Mi lenne, ha nem ez lenne?

Mindennapi őrület és esetleges megoldások.

[milenneha-blog]

Oh Wait!

Banyek, azt mondtam h ötlet meg megoldás lesz, nem csak fanyalgás, s az előbbi amúgy gecihosszú postban nem volt...

Ja várjál, ez nem nehéz... a kurva 100 éves vasúthálozatot normálisan fejleszeni kéne. Kétvágányos gerincvonalak, minimum 150-es sebességre felkészítve. Picit szélesebb spektrumon... Rá kéne jönni, hogy a közösség / tömegközlekedés közérdek és nem üzlet. Mihelyst befejezzük hogy üzleti alapon csináljuk lehet tudjuk azt úgy csinálni, hogy opció legyen az autó helyett. Jaaaa csak az pénzbe kerül...

Gyerekek az átlag paraszt 66%-át kapja meg a keresetének havi megélhetésre és 50%-át annak amit a munkáltatója fizet az alkalmazásával kapcsolatban. Ezek csak szerintem undorítóan-gusztustalanul magas számok??

Lássuk mit kapsz ezért. Most hogy végiggondolom, a Zergebaszta-pusztai Megye VIII-as csapat stadionjának is letették az alapkövét.

Én nem keresek extrém jól, de mondjuk rosszul sem, mondjuk hogy nagyjából 800e HUF-t fizet ki utánam a munkáltatóm, ebből ugye elvileg 600 az enyém, csak hát 200e-t félrerak nekem állambácsi.

Én relatív későn kezdtem el dolgozni, meg nem is mindig ennyit kerestem. (well obviously). Az első fizetésem 100e HUF volt... ha a mostani rendszert vesszük figyelembe akkor 200e forintba kerültem a munkáltatómnak. (10 éve picit másképp működött, de most egyszerűsítünk) a 10 év alatt 4x annyit keresek. Ez amúgy gecijól hangzik. Lássuk mennyi pénzt őrzött meg nekem eddig állambácsi, ha úgy számolom h lineárisan nőtt a fizetésem (évente fix összeggel - igen bazzeg megint egyszerűsítek) az 30e HUF nettó évente aminek mondjuk 15e az adó meg járulék meg minden faszom vonzata. Tehát az első évben 50e / hó, madj 65e / hó, és így tovább vagyis amit szépen levettek rólam csak azért mert dolgozom az eddig 16,5 millió forint, ezt tette zsebre államunk s annak bölcs vezetője (mikor éppen ki)

De hát ugye én botor vásárolok is dolgokat. (nyugi ezt is fossá egyszerűsítem) 27% áfát fogok számolni, mer kuss és csak. Nem fogok a sertéshús csökkentett áfájával baszkódni, aminek bevezetése óta drágább a disznó mint a csirkehús, de ugyanígy az ÁFÁ-val terhelt jövedéki adóval sem (bár azért az utóbbi a világ egyik legundorítóbb dolga), sem azzal h veszek kéz alól dolgokat. Vegyük azt hogy akkora balfasz voltam h semmit nem tudtam félre tenni (mondjuk amúgy tényleg).

Ez azt jelenti, hogy elvileg megkerestem a fenti összeg dupláját 33 milliót, aminek persze bölcs vezéreink ismét lefölözték bő negyedét, további 8,91 milliót. csak a miheztartás végett, ez azt jelenti, hogy a munkáltatóim kifizetettek utánam 66 milliót 10 év alatt, ebből Állambácsi eltett 25,41 milliót amit "tőlem" szedett be, illetve további 16,5 milliót amit az aktuális munkáltatómtól. Ez azt jelenti, hogy annak a pénznek amiért én dolgozom és a munkáltatóm fizet utánam 63,5%-a az amivel kurvára semmi hasznosat nem tudok csinálni, mivel a fennmaradó 36,5% az ami nálam marad. Persze ez a 10 évre szinte forintra 24 millió, azaz 200e HUF havonta.

Ebből most vond le h 10 éve kénytelen kelletlen albérletben élek :) Ebből nagyjából az jön ki, h éhen haltam mielőtt annyira megnőtt volna a bérem hogy kifizessek egy budapesti albérletet.

Mindegy itt nem a hiszti a lényeg. a Lényeg, hogy kibaszottul abból a pénzből amit az átlagpolgár befizet futná infrastruktúra-fejlesztésre. csak hát Lőrinek kell bagóért erőművet eladni, majd sokszoros áron visszavásárolni. Utasszállító (hadi célokra alkalmatlan) gépet vásárolni a honvédségnek (hogy legyen mivel repkedni), meg hasonló elmés dolgok.

De hamár átlag polgár. Mivel a számok a buzim. a múlt hónapban 436300HUF volt az átlagkereset, ez nálam netto 280000 mert egy lusta fasz vagyok. ha csak a népesség fele keresőképes akkor azt kell mondjuk h ~ 5 millio X 560000 (a dolgozók után kifizetett összes lóvé) X 0,635 (hiszen kiszámoltuk h Alap Aladár pont ennyit nem kap meg a lóvéból amit utána kifizetnek) = 1 778 000 000 000, és hát ez idénre szűk 2000md HUF - ja megnéztem 74% amúgy aktuálisan, szóval ez a szám igazából több mint 2600md

Ja és Alap Aladár nem Robert Bosch, vagy Adam Opel. Vagyis ez tényleg csak az amit a munkabérrel, és a személyes költésekkel összefüggésben befolyik az államkasszába. Lehet persze beszélgetni arról hogy jó, de hát működtetni kell az államot ebből a pénzből. Az van hogy a nagy multik ennek az összegnek a sokszorosát fizetik be, szóval ez az amúgy a polgár szintjén felfoghatatlanul nagy összeg lófasz.

De tegyük fel, hogy egy orvos havi nettó 1 milliót kap kézhez, az megvan hogy ebből az összegből kb 150 000 orvost tudnánk egy évre ilyen fizetéssel alkalmazni? Az azt jelenti, hogy nagyjából a polgárok 1,5%-ának orvosnak kéne lennie. átlag 98,5 emberre jutna egy orvos. Persze ebben hazudtam, hiszen nem számoltam h az orvos után be kell fizetni ugyanúgy ezeket a faszságokat. Jaaa, de várjál, az max állambácsi egy másik zsebe... akkor az olyan mint ha be se fizetnénk. azért vicces belegondolni, hogy egy átlag 10 emeletes panelban 40 lakás van, ha átlag 2 lakóval is számolunk az 80 ember. Vagyis statisztikailag legmesszebb a szomszéd lépcsőházban van egy orvos. Persze nincs hiszen nem minden ~100. polgár orvos, vagy ha igen kurvára nem itthon.De nyilván nem is kell amúgy 150 000 orvos nem egész 10 000 000 polgárra.ha csak 50 000 orvost fizetünk ezen a bérszinten (csak mondom az alapbérük majd jövőre lesz nettóban 20 év munkaviszony / gyakorlat után ennyi (a 25 vagy mire elvégzed az orvosit, csak mondom :) ) maradna úgy 1100md fizetni a többi egészségügyi dolgozót, és lehet h lehetne őket méltényosabban fizetni. ha netto 300e-t szánsz rájuk átlagban bő 300e ápolóra és ápolónőre futja... ja várj az kurvasok... a népesség több mint 3,3 %-a 30 embere jut kb 1 ápoló(nő)

Jó persze ez hülyeség, hiszen az egyes emberek nyugdíjpézeit nem illene beleszámolnom ebbe a költségvetésbe, nemde? Jó hát 10% a nyugdíj-járulék Az ugye a bruttóra vonatkozik, szóval most átlagosan 43630 HUF / hó. Ez amúgy király... kivéve, hogy ne felejtsük el, h senki egy büdös szóval nem ígért semmilyen az inflációnál magasabb hozamot. persze 45 évig fizetsz, és 20 évig éled fel. Nyilván mondtam két random számot, de 65 előtt nem mész állami nyugdíjba (valószínűleg 70 előtt sem) 85nél meg nem élsz tovább... (megint fossá egyszerűsítem, csak mert)

Ha nem foglalkozol azzal h romlik a fizető értéke is a pénzednek erre kb 83 612 613 HU jön össze (5%-s inflációval megegyező kamat esetén). Ez mai értéken nem is olyan rossz. Igaz, ha 20 évig kell kijönni belőle, akkor is havi netto ~ 350e HUF-d marad. Ne felejtsd el, a 45 év múlva várható vásárló-értéken az azt jelenti, hogy az infláció miatt kb 11%-át éri a mostani értékének ez Embertelen 38e HUF mai pénzben.

Szóval a nyugdíjas témára visszatérve, vagy kössél egyéni nyugdíjszámlát, vagy az utolsó iró asztalod legyen olyan amiből könnyen ácsolnak neked koporsót...

De ezzel kicsit eltértem a témától. Az északi szocializmusban van ezekre válasz és megoldás egyébként... nem az a gáz h gecisokat fizetünk be... hanem hogy mennyire arcpirítóan keveset kapunk vissza ebből. Lehet érdemes lenne megnézni közelebbről azt a mintát.

[milenneha-blog]

i MÁV it

Szerintem baromira megint évek óta lókolbászt sem írtam, nyilván ez sosem a rendszerességről szól, arra jó, h venteljek, és ne basszon szét az ideg bizonyos dolgok miatt. Történt, hogy az elmúlt hónapokban többször vonatozásra adtam ismét a fejemet.

Miért? Mert hiszek a fejlődésben, és akartam államunk csodás vasúttársaságának adni egy esélyt. Meg mert azt a francia 4 kerekű szemétdombot továbbra is / újra birtoklom, de bármennyire is 4 (inkább 5) litert fogyaszt, ahogy ezt évekkel korábban már kiszámoltam... egyedül nem éri meg autózni. Ja idő közben séta távolságra dolgozom az egyik budapesti fő pályaudvartól is ráadásul.

Az "első" utam pontosan 2 nappal a korona vírus korlátozások visszavonása előtt a legnagyobb hőség közepén történt. BTW ez volt a másik oka annak h a vonatot választottam, hiszen 100 pisztolyorrú mátyásért csodálatos oroszlános gépkocsim nincsen klímával felszerelve. Persze #maradjothon, meg #vigyázzunkegymásra meg minden. Ezzel amúgy valahol egyet is értek, de hiába emlegettem fel Mátyást, ez most nem egy Koronás poszt....

Bocs. Ja amúgy haza indultam a vonattal, azt mondtam? De legalábbis az állandó lakcímemre.

Örömmel vettem hogy VÉGRE tudok helyet kérni (ha éppen működik) sőt a telefonomról is bemutathatom, tiszta 21. század. Irónia nélkül ennek tényleg ilyennek is kell lennie.

Majd eljött az utazásom napja, meg is érkeztem Kellemetlenföldre, 10-15 perccel a vonat érkezése/indulása előtt (köztes állomás, nem pedig induló). Az vonatok érkezését és indulását mutató képernyőn még vidáman figyelnek 30-40 perce távozott szerelvények, de az én járatomról semmi. No sebaj, hátha a vágányoknál ki van írva... (Kelenföldön úgy kb 18 vágány van) Elsétálok egy újabb vonatok be és kifutását jelző képernyő mellett. Ezen szerepel egy vágányszám és a járatom.

Odabaktatok a peronhoz, ahol egy TÖK más vonat van kiírva. No problem, hát ekkora kijelzőre nem lehet feltenni a következő vonatot is. (ja de lehetne... bocs) Felmegyek a peronra, várom a másik vonatot (hátha az után érkezik az enyém) addig is figyelem a bemondót. Percekig nem leszek okosabb, de hát az élet már csak ilyen. Befut a másik vonat, amit a kijelző ígért, pontosan. (Igaz az egy Railjet) Majd üres a kijelző perekig, továbbra se tudni semmit arról hogy egyáltalán jó helyen vagyunk-e végül, mi akik erre a vonatra várakozunk. 1 perccel az után hogy Kelenföldről el kellett volna indulnia a vonatnak megszólal a hangos bemondó, ezzel egy időben felvillan a szomszédos vágány kijelzője, hogy befut a vonatunk rövidesen, majd újab 1-1,5 perc múlva maga a VAS is. Csak mondom az indulás után 8 perccel már 2+ perc késésben van.

Lényegtelen, felszállok a vonatra, elzavarom a random analfabétákat, akik a helyemen ülnek (szegények biztos nem értik mi van a helyjegyükre írva) de ugyanígy felbolydul az egész vagon, ugyanis az utasok 50%a nem a saját helyén ül. És ez csak az első köztes megálló tehát ők MIND az induló állomáson szálltak fel, csak ennyire beleszartak, nem arról van szó, h felugrottak, s gyorsan leültek ahol volt hely. Innentől eseménytelen lenne az út. Kivéve...

Mint említettem még a kötelező maszkviselés közepén vagyunk (még vagy 2 napig) kint 40°C bent éppen csak egy kicsit több a nagy üvegfelületeknek, és a nem működő klímának köszönhetően. Egész Deja Vu-m lesz, ezer régi emlék tolul fel, de legalább tudom hogy az emlékeket izzadom ki valójában, nem is melegem van. Persze faszság és pszichés, hogy a maszkban nem lehet levegőt kapni, s ezzel egyet is értek, de amikor annyira melegem van h a pólót meg a gatyát is csak a jóízlés tartja rajtam nem sok kedvem van még a csodás pofázmányomon is textilt viselni; mégsem vagyok muszlim nő.De az InterCity rogyásig van emberrel, így mindenkire való tekintettel fenn hagyom, tök mindegy hogy már durvábban olvad az arcom mint a Terminátornak.

Bedöcögünk az átszálló állomásra, elhanyagolható 15 perc késéssel. Igaz japánban emiatt már vasúttársasági vezér-igazgatók mondanak le, és mozdonyvezetők követnek el harakirit, de itthon ez igenis a fejlődés jele! Leszálláskor azonnal rántom le a maszkot, száradjon le végre az Aral-tó az arcomról, de hát éppen csak egy átszállásnyi időm van élvezni a "friss" szellőt (már amennyire 35 fokban az) hiszen a csatlakozásom már indulásra kész. Átloholok a csatlakozó személy-vonatra (ahol természetesen szintén nincs klíma, de legalább nem is ígérték). Megkeresem a legtávolabbi szegletet mindenkitől (konkrétan ketten utazunk az egész kocsi-szegmensben), majd szabálytalanul és terroristákat megszégyenítő módon a nyitott ablakkal szemben ülve leveszem a maszkom. Természetesen szabálytalan, hiszen a viselése kötelező, ugyanakkor szó szerint 5-6m-es távolságban nincs senki.

Megérkezik a kalauz, aki azután hogy kéri a jegyemet emlékeztet a "mulasztásomra", mire jelzem neki, h nem is lenne ezzel baj, hiszen a személyvonati út 35 perc lenne, azt valóban jól el lehet viselni, csak hát, most érkeztem egyébként késve azzal az intercityvel amit éppen azért választottam, mert klímásnak hazudták, ésígy 2,5 óra után kissé kezdem nem élvezni, s amint azt ő is láthatja úgy hányok fittyet a szabályokra hogy közben lehetőleg senki mást ne veszélyeztessek. Erre az a reakció, hogy hát ő leszarja, mert ő egész nap ebben van. Hát kezit csókolom én ezt teljesen megértem, csak tetszik tudni egy kurvanagy különbség van. Én fizetek ezért a szopatásért, és nem nekem fizetnek érte, és legalább egy hangyafasznyi megértést elviselnék, hamár nem kaptam meg amiért fizettem, ahelyett hogy hatalmi játékokba kezdünk. De be kell lássam a szabályok betűje vele van, így kénytelen kelletlen engedelmeskedek.

Célállomásomra TERMÉSZETESEN 20 perc késéssel érkezem. Csak mellékesen egy egy 200km alatti táv. Ma még Magyarországon is, egy Intercitynek MINIMUM 100-al kéne közlekednie, de inkább 150-el. És igenis minden megyeszékhelyre átszállás nélkül el kellene így jutni. Nekem így jutott bő 3 óra erre. Már bocsánat, de az kb 60km/h-s átlagsebesség (+ az apró) Az egyébként h a 10 perces késés fix, az minimum vicc.

Visszafelé alternatív vonalat választok, persze klíma ott sincs (legalább nem is ígérték), és végül mindössze 5 percet késik

Aztán pár hete úgy adódott, hogy a balatoni szezon közepén megint nem indultam el a dunántúlra autóval hiszen, nem lett klímám, és még mindig marginálisan olcsóbb a vonat, ja és a sok szellemi fogyaték miatt amúgy sem szívesen autózom ilyenkor az M7-sen.

