|Varga Tamás|Fizikája| VTF |

• Idézetek • Oktató tartalom • Fizikai kisokos

[education-content]

[Q. 24.]

Rather be poor with a good heart, than rich with bad intentions.

[education-content]

[Q. 23.]

No man is crushed by misfortune unless he has first been deceived by prosperity.

[education-content]

[Q. 22.]

Do as you wish.

Be as you are.

[education-content]

Newton I. törvénye [18.]

Inerciarendszerben minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, míg egy kölcsönhatás a mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti.

[education-content]

Hooke-törvény: [17.]

A rugóban fellépő rugalmas erő nagysága egyenesen arányos a megnyúlással, iránya a megnyúlással ellentétes. Az arányossági tényező a rugóállandó.

Fr = -D · Δl

A törvény csak egy bizonyos pontig igaz, nagyobb megnyúlásnál az alakváltozás megmarad, további megnyúlásnál elszakad a rugó.

[education-content]

[Q. 21.]

Always give more than you take.

[education-content]

Izotóp [16.]

Az atommag pozitív töltésű protonokból és semleges neutronokból áll. A magban található protonok száma fontos adat, mert ez dönti el, hogy milyen anyagról, azaz melyik kémiai elemről van szó. A kémiai elemek atomjai ugyanannyi protont tartalmaznak, például a szénatomok mindig 6-ot, a héliumatomok mindig 2-t. Ez a szám a rendszám, ami azonosítja a kémiai elemeket. A protonok és a neutronok számának összegét tömegszámnak nevezzük. Például a szén atomjaiban mindig 6 proton van, de csak a szénatomok 99%-a 12-es tömegszámú, vagyis olyan, hogy a 6 proton mellett 6 neutront is tartalmaz az atommagja. A neutronok száma és így a tömegszám is változhat, ezért például vannak olyan szénatomok, melyek tömegszáma 11, 13, 14, vagy akár 15. Ezekben a 6 proton mellett rendre 5, 7, 8 vagy 9 neutron található. Az azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú atommagokból álló atomokat egymás izotópjainak nevezzük.

[education-content]

Periodikus mozgás [15.]

Valamely rendszer folyamatosan ismétlődő mozgása. Egy rezgés vagy egy hullám teljes ciklusának bejárásához szükséges E(qi, pi)=c időt periódusidőnek nevezzük. Ez a frekvencia reciproka. Periodikus mozgás a harmonikus rezgőmozgás, az ingamozgás, a hullámmozgás.

[education-content]

Ion [14.]

Elektromos töltésű atom vagy molekula, ami egy semleges atomból elektron felvételével vagy leadásával keletkezik.

Az elektron negatív elektromos töltésű részecske.

Ha egy atomnak vagy molekulának elektronhiánya van, mert a semleges atom elektronhéjáról egy vagy több elektron kilépett, akkor pozitív töltésű (hiszen 0‑(‑1)=+1 vagy 0‑(‑2)=+2). Az ilyen pozitív ion neve kation.

Ha egy atomnak vagy molekulának elektrontöbblete van, mert a semleges atom elektronhéjára egy vagy több elektron belépett, akkor negatív töltésű (hiszen 0+(‑1)=‑1 vagy 0+(‑2)=‑2). Az ilyen negatív ion neve anion.

[education-content]

Velocitas (v) [13.]

Sebesség. A mozgás aránya és iránya; specifikusan az időegység alatt adott irányban megtett távolság vagy átalakított mennyiség (Ld. velocitas, eredete velox (veloc-), gyors)

[education-content]

[Q. 20.]

Education is all a matter of building bridges.

[education-content]

[Q. 19.]

Find someone who will love your soul more than your body.

[education-content]

[Q. 18.]

A private life is a happy life.

[education-content]

[Q. 17.]

You must be prepared to work always without applause.

[education-content]

Ideális gáz [12.]

Olyan hipotetikus gáz, amelyre tökéletesen igazak a gáztörvények. Az ideális gáz olyan molekulákból állna, amelyeknek a térfogata elhanyagolható, s elhanyagolható a molekulák közötti erőhatás is. A molekulák közötti, valamint a molekulák és a tartály fala közötti ütközések tökéletesen rugalmasak lennének, mivel a molekuláknak a mozgási energián kívül másfajta energiájuk nem lehetne.

[education-content]

[Q. 16.]

Cause in the end all that you really have is memories.

[education-content]

Váltakozó áram [11.]

Olyan elektromos áram, amely állandó (f) frekvenciával változtatja az irányát. Ha az áramerősséget az idő függvényében ábrázolva szinusz-görbét kapunk, akkor azt szinuszos váltakozó áramnak nevezik. A váltakozó áram ezért, szemben az egyenárammal, folyamatosan változik, az áram erősségét vagy a csúcsértékével ( I), vagy az effektív értékével (szinuszos váltakozó áram esetén I/ gyök 2) lehet megadni. Ez az effektív érték hasznosabb, mivel ezt lehet összehasonlítani egy egyenáramú értékkel, mert ez méri az áram teljesítményét (energiaszállító képességét). Egy szinuszos áram ( I ) pillanatnyi áramerősségét I=I0*sin(2πft) adja meg.