FVCK

Fogyasztásra ajánlott médiatartalmak. A Sátán nevében.

[lazerfvck-blog]

Schammasch - Contradiction (2014)

Ugyan még csak az első számnál járok, de ez alapján bőven itt a helye ennek a lemeznek. Ha nem csökken radikálisan a színvonal az album hátralévő részében, akkor könnyen lehet, hogy újabb kedvencet avatok a tavalyi évről, főleg, hogy az ilyen black metal-ra alapozott szélsőségesen vegyes muzsikák mindig megtalálják az útjukat a -szívemhez- májamhoz.

Bandcamp

[lazerfvck-blog]

Tongues - Thelésis Ignis (2014)

Az I, Voidhanger Records gondozásában jelent meg ez a csoda. A lemez hibátlanul ötvözi a doom-os death metált a black-kel, nincs olyan momentum, ahol átmenetet éreznénk a két fő csapásirány között, tökéletesen egybeolvadnak. Összesen egy olyan riffet találtam a lemezen, amit én kidobnék, de azt is csak azért, mert egy Mastodon témára emlékeztet (és az utóbbi lemezeik fényében már nem nehezen veszem elő őket pozitív hasonlítgatáshoz). Ráadásul olyan ritka tulajdonsága is van az albumnak, hogy 35 perc közel sem elég belőle, pedig manapság jó ha egy anyag 25 perc hallgatható zenét tartalmaz.

Bandcamp

[szavk-blog]

A Cult of Fire mellékprojektnek mondható Death Karma 2013-as miniLP-je az év egyik igen figyelemreméltó blackes ízű death metal kiadványa volt. Ennek ellenére nekem sikerült megfeledkeztem róla, hosszabb idő után épp az előbb hallgattam meg újra kitisztult, szűz fülekkel, de most is csak a borzasztó rövid, mindössze negyedórás játékidőt tudom hibaként felróni. Február közepén viszont az Iron Bonehead immár egy teljes értékű albumot fog kiadni tőlük The History of Death & Burial Rituals part I címmel, amelyen egy-egy dalban különböző kultúrák ősi temetkezési szertartásait dolgozzák fel vagy mi, - elutaztatnak Szlovákiába, Madagaszkárra, Csehországba, Mexikóba, Indiába meg Kínába. Tök jó, hogy ennyire ki akarnak bennünket művelni, a Moaning of Life ezzel kapcsolatos epizódja ezeket az országokat amúgy sem érintette. Fent ott a lemez nyitódala.

[lazerfvck-blog]

Whiplash (2014)

Nehezen tudok felidézni jó zenés filmet, még olyan sem ugrik be, ami egy kicsit és/vagy értékelhető a zenei anyaga. A Whiplash mindkét szempontból jól teljesít, pedig egyáltalán nem is zenés film, csak éppen zenélnek benne. Sokkal inkább hasonlítanám, a klasszikus Jackie Chan féle kungfu filmekhez, főleg a film tanárkaraktere miatt, aki egy az egyben átveszi a vén mester karakterét, csak még jobban rágyúr az alázásra és szopatásra. Ha ez az igazán átgondolt és megalapozott állításom nem elég meggyőző, akkor még hozzácsapok olyanokat, hogy: jó a zene, jók a színészek, a film okosan játszik az érzéseinkkel, egyik pillanatban még kedveled a dobos kölköt, a következőben már simán rámérnél a nagypofájú kis köcsögre egy Bibliai csapást. A film üzenetével ha teljes mértékben nem is értek egyet, de mindenképpen üdítően hat a manapság oly népszerű alapgondolat mellett, miszerint nem is vagy ember, ha nem szívsz kokszot kurvák picsájáról napi rendszerességgel.

Trailer IMDb És hamarosan itthon is látható mozikban - állítólag.

[lazerfvck-blog]

The Dark Valley (2014)

Igazából csak két indokot tudok felhozni, ami miatt ezt a filmet érdemes megnézni:

Osztrák western.

A vizualitások

Egyrészt ugye az osztrák western már önmagában kuriózumnak hangzik, másrészt a filmben látható tájak és a díszletek is igencsak tetszetősek. Ezen kívül csak egy nem túl eredeti bosszú western-t kapunk, aminél a klasszikusok között simán találhatunk jobbat.