A vágányokkal végig játszuk ugyanazt a programot mint korábban, egy kedves utastárs az orrom előtt ül le a helyemre (de leszarom nem fontos h ablak mellett üljek, és ő elég célirányos ahhoz h feltételezzem, hogy az övé lenne a folyosó felőli ülés). Vállalható, ha nem is kellemes hőmérséklet uralkodik a kocsiban, és egy nagyon udvarias segítőkész kalauz érkezik ellenőrizni a menetjegyek érvényességét. Picit kellemetlen hogy vigyázzban várom h az én jegyemre is sor kerüljön, de ez már inkább az én baromságom, az hogy ennyire részletesen és udvariasan segített, és adott tájékoztatást a többi utasnak, az valójában remek.

Az hogy a menetrendet ismét (mint általában) nem tudjuk tartani, már meg sem lep, de szerencsére a csatlakozást elérjük, ott is udvarias, segítőkész kalauzhoz van szerencsém. - EZ például óriásit fejlődött, és ezt el is kell ismerjem. A szokásos 15-20 perc késéssel érkezek meg célomhoz.

Budapestre menet ismét ezt a vonalat választom, mivel még kora este lenne dolgom a városban nem várom meg édesapámat, így egyéb okokbál nem tudunk normálisan elköszönni (ő dolgozik, én meg a szabadságom alatt meresztettem náluk a hátsóm, így nem kelek 6:30-kor mint ők). A személyvonat mely az átszálló állomásra visz 10 perc késéssel ér be. Aggódom hiszen a magasabb rendű vonatok ritkán várják meg az alacsonyabb rendűeket, hiába lenne az csatlakozó járat.

Leszállok majd meghallom a hangos bemondót először. Miszerint az Intercity azon a mindössze 70km-s szakaszon az induló állomásától az én átszállómig 30 perc késést gyűjtött össze. Már ép ez elég bosszantó lenne, de elkapom a forgalmi szolgálattevők beszélgetését akik már 1 óra fölötti késésre számítanak, és bosszankodnak, hiszen így jóval bonyolultabb a dolguk, és adott esetben a dühös utasokkal is részben vagy egészében nekik kell foglalkozni. Alig 10 perccel később ugyanezt az információt megkapjuk a hangos-bemondóból is. A vonat előre láthatólag 60 percet késik.

Eltelik újabb 20 perc mire a forgalmista minden lézengőhöz egyenként odamegy, s megkérdezi hová utazna, ugyanis ha azt a vonatot várják amit én is... Na az várhatóan nem várható, viszont a szülővárosomból érkező (egyébként napi egyetlen) közvetlen vonat menetrend szerint (vagyis max néhány perc csúszással) érkezik és természetesen Maximum gyorsvonati osztályon további díjfizetés nélkül igénybe vehetjük. A forgalmistának egyébként hálás vagyok ezért az információért, az egyetlen gondom, hogy épen azért nem vártam meg édesapámat mert el KELLETT induljak a korábbi vonattal, hogy a tervezett dolgaimat a nap folyamán be tudjam fejezni, na ezeket fejben törlöm a listámról, és lemondom közben, hiszen kb 1 órával később érek Budapestre mint azt terveztem.

A legszebb, mindezért jogosult vagyok 25% kártérítésre. 30 perc alatt még ennyire se lennék. Ha a késés meghaladja a 90 percet akkor kaphatok 50% visszatérítést. Elnézést, de egy rendes vasúttársaság intercity vonata ennyi idő alatt megtesz egy teljes magyarországnyi területet. Persze túlzok, de egy pokoli jó túra lenne.:

Ha átlag 200km-re számoljuk az átlagos vidéki megyeszékhelyet, oda nem szabadna hogy 90 percet meghaladja a menetidő (PONT), ja ez az én esetemben kocsival (a száguldó szemétdombbal) 100 perc (kaputól kapuig).

Az hogy 10+ éve ugyanezt írtam le kurvára nem vicces egyébként...

[milenneha-blog]

A megválaszolatlan kérdés

Ha már az előző posztban feljött, csak leírom azt a kérdést amit nem fejtettem ki. Mi is használ az emberiségnek, és hogy döntöd el. Na, ez az amit valószínűleg nem tudok megválaszolni még annyira sem, hogy én elégedett legyek vele. Miért? Ehhez nyilvánvalóan kevés vagyok, s mikor ezt az egészet elkezdtem sem egyszemélyes hadjáratnak szántam, hogy megmentsem az emberiséget, mert egy fecske nem csinál nyarat, de hátha segít kicsit növelni a hőmérsékletet. És igen előre szólok EZ nem egy szociálisan érzékeny post, és nem is lesz, nem az a célja, akit ez bánt, lapozzon, köszönöm. Érzékeny lelkű trollok, legyen ez bármilyen abszurd is kíméljenek.

Az alap felismerés onnét indul, hogy a jelenlegi berendezkedés az emberiségnek, mint fajnak nem válik hasznára. Ahhoz túlzott az individualizmus, és a szociális érzékenység. Tetszik vagy sem, az emberiségnek mint egységnek az érdekközösség a a hasznos. Ez ennyi különböző vallással, hiedelemmel stb-vel mely ennyire erőteljesen részt vesz és befolyásolja az emberek életét, nem tud a társadalom (itt az egész bolygóéra egyként gondolok) hatékonyan működni, hiszen belső széthúzás van. A teljességhez hozzá tartozik, hogy magam nem vagyok ilyentén vallásos ember. Mert igen, minden széles körben elterjedt vallás békésnek hirdeti magát, de nézzük meg mit művelnek most éppen a mohamedánok, vagy annakidején milyen vérfolyamokat fakasztottak a keresztények. (nem mellékesen a sötét középkort a keresztek árnyékának köszönhetjük elég nagy részben). Nem ítélem el azokat az embereket akik saját maguk számára vallásosak, mert meggyőződésem, hogy ez egy magánügy. Ugyanakkor az számomra is nyilvánvaló, hogy a nyilvános vallásgyakorlás betiltása nem elfogadható, illetve kivitelezhető megoldás. (habár ha elérhető lenne, segítene)

A Vallások azt is tanítják általában, hogy segítsd gyengébb társadat. Ez nagyon felebaráti, és szociálisan érzékeny dolog, de a legkisebb mértékben sem darwini. Az elmúlt évtizedekben az emberiség fejlődése megállt ha nem visszafordult, és ez igenis elsődlegesen a megerősített szociális hálónak köszönhető. Már száz évvel korábban sem volt esélye néhány olyan sérült embernek nem hogy felnőnie, és gyermeket vállalnia, de megszületnei sem. Természetesen mindig vannak kivételek, és ez is teszi mindezt nehézzé, hiszen a fizikai egyik jelenlegi legismertebb tudósa Hawking ha száz évvel ezelőtt születik, jelenlegi korát biztosan nem éri meg. Ugyanakkor bármennyire nem esik jól a tudományokat támogató hozzáállásomnak, egy ember akárki is legyen, csupán csepp a tengerben. Általánosságban a termelési kapacitás jelentős hányada van visszaforgatva a szociális háló fenntartására. Bízunk abban hogy ezek az “egyedek” bármi módon megváltoznak, s az értékük a társadalom szempontjából megnövekszik. Holott a statisztika nem ezen az oldalon van. A másik oldalon, dollármilliárdokat költünk el önerőből életképtelen emberek életben tartására, úgy hogy teljesen egészséges emberek akik adott esetben tényleg hasznosak lehetnének az emberiség egészének (vagy legalábbis egy kis csoportjának, anélkül, hogy az emberiség kárára válnának) éhen halnak. Ha szociális rendszerben szeretnénk gondolkodni, az önerőből életképtelenek életben tartása helyett ezekből az összegekből az “élhetőeket” kellene támogatni.

Félre értés ne essék, nyugdíjas kor mindenkinek jár, ha “megdolgozott” érte. és nem szociális alapon. CSakugyan természetesen alapszintű egészségügyi ellátás mindenkinek jár. Aki hozzátesz az emberiség egészéhez. Azért bonyolult kérdés ez, mert mi alapján dönt bárki. 

Egy művész, mitől mi által járul hozzá az emberiség fejlődéséhez. Az ilyen kérdések teszik ezt a kérdést meglehetősen bonyolulttá, és számomra megválaszolhatatlanná. Persze valaki aki egyszerű termelő munkát végez, az ő munkáját egyszerű értelmezni és értékelni. Az adott területen adott eljárással dolgozók teljesítmény-átlaga: X ha emberünk teljesítménye Y s ha Y>X az hibátlan. Ugyanakkor az átlag már csak olyan, hogy az értékek ~ fele az átlagnál alacsonyabb. A cél persze az hogy az adatok szórása legyen alacsony, és az egyes dolgozók teljesítménye egy minimális szóráson belül egyforma legyen. Igen ez az a pont ahol az egyéniség kezd háttérbe szorulni. De ne izguljatok lesz ez rosszabb. A fontos hogy az egyéniség igenis fontos, de nem mindenki számára. (igen az én ideális társadalmam rohadtul elitista) Természetesen azokat akik tetszik-nem-tetszik alkalmasabbak erre támogatni és erősíteni kell (legyenek azok tudósok, művészek). És ez teszi rohadt bonyolultá, ki és milyen alapon dönti ezt el?

És jön a sokkal rosszabb. Az emberi genom tisztaságát igenis előtérbe kell helyezni, és az értékesebb géneket igyekezni továbbörökíteni. Mindenki boródzik egy ilyen mondattól és egy szokatlan bajuszú osztrák festő, illetve feketében masírozó magas szőkék jelennek meg a szeme előtt. De jelen esetben nem az a helyzet. A bőr és hajszín nagyjából lényegtelen, nagyjából egész addig amíg az ezért felelős gének nem felelnek valami valós problémához, vagyis, egész adig míg a barna bőrszínért felelős gén (már ha van ilyen, és nem egy génkombináció a felelős érte) nem bizonyíthatóan felelős valamely valós gyengeségért mint kiemelt érzékenységgel / hajlammal valamilyen betegséggel szemben, ez lényegtelen. Ha a szőke hajúak érzékenyebbek teszem azt a rákbetegségre, de a fekete hajúak nem, akkor a kérdés elég egyszerű. és így tovább, tehát nem, az ideális világomban nem magas szőkék masíroznak, hanem hosszú generciók alatt egy összemosódott “optimalizált genetikai hibridje” a jelenlegi “teljes” emberi genomnak (nyilván azon a szinten amennyire ez lehetséges)

Hogy megoldható egy ilyen utópisztikus / disztópikus társadalom? ötletem nincsen, de kivételesen ez pontosan ezért születet.

[milenneha-blog]

Munka és Társadalom

Tudom kicsit kommunista a cím, de hát van az úgy. Sokat gondolkodtam, hogy miről is írhak, végül úgy döntöttem ezt tárom széles közönségem elé. Nyilván mindenki személyes tapasztalatokból dolgozik, így én is, s észre vettem az elmúlt időszakban valamit. Felnőtt egy (fél) generáció relatív jólétben (a cuclializmus után) úgy hogy jórészt nem ismerik a munka fogalmát. Ja igen én is ebbe a generációba tartozom, csak hogy tisztázzuk, és igen mint ilyenkor mindenki mindig természetesen én is kivételnek tekintem magam ezalól a “kórság alól”. De miért van vajon ez? Érdekes módon szerintem van egy dolog amivel ez szorosan összefügg. de hadd bontsam ki.:

Tehát felnőt egy (fél, vagy lassan másfél) generáció akiknek a szülei igyekeztek mindent megadni, hogy ne “nélkülözzenek” úgy mint ők. (lett légyen ez valódi, vagy csak “megéllt” nélkülözés) Ez az egyébként nagyon szép gesztus azonban a legkisebb mértékben sem segíti a gyerekek fejlődését, mert igenis meg kell tanulnia, hogy bizonyos dolgokért igenis dolgozni kell, kűzdeni kell. Anélkül ez nem működik. Ahol a gyerek megkap mindent ez egyszerűen elvész. Hogy miért gond ez? A munka felől közelítve azért, mert egy ilyen fiatal ha el is helyezkedik nem megdolgozik érte, hanem elvárja a fizetését. Ezzel pedig egyszerűen az a probléma, hogy a gazdaság nem úgy működik mint apu-anyu háztartása. Ahhoz hogy a munkahelye megtermelje azt a bevételt amiből Példa Pistike fizetése lesz bizony Pistikének jó eséllyel tisztességesen dolgozni kéne. CSakhogy ez Pistikének nem kényelmes és tetszős, hiszen sose kellett, miért kezdené el 25 évesen, és különben is dolgozik ő. És az van, hogy a saját szempontjából igaza van. Más kérdés, hogy a szempontja nettó faszság. Csak erről nem Egységnyi Elemér egyszerű munkavállaló tehet, hanem Egységnyi Elek, és Egységnyiné, azaz a szülők. Csodálkozunk, hogy sok a fiatal munkanélküli, és közben párhuzamosan rengeteg a betöltetlen állás. Vajon miért? Szerintem aki eddig figyelt, érti a választ.

Természetesen a cégeknek kell munkavállaló, az egyetlen gond, hogy Olyan munkavállaló, aki képes profitot termelni, hiszen egyenlőre nincs teljes államosítás, és abszolút kommunizmus. (nem egy Kim Jong Un nélküli Észak-Korea ez) Ha tetszik, ha nem a jóérzésű cégek az ilyen munkavállalókat még sokáig nem fogják véglegesíteni, ha egy próbaidő erejéig tévútra is térnek velük. Nem, nem azért mert Példa Pistike kifejezetten lusta, vagy mert Egységnyi Elemér hülye. Vagy legalábbis nem feltétlenül a saját fogalomrendszerükben. (a cég fogalomrendszerében már előfordulhat) Így minden egyes Pistike és Elemér személyes sértésként fog megéllni minden egyes “fölösleges” próbaidőt, és esetlegesen kialakul benne az a kép, hogy minden cég ideiglenesen keres munkavállalókat, szinte mint egyéjszakás kalandot. Csakhogy ez az esetek meglehetősen jelentős részében nem igaz. Az azonban annál inkább, hogy a rendelkezésre álló jelentkezőkból még Elemér és Pistike tűnt a legépkézlábabnak (még ha “félkezű, féllábú” is mindkettő) így felvették őket, hiszen legyenek bármilyen jók a HR-esek a valós munkapotenciált csak becsülik illetve “hozott anyagból dolgoznak”. Lehet hogy a legjobb jelentkezőt választották, csak ép... khm...

Ugyanezen típusú emberek másik jelentős problémája, a felelősségvállalás. Nem másért, nem bármiféle megfoghatatlan entitás iránt. A saját munkája és cselekedetei iránt. Nem érzékelik a napi cselekedeteik súlyát. Természetesen feltételezve hogy ezt a problémát leszámítva normális nevelést kaptak, így természetesen a morális szabályok nagy hányadát nem szegik meg, nem lesznek emiatt gyilkosok, vagy egyéb fenevadak, legfeljebb részleges szociopaták. És ez sokszor csak a munka során jön elő. Természetesen mindenki aki dolgozik, hibázik, és ugyan Elemér is Pista sem töri össze magát, azért valamennyi produktuma mégis van a nap végére. A probléma ott kezdődik, amikor kiderül, hogy ez a bizonyos produktum már pedig bűzlik. Ilyenkor általában elkezdődik a bűnbak keresés. “A Jómunkás Józsi rosszul monda!” “A Felügyelő Feri nem szólt, hogy rosszul csinálom!” Nyilván ezek erősen kifacsart példák, és természetesen lehet egy problémának több, a feladatot elsődlegesen ellátó személyen kívüli felelőse is. De aki “fizikailag/valójában” elvégezte az adott feladatot az lesz az elsődleges felelős minden esetben. Lehet mutogatni, de a verdkit mindíg az kell hogy legyen, hogy elrontottam mert:  - “nem voltam biztos benne, és nem kérdeztem meg a Józsit” - “Mert a Ferinek esélyt sem adtam, hogy (kellőképpen) monitorozza a munkámat”. - “Mert nem végeztem semmilyen visszaellenőrzést / óvintézkedést” És persze ezekben az esetekben ha Józsinak dolga volt hogy az információkat használható mértékben átadja emberünknek, ha Ferinek dolga, hogy ellenőrizze emberünk munkáját, úgy természetesen ők is felelősek a hibáért. Ugyanakkor a hibát nem Ők követték el, csak nem akadályozták meg. Lehet ez azért, mert Józsi, Feri és Elemér évfolyamtársak voltak, és ebben az értelemben ugyanannyira felelősségtudat nélkül végziik a munkájukat, hiszen ugyanúgy munkafelelősség nélkül nőttek fel. De az hogy miért nem akadályozták meg, egy teljesen másik kérdés, és közvetlenül nem is vág ide. Bármely hiba esetén az első kérdés az kell legyen, hogy elkövettem-e mindent hogy ez ne forduljon elő. a helyzet az hogy még a “felelős” emberek sem teszik meg az összes elérhető óvintézkedést. Viszont elegendőt megtesznek ahhoz, hogy reális körülmények között ne adódhasson probléma. Ha mégis adódik: “-igen sajnos erre a kimenetre / eshetőségre nem számítottam.”

