excerpt from an interview with filiz Ahmet about both her character zarife in 'elveda rumeli' and Nigar kalfa in 'magnificent century' (not mine, taken from a Russian filiz Ahmet community, translated from russian)
In the series "Elveda Rumeli" and "Magnificent Century," your characters experience forbidden love. It's well known that both Zarife and Nigar have resonated with viewers worldwide. Which project and love story resonates most with you?
I think both stories deserve attention; a lot of effort was invested in these projects, especially by the directors, screenwriters, and the entire crew. But I'm drawn to "Elveda Rumeli" and the story of Zarife and Alex, because he's willing to do anything for her, even take such a serious step as converting to Islam, even at a time when such a thing was highly frowned upon. They overcome all difficulties together and ultimately find happiness. Nigar loves Ibrahim unconditionally, but unfortunately, he doesn't have the same courage. That says a lot.
Moreover, in the series "Elveda Rumeli," family values and the importance of family in a person's life come to the forefront, and in my opinion, family is the most valuable thing in a person's life. That's why this series remains relevant today.
Portrait of Ibrahim I's consorts / I. Ibrahim ágyasainak portréja
I. Ibrahim trónralépésekor örököshiányban szenvedett az Oszmán Birodalom, így igen sürgető volt, hogy mielőbb gyermekeket nemzzen a szultán. Pont emiatt rengeteg ágyast kapott ajándékba, voltak befolyásosabb háttérből érkező ágyasok és voltak egyszerűbbek. Ágyasai közül egyedül Turhan Haticét nem említem ebben a posztban, hiszen róla rendelkezésre áll annyi információ, hogy érdemes legyen különálló portrét készíteni neki. Emellett nem csak az ágyasokról fogok megemlékezni, hanem azoktól a hárem szolgálókról is, akik befolyásra tettek szert Ibrahim uralkodása alatt.
When Ibrahim I ascended the throne, the Ottoman Empire suffered from an inheritance problem, so it was very urgent for the Sultan to produce children as soon as possible. That’s why he received plenty of concubines as a gift. There were concubines from more influential backgrounds, and there were simpler. Of his concubines, I will not mention Turhan Hatice here, because there is so much information about her that she will have a separate portrait. In addition, I will mention not only the concubines but also the harem servants who gained influence during the reign of Ibrahim.
CONSORTS
Saliha Dilaşub (Aşübe) Sultan
The date of her birth is unknown, presumably, all of Ibrahim's concubines were about the same age. In the case of Tuhan Hatice, we know that in 1648 she was in her early twenties, so she may have been born around 1625. This date can be considered realistic for all of Ibrahim’s concubines, including Dilaşub. Her origin is also unknown, some say she was Croatian or Bosnian, but there is no direct evidence to suggest this.
Some historians believe she was Ibrahim’s first concubine and this explains her high salary of 1,300 aspers compared to the others. True that her only child was born in April 1642, several months after Ibrahim's first son, though it is possible that she became Ibrahim's concubine earlier than the mother of the firstborn prince, Turhan, simply she got pregnant later than Turhan. The Haseki rank was certainly given to her only after Turhan (and perhaps even after Muazzez).
Saliha Dilaşub is often described as a simple-hearted woman with restrained nature. Unfortunately, however, we don’t know much about her personality, as we know virtually nothing about her years with Ibrahim; and later we see her only as someone being in events but not being the leader of them. After the death of Sultan Ibrahim I, his son, Mehmed IV ascended the throne, but due to his young age in his place, Kösem Sultan ruled as regent. Due to her conflict with Mehmed's mother, Turhan, Kösem wanted to dethrone the young sultan and put Saliha Dilaşub's son on the throne instead. In the end, however, the rebellion of Kösem was unsuccessful and she was murdered. Saliha Dilaşub was not punished for her passive participation in the events. During Mehmed IV's reign, like Ibrahim's other concubines, she lived in the Old Palace, rarely being able to meet her son.
After 39 years in the Old Palace, in 1687 Mehmed IV was dethroned, and Saliha was able to return as the Valide Sultan once more, for the last time. As a Valide, Saliha established a foundation in Istanbul, and she also did charity, but she did not have time to build much power or start any building project. Her health soon began to deteriorate. She spent her last year in Edirne, lying in bed. Finally, she died on December 4, 1689 (according to others, January 3, 1690). She was buried in the tomb of Suleiman I, and later her son was placed next to her.