Trailer IMDb

[lazerfvck-blog]

Honeymoon (2014)

A Honeymoon-t már majdnem elkönyveltem egy egyszeri jó szórakozásnak, mikor a film vége felé valami olyan ocsmányság történik, ami az addigi óvatos eseményekhez képest legalábbis, mindenképpen meglepően és kellően undorítóan hat ahhoz, hogy egy párszor még lepörgessem a filmet. Amúgy egy párkapcsolati dráma elemeit ágyazzák egy horror-ba, a végéhez közeledve pedig már erőteljes testhorror jegyeket is láthatunk. Plusz pont továbbá, hogy semmi olcsó jumpscare nem lelhető fel a filmben, viszont tökig van feszültséggel.

Trailer IMDb

[szavk-blog]

Az Altar of Plagues nemrég a Facebookján azt írta, nem lesz újjáalakulás, de kisebb klubkoncerteket ezután is szeretnének adni. Most úgy néz ki, március végén egy két hetes európai turnéra indulnak a Malthusiannal (akiknek 2013-ban volt egy zseniális demójuk); a legközelebbi helyszín Grazban lesz, március 29-én.

[norberthellacopter]

What We Do in the Shadows / Jemaine Clement, Taika Waititi / New Zealand / 2014 / Trailer

A csontig rágott, utolsó csepp vérig kiszívott vámpírtémából nem könnyű valami frisset kihozni, ahogy az áldokumentarista/found footage-ből sem (amit amúgy én szívből köpök), ez a film azonban akkorát rúgott, mint Jim Kelly a Black Belt Jonesban. Nemcsak az utóbbi évek legjobb horrorparódiája, de az év legviccesebb filmje (a tavalyié, nyilván) is egyben. Erősen kultgyanús, senki ne hagyja ki, zseniális.

[lazerfvck-blog]

[2014 Recap] The Raid 2

Nagyjából tíz évvel ezelőtt, az Ong-Bak megtekintése után éreztem magam utoljára úgy, mint akit megvertek egy film megnézésének a hatására. Legalábbis a következő alkalomig, ami néhány éve a Raid első epizódjának köszönhető. A második rész ugyanazt a receptet viszi tovább, csak kanyarítottak hozzá egy cérnánál valamivel vastagabb történetet és kivitték az akciót az első epizód omladozó lakóépületéből. Nyilván hihetetlenül látványos, véres és brutális. Ha szereted az akció vagy harcművészeti filmeket, akkor ezt már tuti láttad, ha meg nem, akkor itt az idő...

Trailer IMDb

[lazerfvck-blog]

[2014 Recap] Blue Ruin

Életemben nem éreztem még át annyira egy hajléktalan helyzetét, mint a Blue Ruin első néhány percét nézve. És ez nem az egyetlen pozitívuma _ Saulnier_ kickstarter-es, ultra-realista bisszúfilmjének. A szerencsétlen sorsú Dwight gyors revansa után visszakézből jön a strici-pofon és hirtelen már nem önös célokból kell fegyvert ragadnia. Persze eddigre már tudjuk, hogy a bosszú kurvára nem édes, inkább keserű, mint az epe; jön a tortúra és a kétségbeesett küzdés, hogy legalább azok ne kapjanak golyót a fejükbe, akik tényleg nem ártottak senkinek.

Lényegében, ha már másért nem, de legalább egy kárörvendésért megéri megnézni, ahogy Dwight vérben és erőszakban fürödve végig szerencsétlenkedi - szó szerint - a játékidőt. Persze öreg hiba lenne ennyire lenézni a Blue Ruint, részemről a tavalyi év legjobb filmje.

Trailer IMDb

[lazerfvck-blog]

[2014 Recap] The Guest

Így januárban a legkevésbé arra van szükség, hogy 2014-es filmekről még egy fos blogon áradozzunk, de úgy gondolom, hogy néhány filmet nem lehet elégszer megemlíteni, főleg egy ilyen, viszonylag erős mezőnyben.