Az ilyen típusú emberek tapasztalatom alapján nem, vagy nagyon nehezen tudnak pozitív kritikát megfogalmazni, s ezáltal a saját érdekében segíteni az őt okítani, tanítani szándékozó embereket. Hiszen minden ember egyforma, csak valahogy mégsem. Nincs két egyformán bedrótozott agy. Ami valakinek magától értetődő, a másiknak az életben eszébe sem jutna. ÉS pontosan az lenne a legfontosabb, hogy ilyenkor meg tudja fogalmazni, hogy konkrétan milyen segítséget, támogatást szeretne ahhoz, hogy a hibák ne forduljanak elő, de ezt általánosságokon kívül specifikálni nem tudja. Márpedig aki nem tudja előadni a problémáját, azon meglehetősen nehéz segíteni is.

Természetesen felnőtt néhánymillió “indivídum”, rettentő erős öntudattal, és énközpontúsággal. Egy erős önérzet vagy személyiség nem feltétlenül jelent problémát. Csakhogy ezen fiatalok jó része erős burokban is nőtt fel. Ráadásul minden ilyentén kritikát személyes sértésnek vesz, ráadásul csak a társadalom és együttélés árnyékával találkozott. Ami azért mégsem ugyanaz. S épen ezért a társadalomnak mint olyannak sem tudnak teljesértékű részei lenni. Ők a “nekem lehet” típusú emberek, hiszen otthon is lehetett, nincs igényük arra, hogy legalább a jóízlés határán belül kövessék a szabályokat. És ÁLJ! nem a birkaságot prédikálom, sőt sohasem fogom. De ez a mérgező individualizmus az emberiségnek mint olyannak sem használ. (igaz a jelenlegi társadalmi berendezkedés sem, de ez megint egy teljesen másik téma). És igen természetesen nem kell birkának lenni, de igenis a társadalmilag hasznos konvenciókat illik és kell követni. Igenis törekedni kell a másikkal a békés együttélésre, a másik sárba tiprása helyett. Ja nem, hippi sem vagyok. A másik itt egyenlő felet, a “szabályokat” kölcsönösen tisztelő és figyelembe vevő embert jelent. Azon elemekkel kapcsolatban akik kifejezetten károsak az emberiségre egy picit más elbánást javasolnék, de ezt most hagyjuk, mert ez egy sokkal bonyolultabb kérdés, mint ami egy ilyen megjegyzésbe bele fér. (sidenote: Ki és milyen alapon szerez jogalapot, és tudást ahhoz hogy ezt a kérdést, azaz hogy ki a káros elem eldöntse?, na ezért bonyolultabb ez...).

Visszakanyarodva Példa Pistikére, és Egységnyi Elemérre, vajon miért élnek még 30 éves korukhoz közel, vagy afölött is a szülői házban? Mert emiatt a burokban felnövés miatt valójában képtelenek a teljes önállóságra. Soha nem voltak rákényszerítve, s igényük sincs rá. Nem mellékesen így arra sem feltétlenül kényszerülnek rá, hogy állandó munkahelyük legyen (ami amúgy nem segít a munkatempó növelésében). Nincs valódi tétje egy-egy állásinterjúnak, beadott önéletrajznak. Ezek mind súlytalan elfoglaltságok. Hiszen a szülői asztalról azért jut ebéd és vacsora is. Persze lehet a saját tapasztalatom beszél belőlem (de hiszen éppen pont ezzel kezdtem). 

Visszatekintve igazán a szó harmadik világbeli értelemben, soha nem nélkülöztünk. Magyar alsó-közép osztály szinten igen nade azért az nem ugyanaz. Ettünk minden nap, tudtam tisztálkodni mindennap, volt villany tévé és minden egyéb. Legfeljebb később (néha jóval) és ócskább mint néhányaknak a korosztályomból. De mindezek mellett, dacára annak hogy soha nem Kellett nyárimunkázzak ( és így az egyetemi évekig nem is tettem), hála a szüleimnek ezeket mind megtanultam értékelni, és persze ilyen formán ez egy köszönetnyilvánítás is. Mert amikor “önhibámon kívül” (ugyebár ez ennyire nem egyértelmű) munkanélkülivé váltam engem kísértett, hogy vissza kell térjek a szülői házba, nem azért mert bármilyen napi szintű konfliktusom volna a szülőkkel, hanem mert ez valahol azt jelenti, hogy elbuktam mint önálló ember, és ez 25 évesen (sem) opció. Ez az ami sok korombeliből, és mégtöbb tőlem is fiatalabból hiányzik. És ez “sajnos” nem az ő hibájuk. Persze tudatosan Talán változtathatnak rajta, ha felismerik. És nem, ez nem azt jelenti, hogy az őket felnevelő (a szüleink) generációját bemocskoljam. Hiszen mondtam, érthető, hogy miért csinálták amit csináltak, csak pedagógiailag helytelen. De nekünk akiknek nyitva a szemünk, kellene segíteni a burokban élőknek feltépni a burkaikat, és nem utolsó sorban nem elkövetni ugyanezeket a hibákat.

Mert amíg abban a hitben éltem, hogy nélkülöztem gyerekként, az volt az elképzelés, hogy feltétel nélkül meg akarok mindent adni majd egyszer a gyerekemnek amit én nem kaphattam meg. Csak aztán végig gondoltam, és rájöttem, hogy ez nem egy jó ötlet vagy helyes hozáállás. Mert ezzel csak nevelek egy ugyanolyan félvak félembert akikre ép most is felhívom a figyelmet, és akik egész kölyökkorom óta bosszantanak, és zavarnak. Persze kölyökként ez inkább az irigységről szólt, hazudnék ha azt mondanám hogy nem, sőt egy kicsit még mindig irigy vagyok kvázi tudat alatt azért amit ők megkaphattak de én nem. Csakhogy józan ésszel, melyikünk kapott többet? Persze nekem nem volt Nintendom, csak kínai tévéjátékom. Rendes kvarcjátékhoz pedig akkor jutottam, ha kölcsön kaptam egyet pár percre, órára. Hogy nem volt halomnyi márkás ruhám sosem, de úgy nőttem fel, hogy nem is vágyom rá. Hogy csak egy véletlen szerencsének köszönhetem az első mobilom, és hogy az öcsém aki mindössze 1 évvel fiatalabb további 3-4 évet várt a sajátjára mert nem jött szembe mégegy szerencse, és mert mivel egy iskolába jártunk, akkortájt kevés iskolán kívüli tevékenységgel  - az alapvető “telepi bandázást” leszámítva - “szükség” sem volt rá. Hogy egy 386-oson kezdtem akkor, amikor sokak már Pentium 2-eseket használtak.  És hogy mindezekért igenis tennem kellett. Nem feltétlenül sokat. De ez egyik sem járt magától.

És öcsémmel megtanultunk önállóak lenni, részben emiatt, de részben azért mert ez az óriási “családi zártság” ami sokszor csak látszólagos, messze nem létezett nálunk. Ötből négy tanítási napon már második osztályos koromtól egyedül (najó az öcsémmel közösen, ő ugyebár elsős volt) jártunk iskolába, s onnét haza. És nem azért, mert a szüleinket nem érdekete, hogy mi lesz velünk, viszont az út rövid, egyszerű és kiszámítható volt, így reális veszélyt nem jelentett még 7-8 éves gyerekekre sem. Mert tudták hogy ez kell hogy fejlődjön az önállóságunk, és mert az elrohangálás egyikük munkájával sem volt összeegyeztethetó. Igen a nagyszüleim tudtak volna segíteni, de tényleg, minek is? Ma nem csak pesten de vidéken is egyre gyakrabban a 3 utcára lévő iskolába is autóval viszik a gyereket majd elhozzák, minek? Milyen valódi haszna van ennek. Egyetlenegy, a szülőnek azért egyszerűbb, mert a lelki komfortzónájában van. Mert mi lesz a gyerekkel? Semmi. Önállóvá válik, nem lehet állandóan attól félni, mi lesz ha... És ezért képesek a szülők mindenféle egyéb ésszerűtlen dolgokra. Mindezt úgy hogy mindezek mellett pedig valódi időt nem töltenek a gyerekükkel. Mert ott van a Nintendo, az új Számítógép, Mobiltelefon, azzal elvan a gyerek. ami igaz, hiszen megkapta, hogy ne nyávogjon az ijfú Elemér, hogy Pistikének már van, és hát valóban ez így lényegesen kényelmesebb mint valóban foglalkozni a gyerekkel, beszélni vele, hiszen ez a szülő oldaláról is erőfeszítést igényel. Mert hiszen kezdődik a sorozat, a focimecs, el akarom olvasni az akármilyen cikkeket, s így mennyivel egyszerűbb is ez. Persze ezek a típusú szülők sok időt töltenek a gyerekeikkel “egy légtérben” de az hogy ugyanabban a házban vannak, vagy ugyanabban az autóban ülnek, még nem biztos, hogy bármi módon hasznossá tenné ezt az időt. Tény, hogy a társadalom változása ennek nem segít az elmúlt 20+ évben. Apámat sosem hívták 5 után a munkahelyéről gyerekkoromban. Miért? Mert egészen sokáig vezetékes telefonunk sem volt amin ezt megtehették volna. Ma viszont a munkavállalónak este 8kor is vigyázzba kell vágnia magát ha a felettese hívja. Ez vicc. (de ez ismét egy teljesen másik történet)

Nem pesti gyerekként mikor tizenévesen kitaláltam hogy akkor én egyedül átszelem a várost (pestet), egy olyan helyre amit előtte legfeljebb a térképen néztem meg, hogy ott majd a család utolér nem nyerte el a szüleim maradéktalan tetszését. De ez akkortájt volt, mikor már legalább édesanyámnak volt mobiltelefonja és még két utcasarkonként volt egy működő telefonfülke. Így végül utamra engedtek a jegyekre szükséges összeg majd duplájával, meg azzal a feltétellel, hogy ha eltévedtem telefonáljak azonnal, és megkeresnek. Mert ezek azok amik segítenek valakit önállóvá válni. És persze be voltam rezelve én is nem kicsit, hiszen a legnagyobb kerület nagyobb mint szülővárosom, és a nagyobb megállóhelyeken annyiféle járat áll meg amennyi összesen van otthon. Sőt évekkel később a szüleim bevallották, hogy majd minden ilyen első úton ott voltak a tudtomon (tudtunkon) kívül, s így amíg a “teszt” le nem zárult, és “le nem vizsgáztunk” nem kaptuk meg a következő szabadsági fokot, de utána az első botlásig feltétel nélkül élveztük azt. És igen nagyjából 4-5 éves korunktól egyedül jártunk boltba apróságokért. Igaz a boltban ismertek minket, és szó szerint nem volt a bolt és a ház bejárata 100m-re egymástól mindezt végig járdán. Elismerem, egy vidéki kisváros nem Pest, és hogy a világ változott, de az hogy egy 14-5 éves gyereket hozni vinni kell az iskolából / ba -  amivel gyakorlatilag napi szinten találkozom - azért továbbra sem reális. vagy ésszerű, de segít abban hogy mégtöbb teljes önállóságra, és önmagában funkcionálni képtelen fiatal nőljön fel.

Viszont látom megint nem sikerült csak egy témára rámennem, vagy legalábbis “elég alaposan kibontottam”. De hát a mottója az egész blognak is az, hogy mi van elbaszva, és hogy kellene inkább, ez pedig ebben a temérdek karakterben teljesül is.

Hogy van-e bármi pszichológiai / szociológiai tanulmány emögött? Az égegyadta világon semmi. Ami iskolát jártam is mind a természettudományokra koncentrált, ráadásul egy érettséginél többet azóta sem abszolváltam, de ez úgysem tudományos igazságokról, hanem az én véleményemről szól, tehát...

[milenneha-blog]

Kis napi politika

Milyen is egy termékeny nap, ha nem olyan amikor egy nap két teljesen különböző posztot írok. Nyilván országunk ~ 9 milliós lakosságából nagyjából én leszek a 100000. aki a most leírásra kerülő dolgokat “papírra” veti. De miért ne tenném? 

Mi a búbánatos telibekúrt nyavaja folyik ebben az országban??? Nyilván egy nyomorult hangember vagyok magam is. De ha így folytatjuk Viktorék elcsalják a következő választást, és akkor már egész biztosan legfeljebb fegyverrel lehet elkergetni őket (bár ez már most is elég sanszos). Hol van a demokrácia egy olyan országban, ahol a hatalmon levő politikai erő mondja meg az igazat? Ahol nem tud egy erős ellenzék felemelkedni, hiszen a hatalmon lévők azonnal elnyomják őket. Ahol szinte nem létezik kormányfüggetlen tömegmédia? Ahol minden, de szószerint minden a hatalmon levők, vagy az ő strómanjaik zsebében van? Ahol ha a megfelelő csapatban játszol, a legtörvénytelenebb, leggusztustalanabb húzásaikat is eltussolják a spanok? Ahol az ország első embere állami pénzből kisvasútat építtethet a kertjébe, és egy 100000 fős stadiont? Ahol külön “hadserege” van a vezetésnek? Ahol ha a nép mégis sikeresen megszólal valami központi agybaj ellen, akkor hirtelen a központi agybaj sosem létezett? Ahol az elit következmények nélkül mondhat, vagy tehet bármit? Ahol megakadályozzuk a civil kezdeményezéseket, hiszen politikai ellenerő nőhet ki belőlük? Ahol az az ország első embere nevezi meg és ki az államigazgatási “ellenpontját”, a saját bábjai közül? Ahol Európa arányaiban egyik legmagasabb adóját fizetik a polgárok, s ebből látványosan nem kapnak vissza semmit? Ahol ha nem a rendszert szolgálod ki, az utolsó bőrödet is lehúzzák? Ahol ha kellően radikális vagy az elnök emberei akár rádrúgják az ajtót, s valamilyen indokkal eltűntetnek a dolgok felszínéről? Ahol bölcs vezérünk uralkodik végtelen tudásával, s munkálkodik mindenki jólétén. Amit a sok hitetlen, és Sorostól befolyásolt / fizetett / korlátolt ember nem ért meg. Ahol államuk korlátlan tudással bíró vezetője csupán azért tartja kezében a hatalmat, hogy megvédelmezze népét. Saját magától, és a betörni készülő muszlim barbároktól, és természetesen a túlliberalizálódott Európától. Hiszen a Magyar Királyság egy erős Nemzet! Európa hálával tartozik nekünk amiért megvédjük őket a muszlim hordáktól, s nagyvonalúan elfogadjuk a pénzüket. S mindezt csak egyetlen hős vezérünknek köszönhetjük, hiszen ő ismerte fel a fenyegetést. Aki polgári sorú lázadóból kűzdötte fel magát az emberek barátjává, aki szívén viseli minden egyes polgártársa sorsát, s csupán azért gyűjti be az adókat, hogy ezzel elejét vegye testvérei értelmetlen költekezésének, s hogy az így begyűjtött pénzt, az ország felvirágoztatására használhassa fel, s így tegye nemzetét Európa élhatalmává! Hogy felülkerekedjünk a mindenünnét ránktörő elnyomó erőkön! Hogy kiteljesíthessük önállóságunkat! Hogy mindenki biztosítva tudja a sorsát! Hogy soha többet senkinek ne kelljen feleslegesen törnie a fejét! Éljen a Magyar Királyság! Éljen I. Viktor király!

[milenneha-blog]

A zöldségről

Nem nem a növényről, a “zöld” életmódról szeretnék írni. S nyilván fogok is.

Rengeteg ember gondolja zöldnek magát, kis részben jómagam is. Ugyanakkor, hányan gondolkodnak vajon el azon, hogy a nagy zöldségben tényleg megfelelnek-e, legaláb nagyrészben a saját magukról kialakított képnek. 

Például: iszik-e vajon az illető palackos vizet? Nagy valószínűséggel igen, Lehet-e így valaki istenigazi sötétzöld harcos?

Nyilván nem, hiszen a műanyagpalackok előállítása és a fogyasztási mennyiséggel arányos újrahasznosítása egyik sem virágos réteket köpköd. Sokkal inkább szennyező és-vagy baromi lassan lebomló hulladékot.

Vagy, vajon mivel és mennyit világít otthon? Mindkettő fontos tényező természetesen. Hiszen a leghatékonyab és legkörnyezetbarátabb fényforrást is pazarlás és egyáltalán nem zöldség folyamatosan égetni.

Ez előbbi gondolom nem szorul komolyabb magyarázatra, ugyanakkor egy apró hozzáfűzéssel mégis élnék. Egyre nagyobb tendencia, hogy minél nagyobb területeket világítunk be egyre elképesztőbb lumenekkel, hogy elérjünk minnél nagyobb luxokat. (előbbi a fényáram mértékegysége, utóbbi a megvilágításé. Ettől mélyebb magyarázatot most nem adok, hiszen nem fizika óra ez, tessék szépen felcsapni a Wikipédiát.)