Hatice Muazzez Sultan
Hatice Muazzez may have been born around 1625, but neither the exact date nor her origin is known. According to most sources, Hatice Muazzez was Ibrahim’s second Haseki. By August 1642, she surely had the rank of Haseki Sultan, as she was mentioned in the harem registers as the second Haseki. So far, however, Ibrahim has already had two other Hasekis: Turhan Hatice and Saliha Dilaşub. So how can Muazzez be still the second Haseki? Hatice Muazzez’s son, Prince Ahmed, was born in March of the following year. So if Muazzez was indeed the second Haseki, she probably gave birth to another child before Ahmed and was given the Haseki rank after the other baby's birth. In this case, perhaps Turhan was Ibrahim's first Haseki, followed by Muazzez, who was probably giving birth to a girl at the time. It is mathematically possible for Muazzez to give birth to a girl between January and April 1642 and then to Ahmed in March of the following year. Both Gevherhan Sultan and Fatma Sultan were born in 1642, so it is possible that one of them was the daughter of Muazzez. But it could also be that Ibrahim gave Haseki rank to his concubines for no reason at all as we know how troubled his mind was...
We do not know much about the life of Hatice Muazzez during the reign of Ibrahim. With the dethronement and execution of Ibrahim, her life changed forever. Kösem Sultan decided not to send Ibrahim's sons and their mothers to the Old Palace immediately, so Muazzez could live with her son in Topkapi Palace until the assassination of Kösem in 1651. With Kösem's death, Muazzez was separated from her son and she had to move to the Old Palace. She lived practically her whole life in the Old Palace, where she could only meet her son occasionally. Although her son became a sultan in 1691, Muazzez was not able to become a Valide Sultan. In 1687 a huge fire began to spread in the city, which soon reached the Old Palace as well, and although Muazzez and the others had been evacuated, she suffered a heart attack from the shock and died the next day, on 12 September. Muazzez's body was taken to Üsküdar and was buried there. A few months later, Suleiman II distributed Muazzez's jewels among his own concubines, which jewels were taken back from them as soon as Muazzez's son, Ahmed II ascended the throne.
Ayşe, Mahienver and Saçbağlı Sultanas, the forgotten Hasekis
The first mention of Ayşe dates back to January 1645, when she received a separate room. Based on these, she was the fourth Haseki. We don't know if she had any children. Princes Bayezid and Cihanhir were born after January 1645, so if she was given the rank of Haseki because of the birth of a son, perhaps one of these two princes was hers. Beyhan Sultan was also born in 1645, so it cannot be ruled out that she was related to Ayşe. We know nothing about the rest of Ayşe's life.
Mahienver is mentioned in the harem registers on May 2, 1646, by the name of the "Fifth Haseki Mahienver Sultan", so she was Ibrahim's fifth Haseki. We don't know if she had any children. Prince Bayezid was born on May 1, so it is possible that Mahienver was his mother, we cannot be sure though. Ibrahim usually gave the Haseki rank even before the birth of the children and not after. Especially since there is no evidence that Mahienver had children for sure. We know nothing about the rest of Mahienver's life.
Saçbağlı is considered to be the sixth Haseki of Ibrahim, but we do not know when her Haseki-period started and if any children were born to her or not. No information is available about her life, only that Ibrahim once donated the incomes of Egypt to her.
Şivekar Sultan
Şivekar was the seventh Haseki of Ibrahim, who found herself in the harem among rather special circumstances. One of Ibrahim’s peculiar perversions was that he wanted to find the fattest woman in the empire. His call to look for the fattest woman pervaded the entire empire. In the end, Şivekar met Ibrahim's taste, as some said she weighed 150 kg, others said it was an exaggeration. Şivekar was a woman of Armenian descent who was added to the harem between 1646 and 1647 based on the fact that she was the seventh Haseki. Thanks to her flirtation, Ibrahim soon locked her in his heart.