A The Guest ráadásul ebben az erős mezőnyben is kurva jól teljesít. Maradéktalanul hozza a '80-as évek filmjeinek hangulatát. Feszült thrillerből átcsap eszetlen akcióba, ömlik a homage meg a szintipop, aztán persze a vér is. Az egész film eszméletlenül laza és a rengeteg tisztelgés és visszakacsintgatás ellenére tökéletesen friss.

Trailer IMDb

[lazerfvck-blog]

[2014 Recap] Hail Spirit Noir - Oi Magoi

A Hail Spirit Noir igazán egyedi zenekar. Nem csak a görögöknél tűnhet az ilyesmi egyedinek (black + psych + prog), hanem kb. bárhol. Körülbelül olyasmit kell elképzelni, mintha az In the Court of the Crimson King éra King Crimson kicsit a black metal felé fordult volna. Hibátlan, minőségi nóták, okkult hangulat, sehol akár egy fél kompromisszum. Tökéletes lemez, ha lenne pontozás: 10/10.

Bandcamp

[lazerfvck-blog]

[2014 Recap] Artificial Brain - Labyrinth Constellation

Számomra totál meglepetésként csapódott az Artificial Brain lemeze. Nem ismertem korábban a zenekart, de körülbelül a második szám környékén már lőtte is magát a kedvencek közé. Ultra király sci-fi témákkal televarrt tech-death-ről beszélünk mellesleg, viszont a napjainkban megszokott sterilitás és erőlködés nélkül. Megy persze az aprítás, brutál vokálok, stb. és az egész meg van fejelve hihetetlen jó riffekkel. Nekem legtöbbször a Gorguts vagy az Ulcerate ugrik be támpontként, nem feltétlenül stilisztikailag, de ha az említett bandák lemezeivel jóban vagy, ez sem fog csalódást okozni.

Bandcamp

[lazerfvck-blog]

[2014 Recap] Plebeian Grandstand - Lowgazers

Nem vagyok én egy nagy (ál-)kvlt fan még a marhanagy fvck felirat ellenére sem a lap tetején, de ugyanúgy mint bármelyik divathullám ez is kitermelt néhány jobb próbálkozást, másrészről meg holnaputánra úgy is eltűnik az egész a gecibe aztán meg már csak a szépre emlékszünk. Esetleg semmire, lásd nu-metal.

A jobbak közé tartozik viszont a Plebeian Grandstand tavalyi Lowgazers lemeze. Setét, mocskos, disszonáns, zajos, undorítóan eszetlenül durva. Talán pont ez a sok szar miatt tűnhet (talán jogosan is) öncélúnak a lemez, másik hibája pedig a monotonitásában rejlik, sok idő kell neki, hogy meg lehessen különböztetni a dalokat. Ennek ellenére azt gondolom simán megéri a bele fektetett időt.

Bandcamp

[lazerfvck-blog]

Hihetetlen a de valami oknál fogva a Metalsucks féle szennyoldalakon is helyet tud kapni néha valami minőségi, gondolom a nagy számok törvénye itt is közrejátszik. Mindenesetre a kínai Ghost Bath márciusban megjelenő lemeze felkerült a listámra, a feketére... Persze nem kell valami hihetetlen jóra számítanunk és ha szétszedjük az egyetlen meghallgatható dalt, azért bőven köthetjük az elemeket forrásokhoz (pl. Deafheaven), de attól még nem fogja kivetni magát a lejátszóból.

[lazerfvck-blog]

[2014 Recap] Satanic Warmaster - Fimbulwinter

Sajnos Satanic Warmaster-ből szégyenszemre nem műveltem ki magamat sohasem igazán, pedig a Fimbulwinter igen csak magasra teszi a lécet több szempontból is. Egyrészt szépen ápolja a tradíciókat a viszonylag letisztult hangzás ellenére is, másrészt tökjó dalokat írnak, remek dallamokkal. Próbaképp elég csak az első nótát lepörgetni a lemezről, ha az megfogott a többivel sem lehet gond, aztán lehet szépen pótolni a diszkográfiát - bár ezt inkább magamnak mondom.

Bandcamp

[norberthellacopter]

Automata / Gabe Ibanez / Spain / 2014 / Trailer