Miért is baj ez? Önmagában a legkisebb mértékben sem az, ugyanis a technológia fejlődésével (már feltételezve hogy követjük azt) egyre kevesebb energiából lehet egyre több világosságot csinálni. Csakhogy a kérdés, természetesen a zöld szemlélet szerint: “Valóban szükség van-e minderre a hatalmas fényerőre?”. Nyílván a válasz sokmindentől függ, de alapigazság, hogy az esetek nagy részében valójában nincs. De jól esik, jól néz ki, kényelmesebb stb. Ezek természetesen érthető indokok. De azért hogy a nappalinkban este sötétedés után üljünk, valóban szükség van 100-1000W-nyi fényforrásra? Természetesen baromira nincs, viszont legalább megszoktuk.

Jöjjön a következő kérdés: Mivel világítunk? Ez szintén nem elhanyagolható a “zöldségi-faktor” szempontjából. Hogy miért is? A képlet igen egyszerű, nézzük meg a jellemző  teljesítményfelvételeket nagyjából azonos fényáramkibocsátás (lumen) esetén:

Kezdjük az elektromos világítás veteránjával a hagyományos izzószálas izzóval. Mondjuk példaként egy 60W-sal, mert az még kapható hivatalosan is. Ennek a fényárama általános megállapodás szerint 800 lumennek tekinthető (nyilván van szórás fel-le, de ezt fogjuk most referencia értéknek tekinteni). Tehát ehhez a 800 lumenhez 60W Teljesítményfelvétel társul.

Folytassuk a fénycsővel (jelen esetben a képen egy kompakt fénycső található). Sokak fejében még mindig a korai fénycsövek vibrálása és hideg fénye él, illetve az a tévhit, hogy hosszú idő szükségeltetik, hogy elérjék a teljes fényerőt. Ez mind, ma már csak korlátozottan igaz, azonban az olcsó, korai technológiát használó csövek továbbra is szenvednek ezektől. Fontos ugyanakkor hozzátennem, hogy ezen problémák szinte teljes mértékben kiküszöbölésre kerültek a fejlődés során. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon akkor amit legutóbb vett fénycső miért produkálja még mindig ezeket a szimptómákat? Nos érdemes volna egy pillantást vetni az energetikai besorolására és az árcédulájára. 

Jellemző, hogy az olcsóbb kategóriás csövek a mai napig jóval elmaradottabb technológiát használnak mint modernebb társaik. Mit jelent ez? Ciripelést / zúgást, instabil fényerőt, lassú bemelegedést, és sokszor rövid élettartamot, ellentétben a beígért többezer üzemórával szemben. Itt teszem fel a kérdést, ha egy kiló hús normálisan 1500 HUF, elvárjuk hogy semmi baja ne legyen annak az elvileg azonos fajta húsnak amit 3-400 HUF-ért vettünk? Ugye hogy nem? Pontosan ugyanez a helyzet a fénycsövekkel is. Amennyiben beruházunk egy jó minőségű darabba (szándékosan nem használom a “márkás” jelzőt), az megelégedésünkre fog szolgálni. Hogy miért? Mivel egy modern A / A+ osztályú kompakt fénycső 90% fölötti fényárammal indul, és a 100%-t 60s-nél rövidebb idő alatt eléri. Hogy mi a helyzet a vibrálással? Szerencsére ezt és a kékes fényt is már rég sikerült kiküszöbölni, s nagyon kellemes meleg fehér / természetes fehér fényű fénycsöveket is lehet vásárolni. 

Az árat isten igazából a húsos példánál el is lőttem, nagyságrendileg 1000-2000 HUF között juthatunk hozzá ezekhez, teljesítményszint függvényében. (Mint sokszor írtam nem vagyok brand hívő, ugyanakkor “sajnos” azt kell mondjam, hogy a nagyobb márkák A/A+ osztályú csöveivel nem igazán lehet melléfogni, s azokat egyszerű bármelyik szupermarket / barkács polcáról levenni). És mivel azt mondtam megnézzük a korábban említett 800lm fényáram mekkora névleges teljesítménnyel érhető el, s ez az érték jellemzően 8-12W az aktuális cső energiahatékonysága szerint. Vagyis a legrosszabb esetben is 1/5öd teljesítmény szükségeltetik ugyanahhoz a fényerőhöz. 

Egy fontos dolog ugyanakkor ide kívánkozik. Egy komoly és meglévő problémáját máig nem sikerült kiküszöbölni a fénycsöveknek, ez pedig a magas indító áram, illetve hogy az elektronikája éppen emiatt a magas indítóáram miatt limitált kapcsolási ciklust bír ki. Ez utóbbi valójában már nem fontos, ugyanis a minőségi példányok többnyire 100000 ciklus fölött tudnak, azaz a való életben is (nem csak labor körülmények között biztosan tudnak 3-40000 ciklust... ez azt jelenti, hogy nagyjából 10 évig minden nap ha 10x fel-le vannak kapcsolva, is ki kell hogy bírják. Ugyanakkor a fogyasztás szempontjából ez a magas indító áram igenis érdekes lehet, mert emiatt a fénycső a névleges teljesítményénél szinte mindig töbet fog fogyasztani, így pedig a megspórolt áram nagy részét mégsem spóroljuk meg. Erre egy remek megoldás van, a WC-be nem ilyet kell szerelni.

Térjünk át a LED-es Technológiára, hiszen 2017-et írunk. Kezdjük rögtön egy fontos félreértés tisztázásával. A LED technológia általános esetben NEM, vagy csak marginálisan hatékonyabb jelenleg a forgalomban lévő jó minőségű fénycsöveknél. Mit jelent ez? Hogy mit ad isten a 800lm-hez szintén nagyjából 8-12W-ra lesz szükség. Baj ez? Egyáltalán nem, viszont fontos, hogy nem szabad elhinni a rengeteg marketing baromságot, hogy a LED mennyivel fejlettebb és hatékonyabb bárminél. Tény, hogy fejlett, tény, hogy hatékony, s tény hogy egy remek találmány.

Mindezek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy sajnos a LED izzók esetén is fennáll az alaptétel, hogy bizony a jó minőség biztosításához viszonylag drága gyártástechnológiára van szükség, amitől aztán természetesen egy jó LED-es izzó nem is lesz igazán olcsó. Árban nagyjából a kompakt fénycsővel mozog egy szinten, és nem utolsó sorban az olcsó példányok a nehéz bemelegedést leszámítva ugyanazokkal a problémákal kűzdenek mint a fénycsövek, mint a zúgás, a kékes fény, és a vibrálás. Úgy mint fénycsőből, ebből is elérhetőek akár egészen meleg fehér (szinte sárga) fényű, és természetes fehér változatok. Megfelelő alkalmazással tökéletesen ki tudja váltani akár a kompakt fénycsövet is, sőt ahol gyakran van fel és lekapcsolva, mindenkép egy LED-es izzó használata javasolt.

Hosszú sorokon keresztül tárgyalhatnám még a különféle LED-es izzókat, melyik mitől jobb, és miért azt. Legyen elég annyi, hogy a technológiai komplexitásuk miatt én nem javaslom az úgynevezett “power LED-es” megoldásokat, ugyanis ezeknek működési elve, hogy túlfeszíti a diódát, s mielőtt az kiégne, elveszi róla az áramot. Így ez egy kevésbé jól sikerült elektronikával vibrálni fog, és szörnyen rossz élettartama lesz. 

Egy érdekes számítási és referencia tábla található az alábbi link alatt (vigyázat angol nyelvű)

Mivel beszéltünk korábban arról hogy nem mindegy mennyit égetjük, kicsit idevonnám ezt is. Ha valaki zöld gondolkodású azt gondolom valahogy meg kell oldania hogy csak a szükséges mennyiségű áramot fogyassza a világítása, s ebbe bizony akát egy több kapcsolós szétválasztott világítás is megoldás kell legyen. Van az az élethelyzet amikor egy 20nm-es szobában 3-5W LED / fénycső fénye elegendő (a későbbiekben amikor teljesítményeket írok, mindig LED / fénycső teljesítménye értendő alatta). Ugyanakkor ha nem is sűrűn, de van az az élethelyzet amikor ugyanez a szoba megkívánja, vagy legalább is elviseli az akár 100W-nyi világítást is. Gondoljunk csak utána mekkora fényáramokat is jelent ez? (jó közelítő ökölszabály, hogy a jó minőságű A/A+ energiaosztályú LED / fénycső mondjuk 100lm/W. Ez a kis 3-5W-s hangulatvilágításunkra remegő gyermeteg 3-500 lm fényáramot ad, ami arra pont elég hogy navigálni tudjunk a szobába, de semmi másra, amennyiben kint teljes a sötétség, a korábban említett 100W pedig már 10000lm. Ez már szó szerinti fényár, s picit visszafordítva a hagyományos izzók nyelvére, a 10000lm előállításához kb 650W teljesítményre van szükségünk. Jól látszik a bő 5x nagyobb hatásfok a két (három) technológia között.

Ennek a szakasznak ugyanakkor a lényege, hogy a zöld, és környezetbarát világítás helyzethez és igényhez szabható. Nem egy darab 5 ágú csillár van a plafonon egy db kapcsolóbal s 5db 20W-s “izzóval”. A saját példám a már említett 20nm-re egyébként csillárként 3 külön kapcsolható kör egyenként 15-15-20W fényforrásokkal. Ezekből 15-15W természetes fehér LED (1200lm) illetve meleg fehér fénycső (1200lm), a további 20W pedig egy természetes fehér LED fényforrás 1700lm ígért fényárammal. Ugyanakkor mint mondtam a jó világítás igényre szabható, így van egy 7W-s (500lm) meleg fehér LED-sor hangulatvilágításnak, egy íróasztali lámpa 42W-s (emlékeim szerint 750lm) halogén izzóval (sajnos nem találtam még jó minőségű szabályozható fényerejű G9-es LED izzót), illetve egy olvasó lámpa 12W-s (800lm) kompakt fénycsővel.

Csináljunk egy kis matekot, nagyon irreális példa lesz... nyilván... Vegyük azt hogy a lakásodban átlagosan napi 5 órában 2000lm fényáramra van szükséged. Nem nem számoljuk, a fel-le kapcsolásokat, hogy több helységed, van, hogy nem 5 órát égeted. 2000lm ugyebár pont 150W hagyományos izzóból “esik” ki. Ez napi 750Wh áramfogyasztás. Mi a helyzet akkor, ha LED-et / fénycsövet használsz. Nagyságrendileg 30-35W alternatív fényforrásból nyerhető ki az említett teljesítmény. mit jelent ez, nos 175Wh napi fogaysztást. Ha mindkettőt felszorozzuk 30-al, hogy megkapjuk a havi világításra költött áram mennyiségét az alábbiak jönnek ki: 22,5kWh a hagyományos izzónak, míg 5,25kWh az alternatív világításnak. Előbbi sem éri el az 1000 HUF-ot, egy online elérhető (E-On-os árakat használó) kalkulátor szerint 777 HUF. Na de mindezzel szemben mennyi is az alternatív megoldás? Nem egész 180 HUF. Igen ez aprópénz mindkettő. Ugyanakkor spóroltál azon, hogy zöldebben világítasz, hát nem meseszép? És nem utolsó sorban, mondtam szar a példa... PS.: kapcsold le azt a kurva villanyt

De hamár előkerült, nézzünk kicsit utána a többi fogyasztónak. Vajon hány magát zöldnek tekintő ember mondhatja el, hogy megnézte egyes háztartási gépeinek fogyasztását? Jelentkezzen aki legalább az energetikai besorolását el tudja mondani minden nagyfogyasztó eszközének. Miért érdekes ez? Nos... Egy nagyobb mikrohullámű sütő kimenő teljesítménye 1000W fölött van (a felvett teljesítménye ettől is több, viszont a besorolás jellemzően mutatja, hogy mégis mennyivel) Egyre több háztartásban van elektromos tűzhely+főzőlap, ezeknek jellemző leadott teljesítménye 3-5000W körül van. Viszont ugyanez a veszteségre vonatkozó alaptétel ezekről szintén elmondható. Csak úgy mint egy hűtőről, mosógépról, mosogatógépról, TV-ről, Porszívóról, klímáról... Lényegében bármiről ami árammal megy. Vajon mennyire figyelünk erre oda amikor az új eszözünket kiválasztjuk? Tudjátok mit, elhiszem hogy az energetikai besorolást igen. Csakhogy... ez sajnos még nem minden. Ma már minden eszköznek meg kell adni az éves kalkulált áramfogyasztását. Érdemes ezt is megnézni mielőtt két egyébként látszólag azonos tudású eszköz között választunk. Feltéve persze ha “zöldségek” vagyunk. És igen, én az újonan vásárolt eszközeimnél ezt figyelembe veszem, ezért van az akkor elérhető legalacsonyabb fajlagos energia-fogyasztású tévém. Teszem hozzá, hogy ha a képminőség rovására ment volna, inkább választom a magasabb fogyasztást, hiszen azonos minőségről beszélünk.

Vegyük picit elő a közlekedést. Ebben vagyok magam a legkevésbé zöld talán, figyelembe véve hogy a járgányom egy 20 éves dízel. Najó, valójában csak az egyik járgányom... Ezzel természetesen a társadalom megbélyegzett, az emberiséget megmérgező tagja vagyok. Vagy talán mégsem. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mivel is közlekedünk. Az én kis “bontószökevényem” béldául túl van a tervezett életútján. Senki nem gondolta volna, hogy ez az apró darab vas 20 évvel a gyártás után még megy. Ugyanakkor, a közelmúlt balhéi rámutattak egy nagyon fontos dologra a közlekedéssel kapcsolatban, s ezt az emberek vagy észrevették, vagy nem. Azok akik új autót vásároltak az elmúlt néhány évben, azért mert évszázadokal-fényévekkel zöldebb, ordas nagy módon át lettek b@szva. A gyártók (nem nem csak a VW, nyugodj meg mindenki) gyönyörűen elkendőzték a valódi értékeket. Csak összehasonlításkép pár mai autó valóban mért adata:

Kezdjük egy modern kisautóval, ami méretét tekintve egy pályán játszik az én mindenkit mérgező gyilkológépemmel: a gyártó 101g / km CO2 kibocsátást ír, míg az ADAC tesztjén ennek bő másfélszeresét 164g-t mértek. Figyelem, ez egy 3 hengeres 1l-s motor. Persze egy turbóval megfújva, de akkor is. Nem utolsó sorban, nem meglepő módon a gyártó által megadott fogyasztási adatokat sem sikerült reprodukálni, ugyanis mindkét esetben (lakott területen belül illetve kívül is, 4dl-rel volt magasabb a mért érték. (~ 10% különbség)

De nyilván nem csak a németek, és nem csak A VW csoport vizsgázott gyalázatosan. Nézzünk egy más üzemanyaggal működő francia harcost. Ez sem sokkal nagyobb méretű jármű mint amivel járok, lévén hogy egy start-stop rendszerrel felszerelt Peugeot Bipperről van szó egy 1.25l-es dízel motorral. Itt a gyártó 107g / km-t adott meg, míg a mért érték 133g. Nyilván ez sokkal szebb képet fest, de sajnos csak az Audihoz képest.

Ugyanezen csoporttól (PSA) nézzünk meg egy “erősebb” nagyobbacska benzinest (C3 Puretech 110) szintén start-stop rendszerrel. a gyártó 103g / km-t ad meg, mi ezzel szemben a mért érték? 159g... Tény ez az autó 1,5x olyan nehéz mint az én vén krahácsom és 2x annyi paripát kell etetni.

Nézzük mit tudnak ázsiában: Vegyük az “apró” Mazda 2-t az új “skyactive” dízel motorral. Japán barátaink 89 g / km-t vetítenek elő, ezzel szemben a mért érték 129g. Ez szintén szignifikáns eltérés. Nézzük mi történik, ha üzemanyagot váltunk: benzinnel a 105 gyártó által megadott gramm helyett 132-t puffog ki az autó. Akárhogyan nézem, ez sajnos még mindig nem egy virágos mező... Érdekes ugyanakkor, hogy míg a dízel nyomatékosabb az azonos autóban, és nincs jelentősen alacsonyabb teljesítménye, a CO2 emissziója lényegében pontosan ugyanakkora a valóságban, mint a benzinesnek.

De vajon mit tudnak Dél-Koreában, hisz az az új japán: így következő példa a Hyundai I20 1.1 TurboDízel és 1.2 benzines motorral. A dízel 97g helyett 153-t míg a benzines 112 helyett 156g-t puffog ki. Akár hogy is, “I call bullshit”.