It is not known whether any children were born, but it is certain that she had a rather significant political influence compared to the other Hasekis. For a time, Ibrahim became so embroiled with Şivekar that he received no one but this woman. After such, it is not surprising that Şivekar took advantage of the situation and sought political influence. She also used her influence in charity as he had a foundation. After the dethronement of Ibrahim, she moved to the Old Palace and lived there until her death in 1693. It seems she lived the longest life among Ibrahim's Hasekies.
Telli Hümaşah Sultan
She is considered to be the youngest of Ibrahim's concubines. She entered the harem in 1647, where she immediately caught the attention of Ibrahim. The sultan completely fell for her and gave her incredible fortune; gave her the residence of the Valide Sultan; forced his own sisters to serve Hümaşah; Ibrahimeven married her and gave her a huge palace and additional extreme sums of money as a wedding gift. Many consider Hümaşah to be an evil woman (while others say she was caring), perhaps because Ibrahim's sisters were put into her service. However, it is by no means certain that Hümaşah asked for it or wanted it at all. Most sources agree that Hümaşah was a particularly intelligent woman who was well able to influence Ibrahim.
In September 1648 she gave birth to her only child, Prince Orhan. By this time Ibrahim had been dethroned and executed. It is not known whether Prince Orhan was immediately separated from her or given his age he could stay along Hümaşah. In any case, Prince Orhan died at the age of just six months. The relationship between Hümaşah and the reigning valides (Kösem and Turhan) was certainly not good, for while Ibrahim's other concubines could live in peace in the Old Palace, Hümaşah was soon married off. We don't know anything about her life after.
Daughter of Şeyhülislam Muid Ahmed Efendi
Ibrahim wanted to marry the girl, but her father did not allow it. In response, Ibrahim abducted the girl from a bath. Some say he raped her, others say he didn’t. Either way, he eventually sent the girl back to his father soon after.
SERVANTS
Hubyar Hatun
Hubyar was in Ibrahim's favor for a time, able to get huge sums of money. There are two theories about her origin, some say she was the sister-in-law of the Grand Vizier Ahmed Pasha, others say she was a simple harem servant. In addition to Huyar, a woman named Yahudi Hatun is also often mentioned, who has also gained great power, but we know nothing more about her.
Şekerpare Hatun (Şehsüvar Usta)
Şekerpare was a very influential harem servant, she was the chief treasurer who could easily influence the sultan with her sweet manner. Şekerpare was married, so it is unlikely that there was a sexual relationship between Ibrahim and her. Her husband Kara Musa Pasha was able to rise higher and higher in the ranks thanks to her influence: first he became a Janissary commander, later a vizier and a defterdar. The age of Şekerpare is unknown, but given that she held the rank of chief treasurer, was married, and worked with Kösem Sultan for a long time in the harem, it is likely that she was closer to Kösem in age than to Ibrahim.
The former assumption is also supported by the fact that Şekerpare regularly visited public baths to look for women according to the sultan's taste. On one such occasion, Ibrahim ordered Şekerpare to take one of Murad IV's former concubines to him. However, the concubine rejected this and begged Şekerpare to help her. Şekerpare's agreed and she told Ibrahim that she could not bring the girl to him. However, Ibrahim was adamant, and eventually Şekerpare, according to legend, threatened the sultan with a dagger to stay away from the girl. Ibrahim, of course, replied, throwing her into the dungeon. When Kösem heard what happened, she took Şekerpare's side and she also scolded Ibrahim, thus Şekerpare was able to get out of prison.
As if nothing had happened, Şekerpare continued to be Ibrahim's favorite and sought out for women in public baths and she pursued her own affairs and gained more and more wealth. Over time, Kösem was also disturbed by Şekerpare's influence, and when she provided evidence to the sultan about the woman's corrupt affairs, Şekerpare and her husband were exiled to Egypt in 1648. In addition to Şekerpare and her husband, the exile also affected all those close to them. One such woman, Hamide Hatun successfully escaped the exile. She paid one of her servants to act as she is Hamide while she (the real Hamide) escaped. Şekerpare's life is uncertain after the exile. In 1649 she disappeared from the records forever, which is why we presumed her dead. Although Şekerpare had a türbe made for herself in Istanbul, it was sold when she was exiled.
