterápiáján találkozott, amiken Victor a szexfüggését kiélendő jár, nem gyógyulni. Azaz megdugja azokat, akik szeretnék abbahagyni a dugást.

Victor karakterívét nagyban meghatározza az anyjával lévő kapcsolata, aki gyermekkorában több nevelőotthonból is elrabolta őt. Például miatta nem tud megfelelő kapcsolatot kialakítani nőkkel, illetve az anya számos összeesküvés elmélet mellett azt is elmondja fiának, hogy Victort valójában Jézus fitymájából klónozták (nem emlékszem pontosan, de valami ilyesmi), így ő a messiás legújabb inkarnációja.

Amint azt láthatjuk, minden benne van a regényben, ami a magyar közéletben is. És bátran mondhatom, hogy hatalmas élmény abba az állapotba kerülni a regénytől, amit a köznyelv szimplán "agyfasznak" hív. Szóval hangsúlyozom: tényleg totálisan kompatibilis a magyar közélettel.

A regényből 2008-ban Clark Gregg készített filmet.

Egyébiránt Palahniuk egy ukrán származású író. Csak hogy tisztában legyünk, hogy ki játszik kinek a kottájából.

Jó étvágyat kívánok a vasárnapi ebédhez."

[bagdyernoke]

Telex: Iványiék generátorokra gyűjtenek, az MVM fenyegeti őket

Iványiék generátorokra gyűjtenek, az MVM fenyegeti őket

Kikapcsolnák a gázt és a villanyt az intézményeiknél. „Képzeljék el az idősotthonainkat, amikben nem tudunk fűteni, és a kórházunkat, ahonna

Orbán, a pszichopata/szociopata, max nárcisztikus seggfej; nem bocsájt

[eumenisz]

az egyetlen ember, akit sosem fogok tudni megérteni az én magam vagyok.

[egyemberavilagban]

Elvileg a B vitaminok oldják a szorongást, gyakorlatilag nem.

@egyemberavilagban

[otthonzulles]

Miután csökkentette az iparűzési adót a kormány, milliárdos támogatást adott a fideszes városoknak karácsonyra | 24.hu

Egyetlen ellenzéki nagyváros sem kapott hasonló segítséget.

[holdbolszakadtlany]

egyszerre vagy szomorú és mérges. már-már a sírás határán vagy.

valaki odajön hozzád, s megkérdezi mi a baj

ilyenkor felméred, hogy valaki észrevette. a megtörtséged. egy pillanatra kimutattad.

annyit mondasz: semmi gond nincs, s előhúzod gyilkos mosolyod.

ugyanis nem akarod, hogy valaki veled maradjon. tudod hogy végleg megtörnél, s talán ki is engednél.

de ezt nem szabad. nem tudhatják meg mire gondolsz, furának néznének. idegennek. szociopatának.

- leírás magamról, azt hiszem

[sotet-kiralyno]

Emlékszem a kórházakra, doktorokra, és a vizsgálatokra... El vagyok rontva.      A doktorok próbáltak meggyógyítani engem és a szüleim keresik, hogy mi lehet velem a baj, Próbálják kitalálni, miért vagyok másabb, mint a többi ember. Ezt nem értettem…  Hallottam, hogy a doktor azt mondja, gyógyíthatatlan vagyok. Azt mondta: Soha nem leszek olyan, mint egy normális ember. Vagyis soha nem lesz normális életem..

Idősebb lettem, és kezdtem meg érteni, mi lehet velem a baj. Láttam, ahogy a többi gyerek boldog, szomorú, mérges, de… én ezeket, soha nem éreztem. Egyedül csak ürességet, mélységet, és teljességtelenséget éreztem.

Anyám nem aggódott miattam, de még ezzel is lekörözte apámat. Azt mondta nekem, egy nap majd találkozok valaki olyannal, aki különleges, és aki mellett teljesnek érzem magam. Próbáltak segíteni, de sohasem éreztem boldogságot. Egy valamit éreztem, ami a… szánalom. Szánalmat éreztem.. a szomorú emberek iránt. A szüleim előtt elkezdtem játszani, hogy olyan vagyok, mint a többi gyerek. Normálisnak tekintettem magam. Normális családnak látszottunk.

Az iskolában a többi gyerek, bántott engem, folyton szekáltak, mert furcsa voltam számukra. Ez nagyon kellemetlen volt, de rádöbbentem, hogy tudom ezt kezelni, szóval megjátszottam magam a többi gyerek előtt. Álarcot húztam minden nap minden órájában. Azt tetettem, hogy vannak barátaim, és hobbim. Tetettem magam, hogy aggódom, amikor valami tragikus történt. De ez mind hazugság, NEM ÉREZTEM SEMMIT! Az egyetlen dolog, amit éreztem… az az üresség

Idősebb lettem és kezdtem kétségbeesni, az állapotommal szemben. Szerettem volna az életben átélni, amit mások. Akartam érezni, hogy milyen az öröm, a bánat, Olyan dolgokat akartam csinálni, aminél esetleg érezhetek valamit. Vétek, gyalázat, megbánás. Akartam érezni valamit…. bármit , de semmi sem működött.Nem számított mit teszek, vagy mit viszek túlzásba, nem éreztem semmit. 

Anyám szerint megtalálhatom valaki másban a hiányzó részem, de ez annyira messze van viszont ez az egyetlen értelme, hogy éljek. Találkozni azzal a személlyel, aki majd megment, meggyógyít engem, és akivel teljes leszek

[oszodi-beszedeim]

Tegnap lementem karaokéra, hogy — egy hónap után — 'véletlenszerűen összefussak' NCore-al. A blogmeghívójára nem reagáltam semmit, de előzőleg azért csekkoltam, mit ír. Ott állt, hogy Pestre költözik, de akkor ezt nem vettem komolyan. Viszont — mint mesélte tegnap — szakítottak Ismeretlen Jótevőmmel, teljesen megdöglött a kapcsolatuk (mivel jó ideje kikapcsoltam a facebook-hírfolyamát, erről nem tudtam semmit).

Szóval jah, kedden utazik fel állásinterjúra.

Nem tagadom, kurva kellemes elégtételt érzek most, hogy NCore a fasz végére került. Egyrészt, mert NCoreura olyan fellengzősen tudta nekem anno mondogatni, hogy neki NCore az igazi, nem kell más, stb. — ahogy mindig mindent jobban tudott nálam, azt is, hogy én meg akarom-e dugni O.-t, vagy hogy depressziós vagyok-e. Egy dologra viszont tényleg kurva jól ráérzett — és ezt respektálom is, hogy anno elmondta nekem — hogy O. valakit rajtam keresztül akart megszerezni a közvetlen környezetemből. Úgy, hogy Ismeretlen Jótevőm azt se tudta, ki az a Wolf, pláne, hogy nekem egyáltalán van testvérem.

A másik, hogy — mint mindig — így végül nem közvetlenül nekem kell kinyírnom a barátságunkat' (ami megmaradt belőle).

De a legjobban annak örülök, hogy velem együtt O.-t is itthagyja. Ezzel gyakorlatilag a legnagyobb lépéshátrányom szűnik meg azzal a pinával szemben — hogy anno el tudta lopni tőlem a barátomat.