Ha végig nézzük elképesztőek ezek a számok, különösen annak tudatában hogy ezek a kibocsátási értékek 15 éve is elérhetőek voltak. Hogy honnét tudom? Tökegyszerű Az akkurátus német testvérek megmértek egy Peugeot 206-t is az egyébként bő 15 éves 1.4-es HDi motorral, mit is ígérnek erre? Nos 110 g / km-t, s mit tud valójában? 127-et. Ugye hogy nem is akkora a különbség? Ugyanez a motor EURO3-ként mit tud? 113 helyett 132 grammot. Vagy nézzük meg mekkora ordas kamu a Golf5 1.9 TDi idevágó adata? Gyakorlatilag egyáltalán nem, 135g-t ígér, s ebből lesz a teszt végére 143g. Ízlelgessük tehát ez alapján mit is nyertünk az évek alatt? Azt hogy az ÖSSZES autógyártó az arcunkba hazudik. Mi pedig vidáman pöfögünk az EURO-sokas autóinkkal, hiszen a technikai lapon az volt, hogy ez alig szennyez. Jaaaaa, ahhhaaaa. Nem mellékesen 20 éves csodaparipám hangsúlyozottan becsült értéke? Nyomorúságos 111g, tudjátok miért lehet hiteles ez? Mert nem fogyaszt...

Ugyanis miért bukik meg rendre az összes modern autó ezeken a teszteken? Ez borzasztóan egyszerű. A több üzemanyagból, több CO2 lesz... És tehát mivel vagyunk (vagytok) még remekül átverve? Nos igen, a fogyasztással, és nem, még Gerhard Plattner sem tudja valószínűleg kiautózni egy mai autó katalógusadatát.

Jön még pár sor a különféle üzemanyagokról, ugyanakkor leszögezném, bár dízellel járok, egy tisztességes autó hátul (is) hajt, és benzines... DE! Egy közlekedési eszköz már nyugodtan lehet gázolajos. A fenti matek teljesen jól mutatja hogy CO2 emisszió szintjén nincs különbség. Ami komoly vitákat kavar a dízelek körül azok a kéndioxidok, melyek elméletileg erősen rákkeltő hatásúak. Ugyanakkor hadd bontsam ki ezt egy kicsit. Egy modern dízelnek nem szabad a legkisebb menyiségű kormot sem eregetni, mert nem “szép és zöld” (igaz a korom sem egészséges, ugyanakkor ésszerű mennyiségben a tüdő saját öntisztító folyamataként attól meg tud szabadulni). Miért érdekes ez, hogy nem lehet korom, egy dízel füstjében? Azért mert egy régi dízel “füstgép” nagyszemcséjű koromrészecskéi rengeteg egyéb anyagot megkötöttek, ami így tisztán nem tudott az emberi szervezetbe jutni. Erről Csikós mester írt a Totalcarra egy remek cikket. S mivel ő ezt megtette én nem is szentelnék rá több szót.

Ugyanakkor az összes “zöldike” gondolkozzék el egy dolgon, függetlenül, hogy milyen autóval jár. Valójában mennyit tudná nélkülözni az autóját, hogy más módon közlekedhessen? Elárulom, nagy valószínűséggel sokszor... Ja nem, az nem kifogás, hogy a gyereket el kell vinni iskolába, különösen nem 12 év fölött. Ezért van az, hogy a pesti és agglomerációs gyerek nem tudja mire való a lába, mert apu-anyu éjjel-nappal kocsival hordja. A lába kérlek arra van hogy gyalogoljon vele. Nem mellékesen, nem változott a véleményem: a pesti tömegközlekedés nagyrészt még mindig egy túlárazott hányadék. De az a helyzet, hogy nem is csak a BKV van a világon. Mint modottam volt, a vén dízel csak az egyik járművem. Emellé van egy robogóm, s kerékpárom is. Nem véletlenül. Mindenki aki környezettudatosnak gondolja magát legyen szíves átgondolni ezt: vajon 2-2,5l / 100km benzin elégetéséből keletkezik nagyobb szennyezés, avagy az alsó hangon 5l benzin / gázolajéból? (Lupo 3l tulajok kíméljenek, városban amúgy sem fog nekik sem 3-t enni) Ugye hogy az előbbi a zöldebb. Akkor mégis mi a búbánatos retkes francnak jár mindenki panelháztömbnyi autóval? Jó időben egyáltalán nem macerásabb mit az autó, s nézd csak, zöldebb is. (nyilván itt most a 4t motorokról van szó, a 2t az egészen más tészta, bár a 6++l benzinhez képest amit egy átlag autó simán bekajál szerintem a 3l keverék is nagy valószínűséggel tisztább).

Nem véletlenül hagytam a végére a kerékpárt. Mesze nem a legkényelmesebb közlekedési mód ellenben az egyik legveszélyesebb. Cserébe gyakorlatilag zéró emisszióval közlekedhetünk, kivéve ha bab volt az előző napi vacsora, vagy netán az ebéd. A hét 5 munkanapjából 5 nap nem indítom el a “dinoszaurusz-evőt” hacsak át nem kell szeljem a várost, elegánsan nem kell megjelenjek, be nem kell vásároljak. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy hónapban két hétköznap fut az autó. Egyébként CSAK kerékpárral járok (esős időben sajnos muszáj vagyok BKV-ra ülni). Nem mellékesen erre bátorítok mindenkit. HA lassan is, de elindult a kerékpárosok elfogadása, integrációja, készülnek (az egyenlőre nem túl fényes) kerékpárutak. De minél többen vagyunk, annál erősebben képviselhetjük magunkat. És ez az amivel egyébként rengeteget tehetünk a város levegőjéért, és azért hogy Pest élhetőbb város legyen. S nem utolsó sorban, így zöldnek érezheted magad. Ja? És egyre több a kerékpáros-barát munkahely... Bocs.

Lehet fanyalogni... Hogy miért én? Miért Te? Mert remélhetőleg érdekel. Ha nem, akkor meg ez az egész úgy sem neked szólt. Lehet ujjal mutogatni, hogy neked ott a harmatot fingó kis EURO6-7-8as csoda autód, és mennyivel jobb hogy azzal jársz a koszlott fekete füstöt okádó BKV busz helyett. És tudod mit? Rohadtul nincs igazad... Te beülsz egyedül a csodaparipádba, amivel mint fenn megmutattam rútul átvertek... Ellenben azon az amúgy tényleg elfogadhatatlanul és gusztustalanul füstölő buszon akár 100 ember (nyilván egy tömött 7E-ről beszélek) utazik, 20x annyi károsanyag kibocsátásból mint a te autód... Nos melyik a zöldebb? Melyiktől lesz élhetőbb a város? (Arról, hogy a nagyjából 200-350 fős pesti óriás-villamosok lokálisan menyi káros anyagot pöffögnek inkább nem is beszélnék). Tény, hogy sok mindent nem lehet autó nélkül megoldani, vagy nem kényelmes... Annak ellenére, hogy szinte csak hétvégén fut az autóm havi 1000-1500km így is belepörög. Ez azt jelenti, hogy hétvégenként 2-400km-t megyek. Hogy miért? Mert idegörlően lassú a tömegközlekedés, és sajnos nekem sincs örökké hangulatom / kapacitásom bicajra ülni, nem utolsó sorban nem is mindig tud opció lenni.

Azt hiszem ez elég sokrétűre sikerült, de hát zöldnek lenni sem éppen egy egysíkú dolog, habár egy dologra félig-meddig szándékosan nem tértem ki. Se ez az alternatív hajtású járművek. Hogy mi ennek az oka? Egyrész, ez a bejegyzés már így is borzasztóan-fertelmesen hosszú. Másrészt jelenleg fogalmunk nincs hosszú távon ezek milyen környezeti terheléssel járnak. Az bizonyos, hogy a lítium akksikhoz használt fém előállítása meglehetősen nem egy környezet-barát eljárás. De nincs igazából a mai napig kidolgozott terv, és eljárás ezek nagy volumenű újrahasznosítására.

Gondold át amiket írtam, nyilván nem biblia ez, de ha csak egy dolog segít abban hogy “zöldebb” lehess, már neked is megérte. S tudod mit, nekem is. Mert én 40 év múlva is akarok autózni, kedvtelésből, belső égésű motorral. De ha most mindenki azért pazarolja az erőforrásokat, és pusztítja a környezetet, mert nem érdekli, vagy így érzi kényelmesebbnek, nem lesz lehetőségem rá, ez egészen bizonyos.

[milenneha-blog]

Az van, hogy nem tudok aludni, előjött egy téma, ami nem hagy nyugton... s mivel ezeket úgyis “magamnak írom” mi a francnak ne írhatnám meg ezt is. Kezd elég lenni a sok gyökérből... Aki csak lebassza valahová a csodás paripáját, s elindul a dolgára... Kérdezem én a parkolókban miért van vajon a helyek határát jelző csík felfestve? Sajnos olyan helyen lakom, ahol a ház parkolójában nem csak a lakók, de a szomszédos konditerem vendégei is rendszeresen parkolnak. nem mondom h minden “gyurma” gyökérül parkol, de az biztos hogy nem is segít a helyzeten. Sajnos rendszeres hogy a “hatalmas autómmal” nem tudok leparkolni. Nem azért, mert nincs hely... hanem mert nincs akkora hely, hogy elférjen a kis nyomorult gyöszöm akár... Mert ő megáll, ahogy sikerül... aztán jól van... Többször említetem már hogy egy picit több együttélésre való hajlam kéne, hogy egy picit jobban próbáljunk meg figyelni a másikra is. Mibe lenne egyet javítani azon a nyomorult parkoláson, hátha az a 30cm elég lenne arra hogy így valaki még pont le tud parkolni?

Sajnos volt ebből már konfliktusom, én magam is - kényszerből - elég közel álltam a mellettem már leparkolt autóhoz, ugyanakkor szándékosan úgy hogy az “anyós oldali” ajtókat forgattam össze, hogy kényelmesen kiszállhassak anélkül h az én autóm ajtóélének fényezését, vagy a másik ajtaját veszélyeztetném... Arra sétáltam vissza, hogy a kedves autóstárs egy óriási csulát küld a szélvédőmre, mert a neje nem tudott beszállni az autóba... Könyörgöm, kitolatsz, az asszony beszál, és mehetsz isten hírével, miért kell gyökérnek lenni? Ráadásul nem én álltam arra a kurva vonalra hanem te...

Bevallom töredelmesen, amíg a szmogriadós posztban megénekelt céges autóval jártam azzal szemérmetlenül ráálltam bárkinek az anyósoldali ajtajára ha úgy állt meg hogy nem maradt rendes hely... A vezető oldalira jólneveltségből sosem... egy A4 Cabrio-t leszámítva... de az ő parkolása meg külön szint volt.. Kérdem én, miért olyan rohadt nehéz két csík közé minősíthetően letenni az autót? Miért kell az út közepén otthagyni a kocsit? Miért nem lehet rendesen leállni az út szélére? Miért állnak egyesek 2 helyre vagy mégrosszabb rokkant helyre jogtalanul? Miért van minden üzlet parkolójában legalább 1 VIP aki a kijelölt parkolóhelyek helyett talál magának “jobb helyet”? Én mondom kultúrát kéne növesztenie ennek az országnak, nem keveset... S szemléltetésnek egy remek kép:

a kép nem túl sztereotipikus a gyökér mercis tekintetében, ám annál erősebb a “hülyekalaposskodás” faktor, még akkoris, ha nem biztos hogy kalapos volt a sofőr... kicsit viccesnek érzem, hogy egyedül a Mercedes parkol értelmezhető módon... (PS igen jól látjátok ez egy téli kép, azaz nem tegnapi...)

[milenneha-blog]

Egy szmogriadó margójára

Nem bírom megállni ismét morgok... Több okból. Magát a szmogriadó tényét elfogadom, van ilyen, ha nem is esik jól de ennek alá kell vessük magunkat, részben az ország “szerencsés” helyzetének köszönhetően. A bajom hogy változtattak a kiíráson (hiszen a matricák a rendszámokon megszűntek) viszont istenigazából nem informáltak SENKIT, hogy mégis mi lenne az a kritérium amit az autós társadalomnak ellenőriznie kell, hogy haladhasson. Ráadásul az hogy hivatalosan hétfőn kora reggel hirdetik ki, hogy hétfőn nem lehet bizonyos autókkal közlekedni (amit hivatalosan továbbra sem közölnek). Na EZ parádé! Én megoldottam minimális kényelmetlenséggel BKV nélkül, mert a hóhér fizesse ki az üzemanyagköltségem sokszorosát BKV jegyre... Ez megint egy olyan tétel amit érintettem, most nem is megyek bele mélyebben. Ugyanakkor, ilyenkor az lenne a minimum amit Szegeden megtettek: k*rvára legyen ingyenes a közösségi közlekedés ilyenkor! Így esetleg aki “környezettudatosabb” de közlekedhetne az autója besorolása miatt hátha átnyergelne, legalább addig. (Mondjuk nem hiszem h ez 100-nál több embert jelentene, de akkor is) Ugyanakkor ez adna értelmes alternatívát azoknak akik nem közlekedhetnek autóikkal. Én most nem számítok, mert őrült vagyok -10°C-ben is tekerek... de nem mindenki ilyen. Őket ez a szépséges város most mélytorkosan megszívatta. Nincs gyors alternatíva... ez egy dolog... na de nincs olcsó alternatíva sem... Tehát, a saját autóddal nem mehetsz, de a BKV lassabb és drágább. Nyilván a Taxi sem olcsóbb, tehát ott vagy megfürödve. Engem ez borzasztóan dühít... Nem az a probléma, hogy valamit nem lehet... a baj, hogy nincs értelmes alternatívád. Érdekelne hányan indultak el a tilalom ellenére... És hányan nem fogják bevállalni a napi 1200-2000 (vagy több) HUF-t naponta csak BKV-zásra mondjuk szerdától, úgy hogy az időkülönbség simán lehet egy óra oda-vissza... Persze ettől még nem tartom támogatandónak, 4-es vagy alacsonyabb osztályú autóval történő közlekedést, de b+ ez így egy vicc. Őszintén... Szerdán lehet hogy én is elindulok... Mert a BKV nem játszik (a napi vásárlás miatt egyszer legalább meg kell szakítsam az utam, így 1600 HUF egy napi BKV-zás... 15km oda-vissza. Hidegen fogyaszt az autó úgy 6l-t, a matek a tiéd... Ja és a héten le kell adjam az autót... Amivel legálisan nem közlekedhetek! Nice! 

Zárszóként: A riadót nem most kellett volna elrendelni, hanem már korábban, s akkor lehet nem kellett volna, hogy előre láthatóan 4 naping tartson... de ki vagyok én...

[milenneha-blog]

Két keréken

Szóval ahogy ígértem nézzük a közlekedés egy új aspektusát

Kezdjük ott, hogy évek után újra elkezdtem kerékpározni, így szélesedtek az aktív tapasztalataim:

Bevallom nem értem ezt az össznépi kerékpáros utálatot. Sok a hülye bringás, ez tény... de nem több mint autós, vagy gyalogos.(vagy motoros) Sajnos mind a 4 csoportban igen nagy arányban van a hülyék száma, és nem kiemelkedően magas a bringások között.

Persze ezen konfliktusok nagy része teljesen elkerülhető lenne tisztességes kerékpárút hálózattal, hiszen akkor a bicajosnak senkivel nem kellene osztoznia az “útfelületen” s így nem lenne konfliktus abból, hogy ki használja az adott aszfaltcsíkot. Persze ettől mérföldekre vagyunk, egy országban ahol csak festék kell a kerékpárút létesítéshez, így sajnos sok helyen a kerékpárút létesítés valóban kimerül pár tábla kirakásában, és pár útjel felfestésében, olyan helyeken is ahol erre nincs elegendő hely. mint például a képen:

Egyébként ha nem tévedek a kép készültének helyéről sajnos itt sikerült egy engem észre venni nem tudó szemből (szabályosan) érkező autóst úgy megijesztenem (akaratomon kívül), hogy kis híján a parkoló autókba hajtott. A helyzet sajátsága, hogy a felfestések alapján magam is szabályosan közlekedtem, ugyanakkor az autós nyilván minden rosszindulat nélkül “kényszerből” elfoglalta a kerékpársáv nagy részét, így egymás mellett elhaladni már nem tudtunk volna. És mit gondolt az autós, valószínűleg azt, hogy ez a f@sz bicajos hogy megijesztette, mindez persze a selejtesen kijelölt kerékpárút miatt, hiszen a képen is látszik, hogy a személyautók a parkoló autóktól biztonságos távolságot tartani csak úgy tudnak, ha a szemből érkező bicikli sávot is részben (vagy egészében) elfoglalják. És ez csak egy példa, de itt van az ország egyik általam ismert legveszélyesebb elképesztő maximum 1km hosszú kerékpár útja:

A kétirányú kerékpársáv kizárólak az út egyik oldalán található meg (valóban két irányú közlekedésre kitalálva) és ráadásul mint ahogy pont a StreetView autó is elkapta, rengetegszer oda nem való gyalogosokkal. Fentit közelítsük meg egy kicsit autós fejjel. Haladunk az utcában egy nagyobb furgon mögött (és nem ismerjük igazán a környéket) és szeretnénk bekanyarodni jobbra. Az még talán automatikus is hogy megnézzük a jobbos tükröt (hiszen elvileg kötelező) de jó eséllyel amúgy is észleltük azt a bicajost, akit nemrég megelőztünk, így egy picit gyorsítva simán bekanyarodunk előtte. Kivéve hogy a furgon kitakarta a szemből jövő bicajost, és ő sem vett észre minket, így épp repül befelé a szélvédőn. Hála a gondos tervezésnek és előrelátásnak. A legszomorúbb, hogy az elsőbbségadás szabályai alapján Mi azaz az autós hibáztunk, hiszen mivel ő egyenesen halad, mi pedig kanyarodunk így elsőbbsége lett volna velünk szemben.