Zafire Hatun
Zafire was a slave of Georgian descent bought by the chief black eunuch, Sümbül Agha, at the slave market. Legend has it that it turned out a few months later that the woman, although sold as a virgin, was certainly raped by the slave traders as she was pregnant. Sümbül Agha decided to raise the child as his own, as he would never have had a child of his own. Zafire had just given birth to her son, Osman, when the palace began to look for wet-nurses as Ibrahim's firstborn son soon born. Sümbül Agha recommended Zafire and so she became Mehmed IV's wet-nurse. However, the mad Ibrahim soon decided that he certainly liked Osman more than his own son, Mehmed, so he began to treat him as his own. This eventually degenerated to the point where the mother of Prince Mehmed and Ibrahim openly confronted.
Others believe Zafire was a servant of Ibrahim at the time of his confinement and Ibrahim impregnated the woman there. Legends have it that when Kösem Sultan heard of this, he instructed Sümbül Agha to throw the woman into the sea. However, the eunuch secretly took the woman to his own house, where she then gave birth to Ibrahim's child. However, this variation is unlikely.
Soon Zafire and her son, accompanied by the chief black eunuch, Sümbül Agha, and many other people, crossed the Mediterranean on a boat. Some say they went to Egypt because they were exiled by the Kösem Sultan; others say there was no exile, they went on a pilgrimage to Mecca. Eventually, however, they were unable to arrive at any of the places, as Maltese pirates struck them, killed the chief eunuchs and other men on the ship, and enslaved the women and children. When they learned that Zafire and her son were very precious to the sultan, they took them to Malta, where they raised a priest from the boy. Eventually, the attack on this ship caused the decades-long Ottoman-Venetian war. Not knowing what happened to Zafire after.
Wife of Hezarpare Ahmed Pasha
Ibrahim abducted this woman (according to others, the pasha gave her by his free will) and she became his favorite for some time. Later, she became the governess of the motherless Beyhan Sultan. We don't know more about her.
Used sources: A. D. Alderson - The Structure of the Ottoman Dynasty; L. Peirce - The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire; N. Sakaoğlu - Bu Mülkün Kadın Sultanları; M. Ç. Uluçay - Padişahların Kadınları ve Kızları; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; G. Börekçi - Factions and favourites at the courts of Sultan Ahmed I (r. 1603-17) and his immediate predecessors; S. Faroqhi - The Ottoman Empire and the World; C. Imber - The Ottoman Empire 1300-1650; G. Piterberg - An Ottoman Tragedy, History and Historiography at Play; F. Suraiya - The Cambridge History of Turkey, The Later Ottoman Empire, 1603–1839; Howard - A History of the Ottoman Empire; Öztuna - Devletler ve Hanedanlar; F. Davis - The Palace of Topkapi in Istanbul; Y. Öztuna - Genç Osman ve IV. Murad; G. Junne - The black eunuchs of the Ottoman Empire; R. Dankoff - An Ottoman Mentality: The World of Evliya Çelebi; R. Murphey - ‘The Functioning of the Ottoman Army under Murad IV (1623–1639/1032–1049):Key to Understanding of the Relationship Between Center and Periphery; M. Özgüleş - The women who built the Ottoman Empire: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gülnüş Sultan
* * *
ÁGYASOK
Saliha Dilaşub (Aşübe) Sultan
Születési ideje ismeretlen, felthetőleg Ibrahim összes ágyasa nagyjából egy korú volt. Tuhan Hatice esetében tudjuk, hogy 1648-ban húszas évei elején járt, így körülbelül 1625-ben születhetett. Ez az időpont tekinthető reálisnak Ibrahim minden ágyasára, így Dilaşubra is. Származása is kérdéses, egyesek szerint horvát vagy bosnyák volt, ám nincs erre utaló közvetlen bizonyíték.
Néhány történész úgy véli ő volt Ibrahim első ágyasa és ezzel magyarázható a többiekhez képest magas, 1300 asperes fizetése. Bár egyetlen gyermeke, 1642 áprilisában született, több hónappal Ibrahim első fia után, lehetséges, hogy korábban Ibrahim ágyasa lett, mint az első szülött herceg anyja, Turhan, egyszerűen csak később esett teherbe. Haszeki rangot viszont minden bizonnyal csak Turhan (és talán Muazzez) után kapott.
