Három terület van ami felzabálja az életem, ahol több energia megy el, mint amennyi hasznot hoz a dolog
A kurva pénz. De komolyan ez egyszerűen... eh, nem találok szavakat.
Kaptam egy szemmel jól látható összeget, állami támogatást.
(amúgy, nyilván mindenki tisztában van vele, hogy ez nem támogatás, hanem a gazdaságélénkítés legbiztosabb, célzott módja. Aki a hitele miatt nem tudott költeni, az most pár hónapig minden szart megvesz amire nem volt pénze, tölti bele a gazdaságba a lovettát és tádám, mindjárt lesz március-áprilisban egy jól látható javulás. És még ott van a vélhető jó hatása a kormányszimpátiára.)
na, én is elgondoltam, hogy veszek ezt meg azt, meg beiratkozom végre valami képzésre, és milyen fasza lesz majd ez pár hónapig, kis kényelmeske életke, jut pénz fagylaltra.
Aha, majdnem az egészet be kellett fizetnem a társaházba, mert felújítjuk a villanyvezetékeket.
Nem sírtam, de szar érzés volt átutalni.
Lett még egy állásom. Konkrétan 2 főállásom van. Ez talán segít.
A millió kibaszott intéznivaló. Anyukám vállalkozását nem lehet egy tollvonással lezárni, hogy kész, megöregedett, már nem foglalkozik vele, írni se tud, imitten a gondnoksági papír! Nem. 5 évre visszamenőleg az összes kibaszott szja meg áfa bevallást be kell nyújtani, függetlenül attól, hogy papír van róla, hogy ketyóska már 6 éve és semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott, amit a NAV is lát, rohadjanak meg! És nem jó a bevallás, és újra be kell küldeni, de erről küldenek ám levelet, ÉVENKÉNTI és ADÓNEMENKÉNT egyet-egyet. Nem az én címemre, hanem az idősotthonba, ahol aztán levelezhetek a gondozóval, hogy legyenekszívesek, bontsák fel, szkenneljék be és küldjék el nekem a kurva levelet, hogy haladhassak. De ez csak egy, ott van anyám lakásának eladás, kiürítéssel, takarítással, igazolások beszerzésével, aztán majd vásárláskor ugyanez. Másik kecó: leszakad a redőny, eltörik a zuhanytálca, folyik a klotyó -- amúgy 3 éve lett felújítva teljesen az egész. Itthon a takarítás csak imitáció, a kutyákból lent kirázom a pisit a kapu előtt és rohanás vissza, a bevásárlástól szakad le a derekam. Eljutottam a házhozszállítás kényelméhez, ezen a ponton majdnem bőgtem.
Ha nem gázra, hanem áramra kérem a januári jóváírást, akkor azt külön űrlapon lehet igényelni. kaptunk éves bérletet, de minden kibaszott szelvényt és a számlát és a személyit le kell fotózni és elküldeni az illetményosztálynak. Állandó levelezésben állok a NAVval, és más hivatalokkal és szolgáltatokkal, mert a körmükre kell nézni, mert gecik ám a világba! Közben megy az élet és néha arra gondolok, hogy ha egy nap az egész világunk felborul, végetér, megdöglünk, akkor kurva mérges leszek, hogy ezeket tök feleslegesen csináltam és az életművész exemnek volt igaza, aki csak iszogatta a negronikat és szart bele a holnapba.
És a harmadik a pasik...
komolyan némelyik úgy fel tud baszni. Ha nem tudnám egészen biztosan, hogy valahol a világban van egy csávó, akivel tök jó kis közös életet tudnánk összekalapálni, csak nagyon sokkal kell még beszélnem, hogy megtaláljuk egymást, akkor nagyon el lennék keseredve, mert elég nagy faszkalap némelyik.
El is kapott tegnap a gondolat, hogy inkább foglalkozom azzal, hogy rendberakom a dolgozószobát, ahova szükségből behánytunk egy csomó cuccot legutóbb, amikor anyám kecóját lomtalanítottam. Kipucolom, az feldob, szarok bele a társkeresőzésbe, hát rengeteg időm van még erre! :D :D
Én nem tudom, hogy két ember amikor összehordja a nehézségeit meg gondjait, akkor mitől könnyebb és miért nem kétszer annyi, mert mondjuk nekem többnyire kétszer annyi jutott mindig, de hátha egy megoldó csávót szedek össze, egy könyvelő-navellenőr-takarítóvállalkozót, aki hobbista szakács. Nem bánom, horgászhat is! :D
jbbartram-illu
stormborns
jacobvanloon
germansingergirl
dailybridgerton
janainaart
tangentwithtanner
kaledo-art