Fenti megint egy remek példa, bár nem tudom a kép vissza adja-e. A kerékpárút eleve keskeny (de legalább az autóúttól elkülönített) csakhogy karbantartás híján tekerhetetlenül ócska a burkolata, főleg odébb. Az én másik gondom, hogy a kerékpárútra egy ilyen gyalogos lassító nem megfelelő. Persze mivel nincs fénysorompó vagy más egyéb “aktív” eszköz, kell a lassító, csak az a gond (a konkrét helyszínen) és sok más helyen is, annyira szűkek ezek, hogy áttolni is kín szenvedés a bicajt.

Vagy itt egy újabb remek példa a “Balatoni kerékpárút” csodálatos viszonyairól, aminek nagy része ráadásul (főleg a déli parton) kis part menti utcákban fut ahol az autók is nehezen férnek el. A fenti képben az a különösen meredek, hogy a google képként hozza akkor is, ha csak rákeres valaki a “Balatoni kerékpárút” kifejezésre, még a képtalálatokhoz sem kell átkattintani.

Vagy itt van egy remek kép a Margit-híd kerékpárútjáról. Amit a kerekesek az autósokkal osztanak meg egy amúgy is elég keskeny kétsávos út annak egy elég hosszú szakaszán. De nem is itt igazán veszélyes hanem a szigetnél lévő törésnél:

Jól látszik, hogy a piros autó már érinti is a felező vonalat. Itt kéne konfliktus nélkül elférni még az autók között a kerékpárosoknak is, ami nyilvánvaló képtelenség.

Sajnos az elég nyilvánvaló, hogy ha nem akarunk megfulladni, meg úgy egyébként is a kerékpározásnak helyet kell adni. Szerencsére vannak elég jól kivitelezett részek, ez az is egyértelmű hogy egy a sebességében a többi közlekedőtől jelentősen eltérő csoportot mindenképpen elkülönített “útfelületre” kell tenni, mind a biztonság, mind a konfliktusmentesség miatt. Sajnos az jól látszik, hogy az átlag bringás a gyalogosoknál még mindig lényegesen (őket zavaróan gyorsabb) míg a leglassabb autósnál is az esetek nagy részében lassabb. Vannak erre már remek, és itthon is vállalható megoldások. Sajnos lustaságból csak holland példát tudok mutatni, mert azt a legegyszerűbb megkeresni.:

Elég jól látszik a 3 elhatárolt és egymással szemben biztosított útfelület. Nem véletlen hogy a hollandokat kerékpáros országnak tartják. Persze én is tudok itthon is jól kivitelezett megoldásokról, de ezek általában egy elbaltázott rendszer jól sikerült részletei.

Mindezek miatt sokan akik fogékonyak lennének erre az egészre el sem merik kezdeni, hiszen a gyalogosok között “száguldozni” sem nem élmény, sem nem jólnevelt dolog. Az autók között főleg a fenti körülmények között főleg a kezdők, vagy bizonytalanok természetesen nem szívesen szereznek rutint, s így sosem lesznek részei a bringás társadalomnak, holott a kevesebb autó mindenkinek érdeke lenne. Azoknak akiknek mégis elengedhetetlen az autó, több parkolóhely jutna, és kisebb dugók. A többiek alig több idő alatt zöldebben, s olcsóbban tudnának eljutni A-ból B-be. 

Főleg mert az nem kérdés, hogy a BKV-nál (vagy úgy általában tetszőleges városi közösségi közlekedésnél) gyorsabb-e, amennyiben még is az volna, a válasz: K*rvára igen! Sajátságos esetekben akár az autónál is. A nagy gond, hogy a tömegközlekedés sincs felkészülve a kerekesekre. Egy átlagos HÉV-en talán 4 kerékpár szállításra van hely... Egy elővárosi vonaton jó esetben 6-10 darabra. Ez nem az a mennyiség ami bátorítaná az embereket a tömegközlekedés és kerékpározás kombinálására, hiszen kultúrember módjára nem tudják elhelyezni a bringát, ráadásul sokan nagyobb távokat különböző okokból (például higéniai) nem szívesen vállalnak. Ugyanakkor mondjuk a 10-15km vonatozás / hévezés és 2x5km tekerés egy irányban nem jelentene nekik sem gondot.

Ezek azok a problémák amiket meg kellene oldani. A megoldásokat ismerjük, már csak alkalmazni kéne őket. Nem szeretném persze hogy az egész fanyalgásnak hasson. Üdvözlöm a sok új bringaút kivitelezését, csak a megoldásokkal nem értek feltétlenül egyet. (ja és aki térköves kerékpárutat tervez, vagy kivitelez, az simán szarjon sünt, vagy tekerjen rajta egy hónapig 22mm-es 6BAR-ra fújt országúti kerekeken!)

[milenneha-blog]

Visszatértem

Évek csendje után újra előszedtem a “blogot”. Csupán saját szórakozásomra, és hogy újra moroghassak. Most végig olvastam újra az egészet. Érdekes hogy ez a pár év mennyire nem változtatott a szemléletemen, pedig az élethelyzetem rengeteget változott. Többek közt ezért és került a háttérbe a blog. Nem mellékesen ismét más munkahely vár, de most én döntöttem így, és nem lesz “downtime” úgy mint a blog (k*urvaerős szóval) hőskorában. Mégis kicsit átrágnám a régi témákat és felvetnék pár újat, főleg ha lesz ihlet, és türelem.

Volt szó párszor az oktatásról, a javulást továbbra sem látom. A csodára még várunk, de előre láthatóan még nem most jön el. Persze az igazsághoz hozzá tartozik, hogy mivel most már évekkel korábban kirúgtak országunk újabb neves egyeteméről (immár a másodikról) egyre távolabb kerülök attól, hogy közvetlen tapasztalatom legyen az oktatás minőségéről, így ez sokkal inkább egy kívülálló véleménye, sem mint egy résztvevő igazsága.

Párszor említettem a közlekedést is, Alig néhányszor... A helyzet az, hogy azóta került egy autó a kis (illetve többek közt ennek köszönhetően egyre növő) hátsóm alá, így egyre több a tapasztalatom sajnos és szerencsére. Tény, hogy a relatív nagy erő (azért nem versenyautóra kell gondolni) engem is intenzívebb gázadásra sarkall, habár a sebességhatárokat azóta is inkább felülről közelítem, de a távolság szerencsére nem nőtt. Persze ez továbbra sem szabályos, és ezt készséggel elismerem. Ugyanakkor túl léptem a 10 évet, jogosítvánnyal a zsebemben, s továbbra sem törtem össze egyetlen autót, s nem voltam baleset okozója. De ez eddig sem rólam, hanem a tapsztalataimról szólt, így jöjjenek inkább azok: A világítás és indexkapcsolót az elmúlt években sem találták meg többen, és a ködlámpát sem tudja még használni az emberek nagy része. Nyilván nem olvasták a széles népszerűségnek örvendő posztomat erről. Ugyanakkor feltűnt egy egészen érdekes egybeesés. Rengeteg olyan emberrel találkozok az utakon (főleg taxissal) akik dacára annak, hogy abból élnek, hogy autót vezetnek, nem tudnak normálisan autót vezetni. Nem tud egyenesen leparkolni, nem tudja használni az irányjelzőt, de még irányt tartani sem. Sajnos egy hivatásos sofőr feladataihoz igenis hozzá tartozna járművének a “gondozása” is. Persze az egyre modernebb és egyre bonyolultabb technikák előretörésével ez egyre nehezebb, és egyre korlátozottabb, de van aki még ennek sem tud eleget tenni. Sajnos volt szerencsém fehéren világító hátsó lámpájú autóhoz nem egyhez. És ez simán a tulaj / használó nemtörődöm gyökérsége, és egy értelmes kultúr ember számára megengedhetetlen. 

Persze nem csak taxisok és futárok róják az utakat. Most ugyebár hideg jeges az idő, így az útfelület síkosabb lehet, mint az év másik szakában. Sokan ezért az egyébként aktuális körülményektől függetlenül indokolatlanul alacsony szintre csökkentik a sebességüket. Amivel ugyan a biztonság természetesen marginálisan növekszik (hiszen főleg az extrém gyorshajtás veszélyeiről én is szóltam) csakhogy a gond ezzel az, hogy ez előzgetésre s így akár ideiglenesen a már említett extrém gyorshajtásra is sarkallhatja a többi közlekedőt. (sajnos például jómagamat). Sajnos az ősszel majdnem összetörtem (elismerem részben a saját hibámból) a fent említett autót. Simán behúzta elém a furgonját aki félig előttem haladt. Tény, hogy magam is ha nem is “szabálytalanul” (azaz tábla által megadott sebességet nem túllépve) de az adott útszakaszhoz képest szokatlanul nagy tempóban haladtam, a furgonosban pedig fel sem merült, hogy bárki haladhat abban a sávban. Azóta egy leheletnyit óvatosabb lettem, de ebből feltűnt még egy dolog. Rohadt sokan nem használják a tükröt sem. Sajnos van az a rossz szokásom, hogy az indokolatlanul ködlámpázók figyelmét megpróbálom felhívni a hibájukra egy kisebb fényjátékkal az autó ÖSSZES fényszórójával. Ez eddig az esetek 0%ában járt sikerrel, így azt hiszem rövid távon feladom, hiszen észre sem veszik (nyilván a nagy ködön keresztül) hogy az összes első fényszórója világít / villog az autónak, pedig ehhez nem kellene más csak néha a tükörbe pillantani. De hát ez sajnos nem sikerül.

Azt hiszem ez egy posztnak elég is lesz, és a közlekedés többi aspektusát inkább egy másikban bontom ki.

[milenneha-blog]

Ismét kis poltikai kitekintés

Előrebocsátom, nem lesz verdikt, nem fogok senkit a többiek fölé emelni, mivel nem akarok senki oldalára állni, legyen az balos, vagy jobbos. Azonban felhívnám a figyelmet egy tendenciára, amit szerintem többen észrevettek.

Csak nekem szúr szemet a töménytelen mocskolódó politikai plakát? Szomorú, hogy saját maguk propagálása helyett sokan a mások bemocskolását, lealacsonyítását tekintik megoldásnak, és követendő útnak, és az hogy ez egyre nagyobb teret nyer. A legnagyobb bajom ezzel az, hogy aki nyitva tartotta legalább egy kicsit a szemét az elmúlt években tudhatja, hogy jelentős résztvevő aki makulátlan lenne, nincs. Éppen ezért nem értem, hogy miért a mocskolódás a lényeg? Persze lehet foglalkozni a másik törvényt, erkölcsöt megszegő magatartásával, de akkor előbb a saját portáján kéne rendet raknia mindenkinek, lehet számonkérni a másik felet, de az akkor ne kicsinyes mocskolódás legyen, hanem komoly elszámoltatás, úgy hogy az adott fél a saját "botlásait" is hivatalosan vállalja. Persze ez az említett "fekete foltok" miatt senkinek sem érdeke. Ezért alkalmazzák egymás ellen ezt a kicsinyes lejárató kampányt, ahelyett, hogy valódi elszámoltatás történne, hiszen ez, a politikai elitben senkinek nem áll szándékában, figyelembe véve a múltját.

Aranyos játék a másik kommunista hátterének felhánytorgatása is, főleg úgy, hogy az ezt előtérbe hozó félnek is van ilyen formán rejtegetni valója. Ebben az országban a jelentős szereplők közül nincsen SENKI aki valami módon ne kötődött volna a kommunista rendszerhez. Ez egy felől baj, más felől nem. Baj, mert sokakban közülük élnek még a régi berögződések. És nem baj, mert akkor az érvényesüléshez szükség volt a behódolásra. Az egy másik kérdés, hogy ez mennyire feltételez erős és hajlíthatatlan jellemet, ami azért szerintem egy vezető politikusnak alapveltétele kéne hogy legyen, de hát ez más egy itteni sajátosság.

[milenneha-blog]

Hugo a vízilób

Megint csak az ingoványos terep, aktuálpolitika által érintett téma. Cserébe rövid leszek. A hónap elejétől éles az E-útdíj rendszer, ez akár jó is lehetne, főleg mert tőlünk nyugatabbra is a legtöbb helyen működik ilyen, vagy erősen hasonló rendszer, bármennyire fel van rajta sok ember háborodva, ez, mint ötlet nem a vityáék fejéből pattant ki. A gond az, hogy egy ilyen intézkedés jelenleg nem hogy élénkítené, de tompítja a gazdaságot.

De teljesen nem ezért kezdtem el ezt írni, mert erről a részéről így, nem foglalnék állást. Ami viszont baj, hogy az egy k*@&ra dilettáns dolog volt, hogy élesben bevezették valódi tesztüzem nélkül. Most majd egy hónap elteltével még mindig legalább közepes méretű problémák vannak vele, de térjünk inkább vissza a bevezetésre. Szerencsére (illetve ebből az irányból sajnos) olyan helyen dolgozom, ahol napi problémát jelent a Hu-Go. Első nap ugyebár összeomlott egy "hekkertámadás" következtében. Ettől nagyobb bullshitet is régen hallottam. Gondoljuk már végig mi történhetett? Mindenki elkezdett díjat számolni, az összes létező fuvaros. Mi lett az eredmény? A rendszer túlterhelődött, és leállt. Ehhez egy darab hekker nem kellett. Az külön izgalmas, hogy a mai napig nem értelmes útvonalak mentén tervez, az ember vért izzad, hogy értelmes útvonalat adjon. És a legnagyobb vicc? Korlátozás miatt a Hu-Go szerint az M0-s két kamionpihenőjébe nem hajthat be kamion. Nagyjuk már.

Najó, csak nem bírom megállni, hogy picit az én szememmel írjak a gazdasági hatásairól, hozzátéve, hogy közgazdaságtanból eddig csak megbuknom sikerült, tehát a részvényportfólióját senki ne az én elemzésemre építse. Nálunk a cégnél a szállított áru értékéhez képest az útdíj nem jelentős, így a mi általunk szállított vegyes rakományok piaci ára nem, vagy nem jelentősen nő. Ugyanakkor árut nem csak nyergesvontatóval mozgatnak, útdíj viszont van minden 3,5 t önsúly feletti járműre. Ha a pék a szomszéd településen süt, és egy öreg dobozos furgonnal viszi át az árut, akkor azért kicsit jelentősebb összeget jelent arányaiban, nem sokkal de ahhoz pl elég, h az üzemanyag 1 Ft-ot dráguljon. Amúgy a pékes példa szar... a húst azért nagyobb távokon is mozgatnak, ott ez az extra költség még nagyobb. Ez a drágulás meg úgy kell a polgárnak, és a cégeknek, mint egy falat kenyér, nemde? Rendben, hogy európai, rendben hogy máshol elfogadott, sőt az is rendben, hogy bevezetik, csak éppen miért így, és miért most?

Aki tudja írja meg

[milenneha-blog]

Mobiltelefónia

Általában olyan dolgokról szoktam írni, ami vagy aktuális, vagy valami módon érint, vagy amit szerintem lehetne jobban csinálni. Így most írok kicsit a mobiltelefonokról, felhasználókról, szolgáltatókról. Az apropó? Szolgáltatóváltás előtt állok.

Sokan én sokszor foglalkoztak ezzel a témával, így igyekszem nem a 6124537049834. egyforma kritikát megfogalmazni. A jelenlegi szolgáltatómnál (a szép piros) bő 1,5 éve vagyok ügyfél, ez alatt tulajdonképpen elégedett voltam az általuk nyújtott szolgáltatással, egy apró dolgot leszámítva, ami viszont már rögtön a szerződéskötéskor felötlött. Mivel ez egy céges, flottás csomag, így esélyem nem volt normális áron internetet szerezni a vásárolt készülékemhez (Androidos okos telefon), pedig azt gondolom, hogy az androidhoz elengedhetetlen, illetve ahhoz, hogy ki tudjuk használni az okos telefon nyújtotta funkciókat. Így az előfizetéskor nem született szerződés az adatcsomagra, hiszen elérhető áron akkor nem tudtam szerződni. Használtam pár hónapig a készüléket, mikor felhívtak, hogy hát ők még is adnának havidíjba ha nem is olcsón, de elfogadható áron internetet, sőt, egy hónapig ingyen kipróbálhatom. Kapva kaptam az alkalmon, így lett havi 1000Ft-ért 100MB adatforgalmi lehetőségem. Akkor a kékeknél ha jól emlékszem kb a felébe került a 100MB adatforgalom, a rózsaszínek ajánlatára bevallom, nem emlékszem.