Saliha Dilaşubot gyakran jellemzik egyszerű, meghunyászkodó természetű nőként. Sajnos azonban nem tudunk sokat személyiségéről, hiszen Ibrahim mellett töltött éveiből gyakorlatilag semmit nem tudunk róla; később pedig csak események elszevedőjeként látjuk, nem konkrét karakterként. Ibrahim szultán halála után IV. Mehmed került trónra, helyette pedig Köszem szultána uralkodott régensként. Köszem egyre többször került összeütközésbe Mehmed anyjával, Turhannal, emiatt trónfosztani akarta az ifjú szultánt és helyette Saliha Dilaşub fiát a trónra ültetni. Végül azonban Köszem lázadása nem járt sikerrel és meggyilkolták. Saliha Dilaşubot nem büntették meg az eseményekben való passzív részvétele miatt. IV. Mehmed uralkodása alatt Ibrahim többi ágyasához hasonlóan ő is a Régi Palotában élt, fiával csak ritkán találkozhatott.
39 év senyvedés után a Régi Palotában, 1687-ben IV. Mehmedet trónfosztották, Saliha pedig Valide szultánaként visszatérhetett még egyszer, utoljára. Valideként Saliha alapítványt hozott létre Isztambulban, jótékonykodott is, azonban nem volt ideje nagy hatalmat kiépíteni. Egészsége hamarosan romlani kezdett. Utolsó évét Edirnében töltötte, ágyban fekve, végül 1689 december 4-én (mások szerint 1690 január 3-án) elhunyt. I. Szulejmán türbéjében temették el, később fiát is mellé helyezték.
Hatice Muazzez Sultan
Hatice Muazzez 1625 körül születhetett ám sem a pontos dátum, sem származása nem ismert. Legtöbb forrás szerint Hatice Muazzez volt Ibrahim második Haszekije. 1642 augusztusában már biztosan Haszeki rangot viselt, ekkor említik ugyanis először a hárem jegyzőkönyvek. Eddigre azonban Ibrahimnak már volt két másik Haszekije Turhan Hatice és Saliha Dilaşub. Ez a dátum azért is érdekes, mert Hatice Muazzez fia, Ahmed herceg csak következő év márciusában jött világra. Így amennyiben valóban Muazzez volt a második Haszeki, valószínűleg Ahmed előtt már életet adott egy másik gyermeknek és az ő születése után kapta a rangot. Ezesetben talán Turhan volt az első ágyasa Ibrahimnak, majd őt követte Muazzez, aki valószínűleg lányt szült ekkor. Matematikailag lehetséges, hogy Muazzez 1642 januárjában életet adjon egy kislánynak, majd jövő év márciusában Ahmednek. Gevherhan szultána és Fatma szultána is 1642-ben született, így lehetséges, hogy egyiküknek Muazzez volt az édesanyja. De az is lehet, Ibrahim teljesen random, ok nélkül adta a Haszeki rangot ágyasainak.
Hatice Muazzez életéről Ibrahim uralkodása alatt nem sokat tudunk. Ibrahim trónfosztásával majd kivégzésével élete örökre megváltozott. Köszem szultána úgy döntött, nem küldi el Ibrahim fiat és anyjukat a Régi Palotába, így Muazzez egészen Köszem 1651-es meggyilkolásáig fiával élhetett a Topkapi Palotában. Köszem halálával azonban elválasztották fiától és a Régi Palotába kellett költöznie. Gyakorlatilag egész életét a Régi Palotában élte le, fiával csak alkalomadtán találkozhatott. Bár fiából 1691-ben szultán lett, Muazzez nem érte meg a napot, így sohasem lehetett belőle Valide Sultan. 1687-ben hatalmas tűz kezdett terjedni a városban, ami hamarosan elérte a Régi Palotát is és bár Muazzezt és a többieket is sikerült kimenekíteni, a sokktól szívrohamot kapott és néhány nappal később, szeptember 12-én elhunyt. Muazzez testét Üsküdarba vitték és ott temették el. Ékszereit II. Szulejmán néhány hónappal később saját ágyasai között osztotta szét, melyeket II. Ahmed trónralépése után azonnal visszavett.
