realizing that you never actually had anyone who put you first is heartbreaking
"I'm Dorothy Gale from Kansas"
DEAR READER
Claire Keane

Kiana Khansmith
dirt enthusiast
he wasn't even looking at me and he found me
tumblr dot com
No title available
Alisa U Zemlji Chuda
Aqua Utopia|海の底で記憶を紡ぐ

izzy's playlists!
h
noise dept.

No title available
No title available
occasionally subtle
Show & Tell
sheepfilms
Mike Driver
almost home

seen from Türkiye
seen from Norway
seen from Malaysia
seen from Canada

seen from Türkiye
seen from Malaysia

seen from United States

seen from Japan
seen from Cyprus
seen from Germany
seen from United States

seen from Canada
seen from Netherlands

seen from South Korea

seen from Maldives
seen from Germany

seen from United States
seen from Malaysia
seen from United States
seen from France
@thelightsinyourdream
realizing that you never actually had anyone who put you first is heartbreaking
Már.
Nem kerestél,
ezért hiányoztál.
Kerestelek én,
de számodra el múlt már.
Fáj.
Olyan rég beszéltünk,
arra sem emlékszem,
mikor utoljára összenéztünk.
Kár.
Nem emlékszem már se az illatodra,
se a régen úgy imádott hangodra,
szemed színére is csak annyit tudnék mondani,
hogy barna,
pedig egykor vakon is fel tudtam volna festeni a falra.
Vár.
A szívem még mindig azzal vesztegeti az idejét,
hogy azon gondolkozik ,, pazarolja-e még rám az idejét?”
Ha tehetném én elfelejteném a nevét,
de nem tudom lenne-e mivel kitöltenem a helyét.
-2021.10.24.-
Az érzések a legelbaszottabb dolgok ezen a világon.
Utálhatsz valakit évekig, majd felébredhetsz egy reggel úgy hogy ő az egyetlen aki boldoggá tehetne és akinek a hiánya elmondhatatlanul fáj.
Már nem tudom elképzelni nélküled az életem, szóval nehogy itt merj hagyni engem egyedül ebben a szürke, unalmas világban melyben a társaságod számomra az egyetlen gyönyör.
Ugyan hónapok kellettek hozzá, de már nem te jutsz eszembe a romantikus idézetek láttán, ha mégis akkor sem úgy mint régen... Már csak egy emlék vagy mint a veled töltött pillanatok és igazán hálás vagyok hisz nem lennék az az ember aki vagyok, ha nincsenek ezek a hónapok...
Nem az fáj hogy boldog vagy.
Az fáj hogy nélkülem.
Végre nem hiányzik az illatod, se a nevetésed.
Azt hiszem végleg tovább léptem mert már az ölelésedre se vágyom.
Kibaszottul utálom hogy még mindig mindenről te jutsz eszembe
Szeretném azt hinni hogy már nem emlékszem a hangodra, de a folyosón 50ember hangja közül is felismerem mikor te vagy az.
Fulladozom az emlékeinkben
Megpróbálom lemosni az emlékét is minden érintésednek