Ez szerintem azért nem az olcsóság kategória, de kihasználtam, használtam örültem neki, minden jól ment, sőt megy is a mai napig. Szóval az elégedetlenségem oka az ár, és így jutunk el a mostani problémámhoz.

Ahogy mondtam, szolgáltatóváltás határán vagyok. Nézegetem a díjakat, és egy valami feltűnt, nem látom az árversenyt, legalábbis a percdíjak területén. Most a legkedvezményesebb alacsony havidíjú csomagokban is 23-25 Ft / perc nagyjából a díjszabás, függetlenül a szolgáltatótól. Ez csak azért bosszant, mert volt ettől alacsonyabb percdíjam korábban, és azt gondolom, hogy bár a fejlesztés pénzigényes, a hagyományos hangkommunikáció díja nem kellene, hogy az évek során nőjön, sokkal inkább csökkennie kellene véleményem szerint. Elfogadom, hogy most már nem 900MHz-s GSM hálózaton beszélgetünk, és ennek van díja, de nem érzem reálisnak ezt az állapotot, főleg, ha figyelembe veszem a környező országok díjait. Ausztriában a legkisebb csomag a rózsaszíneknél 10 EUR , vagyis nem egész 3000 Ft. Ezért kapunk 1000 perc telefont, és 1000 db SMS-t. Ha feltételezem, hogy egy perc telefon = 1 sms díjával, akkor 1,5Ft egy sms, illetve egy perc telefon. Ez nagyon nem 23 Ft. Persze a képhez az is hozzá tartozik, hogy akad olyan ország ahol kb 10-15 Eurocent egy perc, ami pedig több mint nálunk, de a legtöbb szomszédos országban inkább olcsóbb, mint drágább.

Ennek az érmének a másik oldala a készülékek árai. Nálunk ezek tényleg nem olcsók, konkrétan van olyan készülék, mely 2 év rabság aláírásával is mindössze 5000Ft-al olcsóbb, mint a függetlenül megvásárolt példány, ez százalékosan nincs csak kb 10-20% az adott készülékeknél... Így miért vállalná bárki a két évet, legalábbis a készülékért biztosan nem. Érdekes ez ügyben a szolgáltatók közötti szórás is. A legdrágábban a rózsaszínűek adják a készülékeket, majd a pirosak aztán a kékek. Elgondolkodtató, hogy ha a percdíjak gyakorlatilag egyformák, miért nem a készülék-árak alapján választunk. És itt lép be a cég ügyfél felé tanúsított szemlélete.

Itt igyekszem CSAK személyes tapasztalatra, vagy közvetlen környezetemben történt esetre, támaszkodni ezért a rózsaszínekről csak keveset mondanék, de akkor kezdjük rögtön velük.

A személyes rész: Egy készülékkel kapcsolatban érdeklődtem az elektronikus ügyfélszolgálaton, e-mailben. A válasz kulturált stílusban, igaz elég lassan érkezett meg (kb. 1,5 hét) és nem is volt kimerítő, bár a legszükségesebbeket leszűrtem belőle. Ez végül is egy plusz pont, hiszen amit akartam végül megtudtam. Ugyanakkor a számlázásuk (ismerősök tapasztalata) eléggé hektikus. Volt akinek letiltották a kimenő hívásait határidő napján történt befizetés esetén, mivel késve könyvelték le, és korán büntettek. A visszakapcsolás díja 5000 Ft lett volna, ez szerintem nem túl baráti, hiszen igaz csak éppen hogy de az ügyfél időben fizetett, nem korrekt így büntetni, ugyanakkor ahogy tudom ezeknek a száma azért szépen lassan csökken, persze lehet a csekkes fizetők számának csökkenése miatt, de a lényeg, hogy kevesebb ilyet hallok. A hálózatról nemigazán van személyes tapasztalatom, azt tudom, hogy a barátnőm ennél a szolgáltatónál van és néha-néha előfordult, hogy hálózati hiba miatt nem értem el, és egyértelműen fogadó oldali volt a hiba.

A pirosakról elég vegyes a tapasztalatom. A jelenlegi tapasztalataim jórészt leírtam az elején, korrektek, az ügyfélszolgálat sokat javult. Ugyanakkor voltam korábban is szerződésben velük, még egy K700i típusú készülék révén. Az komédiába illő történet. Akkortájt hasított, hogy a "piros" telefonok egyedi szoftverrel kerültek az ügyfélhez, ez volt az én legnagyobb fájdalmam. A készülék többet volt szervizben (általában szoftverhiba miatt) mint nálam. Az azért akkortájt egy egész jó tudású készüléknek számított, és minden szolgáltató vállalja a mai napig, hogy azonos kategóriájú cserekészüléket ad. Én ilyet nem kaptam, a két készülék amire biztosan emlékszem, egy recsegve-ropogva nyíló flipes Sharp, illetve egy öreg, monokróm, minősíthetetlen állapotú Ericsson, benne a korábbi ügyfél sms-eivel stb-vel. Ez szerintem nem gól. Ugyanakkor ami a legfrissebb élményem az előző készülékvásárlásból, hogy az ügyintéző kedves pontos, gondol a felmerülő esetleges igényekre, kulturáltan, nem tolakodva próbál kiegészítőkre rábeszélni, ez nagyon jó. Kifejezetten örültem ennek a hozzáállásnak. A hálózat: Voltam ügyfél a 97%-os lefedettség reklámkampány idején. Én mindig abban a 3%-ban voltam, ahol nem volt lefedettség, az ország legkülönbözőbb pontjain, és ezt részben most is tapasztalom.

A kékek. Azért hagytam őket utoljára, mert nem igazán tudok rosszat mondani, talán csak azt, hogy maguk sem tudják eldönteni, hogy egy vagy két cég. Pont ma bontottam fel velük egy szerződést, azt mondom gördülékenyen ment, egy apró fennakadás volt. Mondtam, hogy nincs meg a sim kártya, ennek ellenére kártyásra akarták venni. Viszont amikor a szerződést kötöttem... Besétálok: Jónapot, van egy kártya, de nem de nem a nevemen, viszont előfizetésessé kéne tenni, az én nevemen, illetve kéne mellé egy kártyás sim, és egy adott telefon. nem volt összesen 20 perc, és a kezemben volt az ajándék 2000Ft lebeszélhetőségű kártya, az új készülék, és a nevemen a másik kártya, átállítva a kért tarifacsomagra. A bónusz? 500Ft-al olcsóbban hoztam el így is a telefont, ja igen meg egy fél telefon IMEI-ére hivatkozva elengedtek egy 10000-t mivel "selejtnek" leadtam. Hálózati gondom nem volt, ahogy fizetési sem, sokszor szólnak, mire tényleg gond van, és akkor is szinte biztos, hogy az ügyfél mulasztott.

Azt mondom, ha mindenhol úgy menne az ügyfélszolgálat, mint nekem, a fent említett alkalommal, az lenne a legjobb, de persze nem feltétlenül így működik ez mindig, még a kékeknél sem.

Kezd hosszúra nyúlni ez a poszt is, pedig nem ez volt a cél. Egy utolsó gondolat: Miért van az, hogy a volán társaságoknak jutott eszébe mobilneten keresztül internetet szolgáltatni az utasoknak, úgy hogy a vasúton pedig (ahol elég kötöttek a vonalak) még mindig van fővonal, ahol a hagyományos telefonálás sem megoldott mindenhol a vonal mentén. Ja, folytatása következik, a felhasználás tekintetében.

[milenneha-blog]

Veszélyes terep

Még a legelején megfogadtam, hogy nem fogok aktuál-politikával foglalkozni, és ezt a lehetőségekhez mérten be is tartom, ugyanakkor ejtenék pár szót, arról a néhány változtatásról, és húzásról, amit az oktatásban csináltak.

Jó húzás volt az egész balhét a téli vizsgaidőszakra tenni, hiszen így azért néhányan inkább a vizsgákra készültek, ahelyett, hogy felemelték volna a hangjukat, többen az ismerőseim közül is. Nekik fontosabb volt, hogy a már megszerzett helyüket megtarthassák, ugyanakkor még így is azt gondolom, hogy a vártnál nagyobb ellenállásba ütköztek. 

A keretszámok megnyirbálása alapvetően azt kell mondjam, hogy egy üdvös dolog is lehetne, csakhogy ahhoz azt jól kell csinálni. Egyrészt annak aki a csökkent keretszámok miatt nem tud bejutni, annak is kéne perspektívát nyújtani, ami szerintem egyáltalán nem létezik jelenleg. Ez ügyben csak H. Rózsa megjegyzése jut eszembe, hogy aki lusta, meg buta a gimnáziumhoz, az menjen szakmunkásnak, de erről már írtam szerintem. Ez egy vicc. Már legutóbb is az volt a véleményem, hogy ahol nincsenek jó szakmunkások, ott baj lesz így is úgy is, márpedig itt ez várható. Bár nem vagyok kommunista szellemiségű, de vissza kéne állítani a kétkezi munka becsületét, ami valahogyan, talán a rendszerváltáskor, vagy azóta elveszett. És ezt nem csak én látom így, hanem az összes szaki, akivel erről beszélni tudtam. Tény, hogy nincs szükség ennyi jogászra, marketingesre, meg kutyafaszára, csakhogy szükség lenne másra, olyanra aki kétkezi munkát végez. Majd mindenki klímás irodában akar dolgozni. Ez jól is hangzik, csak akkor ki fog szerszámot a kezébe, a sajátján kívül. Nyilván a legősibb szakma képviselői, de ők meg úgyis gyakorlati úton sajátítják el a szakmát, nem iskolában.

Másfelől pedig pont a jelenlegi brancs tiltakozott annak idején a tandíj bevezetése ellen, aztán most kvázi bevezették.

A röghöz kötés meg egy vicc. Úgy értem, persze az "ingyenes" oktatás, egy befektetés az állam részéről, amit szeretne, ha megtérülne, ugyanakkor ennek azt gondolom, nem ez a korrekt módja. Itthoni jövőképet kell adni a diákoknak, olyat, ami miatt szívesen az országban maradnak, önként. Rablánccal senki sem dolgozik tiszta szívből, hálásan, szeretettel annál inkább. A másik nagy gond a röghöz kötéssel az hogy nettó EU alapelvet sért, pont. És innentől fölösleges az egyébkénti értelmén, vagy értelmetlenségén vitatkozni, amíg Magyarország az EU tagja.

Ennek az egész ramazurinak a feloldása egy kis folyamatosság, és átláthatóság lenne, semmi más. Legyen a diákságnak egy reális jövőképe, amiért érdemes itt maradni, vagy amiért nem szégyen a kétkezi munka, mert a kétkezi munkás nélkül a saját mocskába fullad az értelmiség, vagy éhen hal, vagy mindkettő. Erre kéne végre rávezetni a népeket. (Persze a karosszéria-lakatosnak kell mérnök, aki megtervezi az autót amin dolgozhat, de az arány nyilván nem 1 mérnök, 1 lakatos, sokkal inkább 1 mérnök, 1000 lakatos)

Ennyit akartam így éjjel, köszöntem a figyelmet.

[milenneha-blog]

Munkaügyek

Mint az előző posztban írtam, sajnálatos módon ráérek, mivel munka nélkül maradtam. Nyilván ez feltehetően részben az én hibám is.

A dolog amiről elsődlegesen írni szeretnék az az, hogy mint decemberben munkanélkülivé vált dolgozni akaró egyén, abszolúte nem látom a 200000 új munkahelyet, mivel belsős forrásból tudom, hogy az előző munkahelyemen is azóta még egy leépítésre volt szükség. Az anonimitás érdekében nem írnék konkrétumot magáról a cégről, a lényeg, hogy szolgáltatási szektorban van, és olyan szolgáltatás nyújt, amit a legtöbb cég a megfelelő volumenben nem biztos hogy meg tud, vagy meg akar oldani házon belül, mégis mindezek ellenére egyre kevesebb a munka, pedig nincs új piaci szereplő aki újabb szeletet hasítana ki a piacból.

Persze nem vagyok jól képzett 5 szakmával és 6 diplomával, ugyanakkor nem is milliós fizetésű vezérigazgatói állásokra jelentkeztem, nem is szeretnék az lenni. Egy egyszerű becsületes állást keresnék, amihez nem kell feloldanom, csak legfeljebb a fele gerincemet, bár inkább megtartanám az egészet, akkor is ha 15-20 év múlva már görbe lesz a munkától.

Rengeteg pályázatot adtam be, és a dolog ami zavar, hogy a legtöbb helyen arra se méltatnak, hogy azt mondják, nem te kellesz, takarodj! Ez lényegre törő és őszinte lenne, tudnám, hogy arra vissza sem kell nézzek. Az is igaz, hogy a visszajelzések alapján én vagyok a hülye, hogy nem pályázok meg olyan állást, amihez tudok papírt felmutatni, bár biztosan tudom magamról, hogy alkalmatlan lennék.

De ha már munkaügyek. Még a tavalyi év végén megkeresett egy pénzügyi cég, hogy aktuális-e még az álláskeresésem. Mondtam, hogy természetesen igen, megjelentem, teljesítettem az oktatást, és a belső vizsgát. Ezek ingyenesek voltak, ugyanakkor a fizetés teljes mértékben jutalék alapú, annak ellenére, hogy fix bér + jutalék hangzott el mind az oktatáson, mind a válogató beszélgetésen. Abban maradtunk, hogy a próbaidő alatt nincs bejelentés, hanem képzési szerződés, ami alapján természetesen szintén megkapjuk a fizetésünket, bár gyanús, hogy ha véletlenül tovább húzom a három hónapnál, és véletlenül mégis íródik egy munkáltatói szerződés, az mégis három hó próbaidővel indult volna. A vizsga után egy hetet dolgoztam a cégnél, utána otthagytam őket. Hogy miért? Nem láttam egy hét alatt a nyomát sem, hogy bármilyen szerződést írnának velem, a munka viszont szinte egyáltalán nem azt takarta amiről kezdetben szó volt. Lényegében telemarketinges kollégát kerestek. Szóban az hangzott el, hogy nem kell aggódni, mert lesz telefonos adatbázis, amiből dolgozni kell. Az első aktív napon rögtön felmerült a kérdés, hogy hol az adatbázisunk (többen kezdtünk együtt)? Mondtuk, hogy arról volt szó, hogy kapunk. Végül meg is kaptuk ugyanazt, két példányban, ami mint utóbb kiderült a többi kolléga által már rongyosra hívott, a cég által évekkel ezelőtt megvásárolt telefonszámlista. Ebből kellett volna ügyfelet toborozni. A munkaidő első körben nem tűnt vészesnek, hiszen 8:00-tól 18:00-ig tartott a munkaidő. Ez nyamvadt 10 óra, korábban dolgoztam jóval többet is. Csakhogy, az iroda számomra nem megfelelő elhelyezkedése miatt, ez azt jelentette, hogy reggel 6-kor felkeltem, és legkorábban negyed 8 fél 8 között értem haza, ugyanakkor ez után, ugyebár mivel amit kaptunk adatbázis használhatatlan, sajátot kellett gyártani. Tehát elindultam reggel fél 7-kor otthonról, és az adatbázis-készítéssel végeztem úgy hogy vacsoráztam  és pihentem egy fél órát közben 22:30 - 23:00 körül. Innentől lett volna valójában időm pihenni kikapcsolódni. Ez volt a szerdai nap. Csütörtökre bevittem a saját adatbázisom, amivel órákat dolgoztam. Nyilván rutintalan voltam, de a több órás erőfeszítés ellenére, mindösszesen egy óráig, vagy másfélig tartott az az adatbázis amit csináltam. Miközben dolgoztam, odajött a főnök, hogy "nem most kell adatbázist csinálni!" Ez egy kicsit felcseszte az agyam, mivel előző nap órákig dolgoztam rajta, nem akkor és ott hánytam össze, munkaidőben. Ez után ugyebár kénytelen voltam a céges adatbázist használni, hiszen érthető módon lazsálás nincs. Ha volt 5 percem gondolkodni, próbáltam megfejteni a rendszer működését, és informálódni a cégről. Annak idején mikor én ezt elkezdtem, arról volt szó, hogy a harmadik hónap környékétől akár 300e körüli fizetést lehet összegyűjteni. Nem mondom, hogy lehetetlen, ugyanakkor a régebbiek nem egészen ilyen összegekről számoltak be, illetve nagyon látszott, hogy sokan a pénzhiány miatt morzsolódnak le. Ez azért nekem eléggé összeegyeztethetetlen a főnök állításával. További gyanús elem volt, hogy senkit nem láttam, a két főnökön kívül, akik három hónapnál régebb óta dolgoznának az irodába, talán csak a két asszisztens "kislányt". Aznap a munkaidő végén elkezdtünk összepakolni, kb. 17:55 kor, mire kaptunk egy nagyon kiadós fejmosást, hogy még van 5 perc munkaidő, ami igaz is, csak mondjuk én is, még ebédidőben is telefonáltam. Ez volt az a pont, ahol azt mondtam, hogy elég. Lehet, hogy a kitartásom volt kevés, ugyanakkor senkinek nem hagyom, hogy úgy beszéljen velem, mint egy darab szarral, és meglehetősen soknak találtam a sötét, vagy nem egyező pontokat a munkával kapcsolatban, ahhoz képest amiről szó volt. Hiszen nem volt egy forint fix fizetés sem, nem írtunk alá semmilyen képzési szerződést, lényegében nem kaptunk semmilyen adatbázist, illetve amit kaptunk az semmit nem ért. Az hangzott el, hogy nem kell sajátot csinálni, ehhez képest a valóságban elvárás volt, hogy legyen sajátod. Az hogy főleg a kezdetekben a munka csak és kizárólag abból áll hogy cold-call-t csinálunk, egészen az utolsó pillanatig, amíg a kezünkbe nem nyomták a telefont, nem hangzott el. Semmilyen szerződéses alap nem létezett arra, hogy ők nekem pénzt fizessenek ki, és annak sem sok nyomát láttam, hogy egyáltalán bárkinek szeretnének kifizetni bármit. A munka nem fizikailag, sokkal inkább lelkileg megterhelő és nehéz volt és koránt sem 8, 10 vagy 12 óra volt amit rá kellett szánni. abban a pár napban gyakorlatilag munkába utaztam, dolgoztam, hazautaztam, vacsoráztam, dolgoztam, aludtam. Bármennyire is szívesen dolgozom, ez heti 5 napban szerintem elfogadhatatlan, főleg érdemi kilátások nélkül. A véleményem az, hogy az első kört esetleg szerencsés esetben a másodikat, megcsináltatják a kezdőkkel, s majd az érdemi, tényleg pénzt hozó munkát, pedig letudja a két manager, hiszen a "törpök" úgy is rendszeresen cserélődnek, és ráadásul félig őket magukat is ellátják ügyféllel.