Ayşe, Mahienver és Saçbağlı szultánák, avagy az elfeledett Haszekik
Ayşe első említése 1645 januárjából származik, amikoris külön szobát kapott. Ezek alapján ő volt a negyedik Haszeki. Nem tudni, hogy volt e gyermeke és kik voltak azok. Bayezid és Cihanhir hercegek születtek 1645 januárja után, tehát ha egy fiú születése miatt kapott Haszeki rangot, talán közülük volt valakinek az édesanyja. Beyhan szultána is 1645-ben született, így az sem zárható ki, hogy ő állt kapcsolatban Ayşével. Ayşe további életéről nem tudunk semmit.
Mahienvert 1646 május 2-án említik előszöt a hárem jegyzőkönyvek, ötödik Haszeki Mahienver szultána névvel, tehát ő volt Ibrahim ötödik Haszekije. Nem tudni, hogy volt e gyermek vagy sem. Bayezid herceg május 1-én született, így nem kizárt, hogy Mahienver volt az anyja, nem vehetjük biztosra. Különösen úgy, hogy nincs arra utaló bizonyíték, hogy Mahienvernek voltak gyermekei. Mahienver további életéről nem tudunk semmit.
Saçbağlıt tartják Ibrahim hatodik Haszekijének, azt azonban nem tudjuk mikor lett Haszeki és születtek e gyermekei. Életőről semmilyen információ nem áll rendelkezésre, csupán annyi, hogy egyszer Egyiptom bevételét Ibrahim nekiajándékozta.
Şivekar Sultan
Şivekar volt Ibrahim hetedik Haszekije, aki meglehetősen különleges körülmények között került a hárembe. Ibrahim egyik különös perveziója az volt, hogy meg akarta találni a birodalom legkövérebb nőjét és saját asszonyává kívánta tenni. Az egész birodalmat bejárta felhívása, miszerint a legkövérebb nőt keresi. Végül Şivekar felelt meg Ibrahim ízlésének, egyesek szerint 150 kg-ot nyomott, mások szerint ez azért túlzás. Şivekar örmény származású nő volt, aki 1646 és 1647 között kerülhetett a hárembe. Kacérságának köszönhetően Ibrahim hamarosan a szívébe zárta.
Nem tudni, hogy születtek e gyermekei, az azonban bizonyos, hogy a többi haszekihez képest meglehetősen jelentős politikai befolyással bírt. Ibrahim egy ideig annyira belehabarodott Sivekarba, hogy senki mást nem fogadott, csak a nővel töltötte minden idejét. Ezekután nem meglepő, ha Şivekar kihasználta a helyzetet és politikai befolyásra törekedett. Befolyását aszonban jótékony célokra is fordította, ugyanis volt egy alapítványa. Ibrahim trónfosztása után a Régi Palotába költözött és ott élt 1693-es haláláig.
Telli Hümaşah Sultan
Úgy tartják ő volt Ibrahim ágyasai közt a legfiatalabbnak. 1647-ben került a hárembe, ahol azonnal felkeltette Ibrahim figyelmét. A szultán teljesen belehabarodott az ágyasba és hihetetlen vagyont ruházott rá, neki adta a Valide szultána lakrészét, saját édestestvéreit kényszerítette, hogy szolgálják Telli Hümaşaht; sőt feleségül is vette, nászajándékba pedig egy hatalmas palotát és további extrém pénzösszegeket kapott. Sokan számító, gonosz nőnek tartják Hümaşaht, talán azért, amiért szolgálatába állították Ibrahim nővéreit. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy Hümaşah kérte vagy egyáltalán akarta ezt. Abban a legtöbb forrás egyet ért, hogy Hümaşah különösen intelligens nő volt, aki jól tudta befolyásolni Ibrahimot.
1648 szeptemberében adott életet egyetlen gyermekének, Orhan hercegnek. Ekkorra Ibrahimot már megfosztották trónjától és kivégezték. Nem tudni, hogy Orhan herceget azonnal elválasztották tőle vagy korára való tekintettel vele maradhatott. Mindenesetre Orhan herceg alig hat hónapos korában elhunyt. Hümaşah és a regnáló validék (Köszem és Turhan) között bizonyára nem volt felhőtlen a viszony, hiszen míg Ibrahim többi ágyasa békében élhetett a Régi Palotában, Hümaşaht hamarosan kiházasították. Életéről innen nem tudunk semmit.
