Otthonosan ténykedik az orosz hírszerzés Magyarországon
Ha valaki vette a fáradtságot, és követte a Direkt36 cikksorozatát, akkor ebben nem sok újdonságot fog találni, de ha túl szárazak neki azok az anyagok, akkor a Euronews-on remek összefoglaló cikk született.
A főbb megállapítások, amik még így is TLDR kategória:
Magyarország orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségén keresztül Moszkva lényegében túszul ejtette az Orbán-kormányt
Magyarország puhány hozzáállása a harcias Oroszországhoz már olyan szintre jutott, hogy a gazdasági szükségszerűségek nem ad teljes magyarázatot az Orbán-kormány döntéseire.
Az ellenséges hírszerzéssel szembeni laza, laissez-faire hozzáállás, az unió Oroszországgal szembeni szankciói aláásására tett kísérletek, valamint a NATO válaszlépések, ha nem is akadályozása, de lassítása, érzékelhető problémákat kezd okozni egész védelmi szövetség számára.
Szergej Nariskin korábban a Kreml kabinetfőnöke, 2011 és 2016 között az Állami Duma, az orosz törvényhozás elnöke, azóta pedig az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője.
Az ő fiának budapesti lakcíme egy olyan üzletember cégtulajdonában szerepelt, aki saját bevallása szerint „több mint tíz éve baráti kapcsolatban áll” Rogán Antallal.
Rogán Antal az ország nemzetbiztonsági szerveit felügyeli – köztük az orosz kémek felkutatásával megbízott kémelhárító ügynökséget.
Az FSZB-nek és a GRU-nak dolgozó orosz hekkerek 2012 óta több hullámban behatoltak a magyar Külügyminisztérium informatikai hálózataiba és belső kommunikációjába.
Az Orbán-kormány nem lépett fel Oroszországgal szemben egy másik intézkedés-sorozatban, még a háború kitörése után sem. Miközben szinte minden uniós tagállam kiutasította a diplomáciai fedőnéven működő orosz kémeket, Magyarország nem követte a példájukat.
A budapesti orosz nagykövetség személyzete egyre növekszik. A hivatalos adatok szerint jelenleg 56 akkreditált diplomata dolgozik a nagykövetségen, szemben az egy évvel ezelőtti 46 fővel, ami azzal a kockázattal jár, hogy Budapest az Európai Unió egyik új kémközpontjává válik. Összehasonlításul: idén május 31-én Prágában 6, Varsóban 13, Pozsonyban pedig 3 diplomata tevékenykedett.
Magyarország nem tiltott ki orosz diplomatákat egészen a Szkripal-ügy óta, miközben „Bulgáriából talán hetvenet, Varsóból harminc-negyvenet hazaküldtek”.
A magyar külügyminisztériumba beszivárgó orosz hekkerek kizárólagos célja nem a magyar információk megszerzése volt. A magyar külügyminisztérium Védett Külügyi Hálózat elnevezésű, biztonságos belső kommunikációs hálózatába is betörtek, ahová rendszeresen továbbítanak „titkos” és „bizalmas” minősítésű, a NATO- és az EU-val kapcsolatos anyagokat.
Várható lett volna, hogy az EU és a NATO nemzetbiztonságát fenyegető kockázatok leleplezése után a magyar kormány minden lehetséges módon megpróbálja megnyugtatni szövetségeseit. Épp az ellenkezője történt.
Két héttel a háború kitörése előtt, február 10-én a magyar külügyminiszter nyilvánosan elutasította, hogy Magyarország NATO-csapatot állomásoztasson, ezzel akadályozva az Oroszország elrettentését célzó közös szándékot.
Az Orbán-kormány nyíltan elvetett minden, Kijevnek szánt katonai támogatást. Nemcsak a közvetlen segítséget zárta ki, hanem megtiltotta az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást is Magyarország területén át.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozása kapcsán a magyar külügyminiszter már júliusban benyújtotta a bővítési szerződéseket a magyar parlamentnek. A kormánypárt, a Fidesz parlamenti „szupertöbbsége” – amely a múltban több esetben is 24 óra alatt szavazott, és bármilyen jogszabályt hajlandó volt elfogadni gyorsított eljárásban – azóta is húzza az időt.
Az egykor csatlakozásban reménykedő Ukrajnát Magyarország évek óta gáncsolja. Az Orbán-kormány 2018 óta akadályozza a magas szintű Ukrajna-NATO találkozókat miniszteri szinten.
2020 februárjában egy tucat NATO-szövetséges egy démarche, egy hivatalos jegyzék átadásával hivatalosan is tiltakozott a magyar külügyminisztériumban.
Magyarország volt egyike annak a két közép- és kelet-európai országnak – a másik Bulgária –, amely nem írta alá kilenc államfő közös nyilatkozatát arról, hogy sosem fogják elismeri az Oroszország által elcsatolt ukrán területeket.
Legutóbb Magyarország – sok NATO-szövetségest sokkolva – megakadályozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter teljes körű részvételét a NATO bukaresti külügyminiszteri találkozóján.
Orbán elutasította azt az uniós tervet, hogy Brüsszel jövőre 18 milliárd eurós költségvetési támogatást nyújtson Ukrajnának.
Az ezeket az ügyeket nagyrészt feltáró újságírót a magyar állam megfigyelte a Pegazus kémszoftverrel.
Miközben Európa sok országából többszáz orosz diplomatát utasítottak ki kémkedés gyanújával, a budapesti orosz követségen nőtt a személyzet
kaledo-art
yousharknotpass
2087
areudirty
dededos
germansingergirl
titsay