Hogy miért most írom meg mindezt? Mert a tegnapi napon ugyanettől a cégtől felhívtak: "Jó napot kívánok XY vagyok a ZX-től! Aktuális még az álláskeresése?" Mit mondhattam erre? Inkább megköszöntem, és letettem.

[milenneha-blog]

Havazás

Már elég régen nem írtam semmit, és mit ad isten megint rá érek, ami mondjuk kevésbé üdvös. Írnék pár sort erről a "pokoli" márciusi havazásról,  úgy, hogy megpróbálok pártatlan maradni.

Nézzük azok oldalát akik a hóban rekedtek, van némi igazság abban, hogy hivatalos figyelmeztetést nem kaptak, hiszen így történt, ugyanakkor az időjárás jelentések folyamatosan szajkózták, hogy igencsak ocsmány idő, és erős havazás várható. Jómagam egy amerikai időjárás-előrejelző oldalon is piros keretbe foglalva olvastam, hogy még benn Budapesten is szokatlanul sok, akár 20 cm hó is eshet, illetve erős szél várható. Nekem persze könnyű dolgom volt a fűtött lakásban, ez is igaz. Sajnálom azokat akik kinn rekedtek akár napokra. Azonban el kellene gondolkodni ezek közül azoknak, akik mindenre fittyet hányva, akár csudálatos nyári gumival a nem hivatalos felhívások ellenére nekiindultak az országnak. Az egyszerű  polgár nyilván felkészületlen egy ilyen esetre, de hogy hülye is, az már a privát baja. Több helyen az út még hólánccal sem biztos, hogy járható volt, nemhogy nyári mintájú a hidegben fagyban hülyére keményedett nyári gumival. A télen, a legtöbb erős havazás előtt elhangzott, hogy lehetőleg mindenki teli tankkal, és akár egy napi hideg élelemmel, hólánccal és vontatókötéllel induljon el, ha feltétlenül szükséges, ha pedig nem az, inkább ne menjünk sehova. Attól, hogy a naptárban már március szerepel, a tavalyi és eddig az idei év legocsmányabb időjárása volt, és igenis, a meteorológia erről szólt. Természetesen ez nem vonatkozik az elakadtak azon csekély részére aki a fenti utasításokat figyelembe véve indult el, mert egyszerűen muszáj volt. Itt szúrnám azért közbe, hogy a nagyapám évtizedekig volt hivatásos sofőr, és ha hosszú idő alatt is, de mindig eljutott a célállomáshoz diagonál "négy-évszakos" gumikon, hiszen akkoriban más nem is létezett.

Mivel ígértem a pártatlanságot, nézzük meg a másik oldalt. Nyilvánvaló, hogy a hivatalos figyelmeztetés, és segítség meglehetősen problémás sőt kifejezetten rossz volt. ez tény. Sütött az egészről a szervezetlenség. Jómagam szintén megkaptam a BM csudálatos sms-ét. Lehet, hogy mivel nem voltam pánikhelyzetben, ezért nem tudom értékelni, de úgy gondolom, hogy olyan szinten alapvető információt tartalmazott, hogy az már nevetséges. Félhivatalos információ, hogy a szöveg azért sikerült ilyenre, mert kötött volt a karakterszám. Ellenőriztem az sms-t és látszólag alig több mint 100 karakterből áll az sms által engedélyezett 160 helyett. Ennek az oka az lehet, hogy a speciális karakterek, ahogy klasszikusan, több karakternek felelnek meg, és így valószínűleg már 160 közelében járunk. Az egyetlen probléma ezzel, hogy vajon miért kellett 1 sms-nyi karakterbe beleférni (a szolgáltatóknak véleményem szerint már mindegy, hogy 1 vagy 2 sms-nyi karakterhosszról beszélünk) de ha bele is kellett miért kellett az ékezetes karakterekre helyet pazarolni, mikor azok csak kis mértékben javítják az érthetőséget. A széllel nyilván valóan nem lehet mit tenni, az fúj és kész, az egyetlen megoldás a szélfogó fal lenne, de ez nyilvánvaló ökörség az év 365 napjából átlagosan 400-ban. Ennek egy kulturáltabb bár részleges megoldása szerintem az utakat szegélyező fasor, hiszen az óhatatlanul megtöri a szél lendületét. A lényeg azonban az, hogy a hó ellen legalább részlegesen lehet védekezni. Például alásózással, például utólag hómarással. Tisztában vagyok vele, hogy a maráshoz még véletlenül sincsenek meg a szükséges eszközök, ugyanakkor a pár nappal később elolvadt hó alatt nyomát se lehetett látni semmiféle megelőző lépésnek, vagyis szokás szerint a legnagyobb mértékben sikerült sz*rni a havazásra. Tudom, hogy nem vagyunk egy a hótól gyakran és erősen sújtott ország, ugyanakkor valamit mégis tanulhatnánk azoktól, akik igen. Fenn északon csatárláncban haladnak a hómarók, hogy megtisztítsák az utat, az oroszok pedig többek között hatástalanított tankokat használnak tolólappal felszerelve, a lövegtorony helyén kémlelőtoronnyal. A nagyobb és közepes gazdaságokat akik birtokolnak cserélhető szerelvényű gépeket, legyen az traktor, vagy akár egy merci Unimog bátorítani és támogatni kéne, hogy kedvezményesen juthassanak a gépeikhez való hómaró szerelvényhez, cserébe, szükséghelyzetben kötelesek a közutak takarításában részt venni. Ez nekik is hasznukra válna, hiszen akár majdnem ingyen olyan géphez tudnak jutni, amivel a saját telephelyük takarítása is megoldható, ugyanakkor nagyban növelhetné az országutak hómentesítésének hatékonyságát.

Pár mondatot szeretnék még írni erről az sms-ről, illetve arról, hogy egy szolgáltató megtagadta a továbbítását. Ők maguk arra hivatkoznak, hogy nem történt hivatalos megkeresés, ugyanakkor egy értelmes sms-t sem kaptak véleményem szerint továbbításra. Tehát ha valóban nem történt hivatalos megkeresés, akkor miért "zaklatták" volna az ügyfeleiket egy ilyen "hülyeséggel". A dolog másik oldala, hogy a három nagy szolgáltató lényegében vállt vállnak vetve rimánkodott, hogy főleg a széltől erősen sújtott területeken hadd menjenek ki a sérült áramellátású tornyaikhoz, megoldani azok áramellátását, és így visszaállítani a lefedettséget és szolgáltatást (Nem mellékesen biztosítani a mobilkommunikációt, mely ugyebár akár segélyhívásra is alkalmas). Ezt a katasztrófavédelem nagyon sokáig megtagadta, mondván, hogy akadályoznák a munkájukat. Ezzel csak az a probléma, hogy az adótornyok a legritkább esetben voltak olyan helyen, ahol a katasztrófavédelemnek dolga akadt volna. Azonban ezt még mindig meg lehetett volna úgy tenni, hogy a katasztrófavédelem azt mondja, a szolgáltatóknak, hogy nem javasolja, hogy embereket küldjenek ki, és akit küldenek csak önkéntes lehet, mivel ők ezért az akcióért nem vállalnak felelősséget, mert felelőtlennek tartják. Ezzel nem akadályozták volna meg, ugyanakkor nemtetszésüket fejezik ki, és innentől bárki aki ne adj isten egy ilyen munka folyamán bajba kerül, teljes mértékben felelős a dologért, sőt, adott esetben a mentési költségeket is átháríthatták volna a szolgáltatókra, mivel a hivatalos ellenjavaslatra fittyet hányva küldtek oda dolgozókat. Visszakanyarodva azt gondolom, hogy az sms-t nem elküldő szolgáltató szempontjából felmerülhetett egy kéz-kezet-mos elképzelés, vagyis, ha minket akadályoznak, mi sem fogunk vidáman segíteni. Lehet arról beszélni, hogy ez embertelen, hiszen polgárok voltak bajban, de megkérdezném, hány ember életét mentette meg ez az SMS? Szerintem sehányét.

Egy másik probléma amire mellékesen figyeltem fel, hogy az amúgy is elkésett hivatalos felhívások tudtommal csak magyar nyelven lettek közzétéve, ugyanakkor minden rádiónak (a kisebbeknek is akik az érintett területeken sugároztak) legalább két de inkább három nyelven (magyar, angol, német) kellett volna sugároznia a figyelmeztetést, hiszen egy külföldi kamionostól, turistától NEM várható el, hogy ezt megértse.

Ha már kamionok, a kamionstopot már rég el kellett volna rendelni. Tudom, hogy ez hihetetlen kibaltázás a sofőrökkel, ugyanakkor megkérdezném azon kamionvezetők véleményét akik a hóban ragadtak, nem lett volna jobb egy kamionos pihenő? Tudom, hogy sokszor nagyon durván időre kell menni, és nem lehet megállni, csakhogy ha már feltétlen muszáj, nem mindegy, hogy az embernek hol sikerül, az árokban, vagy egy parkolóban, ahol mondjuk a tisztálkodási lehetőség is adott, vagy legalább részben adott.

Tehát összefoglalva nem olyan egyszerű ez a dolog, hogy azt mondhassuk, hogy csak az autósok, vagy csak az államvezetés hibázott, ettől szerintem jóval összetettebb az ügy, mindkét félnek legalább részleges felelőssége van a dologban, mondom ezt annak ellenére, hogy tényleg sajnálom azokat akik akár két napot töltöttek a hó fogságában, de megkérdezném őket így utólag, hogy vajon komolyan gondolják-e, hogy kellően felkészülve indultak útnak, és vajon tényleg így történt-e, mert a butaságtól és felkészületlenségtől még "hős" Viktorunk sem tud megvédeni senkit, mint ahogy jól látszik, egy gyenge próbálkozással különösen nem sikerült.

[milenneha-blog]

Mi folyik itt "Gyönygösön"!!!???

Hosszú szünet után megint írok. Hogy miért? Mert ráérek, és mert mindíg van min sírni. Már egyszer írtam az oktatásról, részben erre is szeretnék kitérni. Sok bölcsész-vonalat megcélzó ismerősöm akad, akik kiakadtak az állami támogatott helyek számának csökkentésén. Valahol megértem és sajnálom őket, ugyanakkor részben oda tudok visszakanyarodni, amit erről már mondtam. Feleennyi egyetemet végzett emberre lenne szükség maximum, és sajnos jótészt jogászból és bölcsészből van túlképzés. Így a cselekedetet értem, az okát értem, a reakciót értem. A magyarázatot, és a kommentárt kevésbé. Kedves "rózsinéni" azt találta volt mondani, hogy reméli, hogy nem csökken a felsőoktatásban résztvevők aránya. Bocsánatot kérek, de én azt gondoltam volt, hogy talán ez lenne a célja az egész akciónak, s úgy még értelme is lenne. Sajnálom azt aki emiatt nem fér majd bele az állami keretbe, főleg, hogy látszik, hogy a döntéshozók maguk sem tudják mit csinálnak...

A másik, amivel a bölcsészeket riogatják, de még nem következett be, az a kötelező természet-tudományos érettségi. Miért is félnek ettől? Szerintem ha jó lesz a kivitelezés, teljesen értelmetlen ettől tartani. Nagyobb baj, hogy valószínűleg nem lesz jó a kivitelezés. De lássuk, hogy csinálnám én. Nem mintha én lennék a tudás végtelen forrása, de érdekes, hogy az én megoldásomnak értelme is lenne, s még a bölcsészek sem hánytak epét tőle akikkel megtárgyaltam. Nem kell, hogy a bölcsészek egyetlen természet-tudományos tárgyat válasszon. Ki kéne dolgozni egy egységes "Természetismeret" vagy hasonló című érettségi tárgyat, mely magában foglalja az összes középiskolai reál tárgy (kivéve matek) legalapvetőbb, alapműveltség részét képező részét. Nem feltétel, hogy egy bölcsész az általános gáztörvényt használva oldjon meg fizikai / kémiai problémákat. De kémiából tudjon felírni néhány elemi reakcióegyenletet, legyen tisztában azzal, mi az, hogy nemesgáz, hogy a mindennapi elemek közül mi éghető, és mi nem. Legyen tisztába vele, hogy az üzemanyag elégetése nagy vonalakban milyen égéstermékeket produkál. Fizikából legalább az egyenes vonalú egyenletes mozgással tudjon számolni, illetve egyszerű egyenes vonalú állandó gyorsulású mozgást (a.k.a szabadesést). Előbbi azért lenne fontos, hogy egy érkezési időt tudjon az ember saccolni, utóbbi azért, mert a dolgok már csak olyanok, hogy néha leesnek. Földrajzból legalább országunk főbb tájait, folyóit, tavait, és Európa nagyobb országait kellene ismerni. Hogy miért? Hogy legyen mire mondhassa, hogy ő nem műveletlen, hiszen sok bölcsész tartja magát a műveltség tárházának, mégis sokszor az ilyen viszonylag egyszerű, s valóban alapműveltség részét képező kérdésekre nem tudják a választ. Nekünk akik jórészt reál emberek vagyunk sosem volt kérdés, hogy meg kellett tanulni helyesen írni, meg kellett tanulni a történelmet, és a rajzórát sem hagyhattuk ki. Rendszeres kifogás a humán emberektől, hogy dehát ők nem reálosak. S mégis a reálos emberek a humán tárgyakból jobbak, mint fordítva. Ennek az egyik oka, persze az, hogy ha valaki lehetetlen módon nem reálos, tényleg nem fogja megérteni a reál tárgyakat. A másik része, a szomorúbb viszont az, hogy rengeteg alapvetően humán, de a reáltól nem végzetes távolságban lévő ember mondja azt, hogy hát ez nekem úgy sem kell, s így egy percet sem szentelnek neki. Azért mert azt gondolja nem kell. Tény, hogy én sem vittem túlzásba a humán tantárgyakra való felkészülést az érettségire, ugyanakkor azokból is elértem legalább a 4-es szintet, és szerintem fordítva is az lenne a normális, ha nem lenne 1 jegynél nagyobb különbség.

Nem gondolom, hogy ez ilyen formán valami kicsinyes elégtétel lenne a bölcsészeken, azért mert nekünk is számot kellett adni a humán tudásunkról, sokkal inkább arról, hogy aki töksötét a reál dolgokhoz, még véletlenül se lehessen diplomás.