Şeyhülislam Muid Ahmed Efendi lánya
Ibrahim feleségül akarta venni a lányt, azonban az apja ezt nem engedélyezte. Ibrahim válaszul elraboltatta a lányt egy nyilávnos fürdőből. Egyesek szerint megbecstelenítette, mások szerint nem. Akárhogy is, végül visszaküldte apjához a lányt.
SZOLGÁLÓK
Hubyar Hatun
Hubyar egy ideig Ibrahim kegyeiben volt, hatalmas összegeket tudott zsebre tenni. Származására két teória van, egyesek szerint a nagyvezír Ahmed Pasa sógornője volt, mások szerint egyszerű háremszolgáló. Huyar mellett gyakran említenek egy Yahudi Hatun nevű nőt is, aki szintén nagy hatalomra tett szert, ám nem tudunk róla mást.
Şekerpare Hatun (Şehsüvar Usta)
Şekerpare egy igen befolyásos hárem szolgáló volt, ő volt a főkincstárnok, aki negédes modorával könnyűszerrel tudta befolyásolni a szultánt. Şekerpare férjnél volt, így nem valószínű, hogy Ibrahim és közte szexuális kapcsolat állt volna fenn. Férje Kara Musa Pasa a nő befolyásának köszönhetően tudott egyre magasabbra emelkedni a ranglétrán: először janicsár parancsnok lett, később vezír és defterdár. Şekerpare kora nem ismert, ám tekintettel arra, hogy főkincstárnoki rangot viselt, férjnél volt és Köszem szultánával jóideje együtt dolgoztak a háremben, valószínű, hogy korban inkább állt közel Köszemhez, mint Ibrahimhoz.
Az előbbi feltételezést támasztja alá az is, hogy Şekerpare rendszeresen járta a nyilvános fürdőket, hogy ott a szultán ízlésének megfelelő nőket keressen. Egy ilyen alkalommal Ibrahim megparancsolta Şekerparének, hogy IV. Murad egyik korábbi ágyasát vigye el hozzá. Az ágyas azonban ezt elutasította és könyörgött Şekerparének, hogy segítsen neki. Şekerpare szíve megesett a nőn és közölte Ibrahimmal, hogy nem viheti elé a lányt. Ibrahim azonban hajthatatlan volt, végül aztán Şekerpare a legendák szerint egy késsel fenyegette meg a szultánt. Erre természetesen Ibrahim is válaszolt, tölöcbe vetette a nőt. Amikor a történtek Köszem fülébe jutottak, Şekerpare pártját fogta és ő is megszidta Ibrahimot, Şekerpare pedig kijöhetett a börtönből.
Mintha mi sem történt volna, Şekerpare a továbbiakban is Ibrahim kegyeltje volt és nőket keresett neki a nyilvános fürdőkben, folytatta saját ügyeit és egyre nagyobb vagyonre tett szert. Idővel Köszemet is zavarni kezdte Şekerpare befolyása, majd mikor bizonyítékokat juttatott el a szultánhoz a nő korrupt ügyeiről, Şekerparét férjével együtt Egyiptomba száműzték 1648-ban. A száműzetés Şekerpare és férje mellett összes hozájuk közeli személyt is érintette. Egyik ilyen nő, Hamide Hatun volt, aki sikerrel úszta meg a száműzetést. Egyik szolgálóját fizette le, hogy adja ki magát Hamidének, míg ő megszökik. Şekerpare élete száműzetése után bizonytalan. 1649-ben örökre eltűnik a nyilvántartásokból, emiatt azt feltételezik, hogy elhunyt. Şekerpare bár készíttetett magának egy türbét Isztambulban, ezt száműzetésekor eladták.
Zafire Hatun
Zafire egy grúz származású rabszolga volt, akit a fő fekete eunuch, Szümbül Aga vásárolt meg a rabszolga piacon. A legendák szerint néhány hónappal később derült ki, hogy a nő bár szűzként került eladásra, minden bizonnyal megbecstelenítették a rabszolgakereskedők. Szümbül Aga úgy döntött, a gyermeket sajátjaként fogja felnevelni, hiszen neki magától sosem lehetett volna gyermeke. Zafire épphogy életet adott fiának, Oszmánnak, a palotába elkezdtek szoptatósdajkát keresni, hiszen Ibrahim elsőszülött fia hamarosan világrajött. Szümbül Aga beajánlotta a nőt és így ő lett IV. Mehmed szoptatósdajkája. Az őrült Ibrahim szultán azonban hamarosan úgy döntött, hogy neki bizony Oszmán jobban tetszik, mint a saját fia, Mehmed, ezért őt kezdte el sajátjaként kezelni. Ez végül odáig fajult, hogy Ibrahim és Mehmed herceg édesanyja nyíltan konfrontálódott.
Mások úgy tartják, Zafire Ibrahim szolgálója volt elzárása idején és Ibrahim ott ejtette teherbe a nőt. Mikor Köszem szultána ezt megtudta, Szümbül Agára bízta, hogy a nőt vessea tengerbe. Az eunuch azonban titokban saját házába vitette a nőt, ahol aztán életet adott Ibrahim gyermekének. Ez a variáció azonban nem valószínű.
Hamarosan Zafire és fia a fő fekete eunuch, Szümbül Aga és sok más ember kíséretében egy hajón szelte a Földközi-tengert. Egyesek szerint Egyiptomba tartottak, hiszen Köszem szultána száműzte őket; mások szerint szó sem volt száműzetésről, zarándokútra igyekeztek Mekkába és Medinába. Végül azonban egyik helyre sem érkezhettek meg, ugyanis máltai kalózok lecsaptak rájuk, a fő eunuchok és a hajón található többi férfit meggyilkolták, a nőket és gyermekeket rabszolgasorba taszították. Mikor megtudták, hogy Zafire és fia igen becsesek a szultán számára őket Máltára vitték, ahol papot neveltek a fiúból. Végül ezen hajó megtámadása okozta az évtizedeken át tartó oszmán-velencei háborút. Nem tudni, hogy Zafirével mi történt.
Hezarpare Ahmed Pasa felesége
Ibrahim elrabolta a nőt (mások szerint a pasa adta neki) és egy ideig kegyeltjeként viselkedett vele. Később az elanyátlanodott Beyhan szultána nevelőnőjévé vált. Többet nem tudunk róla.
Felhasznált források: A. D. Alderson - The Structure of the Ottoman Dynasty; L. Peirce - The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire; N. Sakaoğlu - Bu Mülkün Kadın Sultanları; M. Ç. Uluçay - Padişahların Kadınları ve Kızları; C. Finkel - Osman's Dream: The Story of the Ottoman Empire; G. Börekçi - Factions and favourites at the courts of Sultan Ahmed I (r. 1603-17) and his immediate predecessors; S. Faroqhi - The Ottoman Empire and the World; C. Imber - The Ottoman Empire 1300-1650; G. Piterberg - An Ottoman Tragedy, History and Historiography at Play; F. Suraiya - The Cambridge History of Turkey, The Later Ottoman Empire, 1603–1839; Howard - A History of the Ottoman Empire; Öztuna - Devletler ve Hanedanlar; F. Davis - The Palace of Topkapi in Istanbul; Y. Öztuna - Genç Osman ve IV. Murad; G. Junne - The black eunuchs of the Ottoman Empire; R. Dankoff - An Ottoman Mentality: The World of Evliya Çelebi; R. Murphey - ‘The Functioning of the Ottoman Army under Murad IV (1623–1639/1032–1049):Key to Understanding of the Relationship Between Center and Periphery; M. Özgüleş - The women who built the Ottoman Empire: Female Patronage and the Architectural Legacy of Gülnüş Sultan
İzmir Doğal Yaşam Parkı'nın simge hayvanlarından zürafa “Zarife” hayatını kaybetti https://sahrahaber.com/izmir-dogal-yasam-parkinin-simge-hayvanlarindan-zurafa-zarife-hayatini-kaybetti/?utm_source=dlvr.it&utm_medium=tumblr
