Nem nem a növényről, a “zöld” életmódról szeretnék írni. S nyilván fogok is.
Rengeteg ember gondolja zöldnek magát, kis részben jómagam is. Ugyanakkor, hányan gondolkodnak vajon el azon, hogy a nagy zöldségben tényleg megfelelnek-e, legaláb nagyrészben a saját magukról kialakított képnek.
Például: iszik-e vajon az illető palackos vizet? Nagy valószínűséggel igen, Lehet-e így valaki istenigazi sötétzöld harcos?
Nyilván nem, hiszen a műanyagpalackok előállítása és a fogyasztási mennyiséggel arányos újrahasznosítása egyik sem virágos réteket köpköd. Sokkal inkább szennyező és-vagy baromi lassan lebomló hulladékot.
Vagy, vajon mivel és mennyit világít otthon? Mindkettő fontos tényező természetesen. Hiszen a leghatékonyab és legkörnyezetbarátabb fényforrást is pazarlás és egyáltalán nem zöldség folyamatosan égetni.
Ez előbbi gondolom nem szorul komolyabb magyarázatra, ugyanakkor egy apró hozzáfűzéssel mégis élnék. Egyre nagyobb tendencia, hogy minél nagyobb területeket világítunk be egyre elképesztőbb lumenekkel, hogy elérjünk minnél nagyobb luxokat. (előbbi a fényáram mértékegysége, utóbbi a megvilágításé. Ettől mélyebb magyarázatot most nem adok, hiszen nem fizika óra ez, tessék szépen felcsapni a Wikipédiát.)
Miért is baj ez? Önmagában a legkisebb mértékben sem az, ugyanis a technológia fejlődésével (már feltételezve hogy követjük azt) egyre kevesebb energiából lehet egyre több világosságot csinálni. Csakhogy a kérdés, természetesen a zöld szemlélet szerint: “Valóban szükség van-e minderre a hatalmas fényerőre?”. Nyílván a válasz sokmindentől függ, de alapigazság, hogy az esetek nagy részében valójában nincs. De jól esik, jól néz ki, kényelmesebb stb. Ezek természetesen érthető indokok. De azért hogy a nappalinkban este sötétedés után üljünk, valóban szükség van 100-1000W-nyi fényforrásra? Természetesen baromira nincs, viszont legalább megszoktuk.
Jöjjön a következő kérdés: Mivel világítunk? Ez szintén nem elhanyagolható a “zöldségi-faktor” szempontjából. Hogy miért is? A képlet igen egyszerű, nézzük meg a jellemző teljesítményfelvételeket nagyjából azonos fényáramkibocsátás (lumen) esetén:
Kezdjük az elektromos világítás veteránjával a hagyományos izzószálas izzóval. Mondjuk példaként egy 60W-sal, mert az még kapható hivatalosan is. Ennek a fényárama általános megállapodás szerint 800 lumennek tekinthető (nyilván van szórás fel-le, de ezt fogjuk most referencia értéknek tekinteni). Tehát ehhez a 800 lumenhez 60W Teljesítményfelvétel társul.
Folytassuk a fénycsővel (jelen esetben a képen egy kompakt fénycső található). Sokak fejében még mindig a korai fénycsövek vibrálása és hideg fénye él, illetve az a tévhit, hogy hosszú idő szükségeltetik, hogy elérjék a teljes fényerőt. Ez mind, ma már csak korlátozottan igaz, azonban az olcsó, korai technológiát használó csövek továbbra is szenvednek ezektől. Fontos ugyanakkor hozzátennem, hogy ezen problémák szinte teljes mértékben kiküszöbölésre kerültek a fejlődés során. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon akkor amit legutóbb vett fénycső miért produkálja még mindig ezeket a szimptómákat? Nos érdemes volna egy pillantást vetni az energetikai besorolására és az árcédulájára.
Jellemző, hogy az olcsóbb kategóriás csövek a mai napig jóval elmaradottabb technológiát használnak mint modernebb társaik. Mit jelent ez? Ciripelést / zúgást, instabil fényerőt, lassú bemelegedést, és sokszor rövid élettartamot, ellentétben a beígért többezer üzemórával szemben. Itt teszem fel a kérdést, ha egy kiló hús normálisan 1500 HUF, elvárjuk hogy semmi baja ne legyen annak az elvileg azonos fajta húsnak amit 3-400 HUF-ért vettünk? Ugye hogy nem? Pontosan ugyanez a helyzet a fénycsövekkel is. Amennyiben beruházunk egy jó minőségű darabba (szándékosan nem használom a “márkás” jelzőt), az megelégedésünkre fog szolgálni. Hogy miért? Mivel egy modern A / A+ osztályú kompakt fénycső 90% fölötti fényárammal indul, és a 100%-t 60s-nél rövidebb idő alatt eléri. Hogy mi a helyzet a vibrálással? Szerencsére ezt és a kékes fényt is már rég sikerült kiküszöbölni, s nagyon kellemes meleg fehér / természetes fehér fényű fénycsöveket is lehet vásárolni.
Az árat isten igazából a húsos példánál el is lőttem, nagyságrendileg 1000-2000 HUF között juthatunk hozzá ezekhez, teljesítményszint függvényében. (Mint sokszor írtam nem vagyok brand hívő, ugyanakkor “sajnos” azt kell mondjam, hogy a nagyobb márkák A/A+ osztályú csöveivel nem igazán lehet melléfogni, s azokat egyszerű bármelyik szupermarket / barkács polcáról levenni). És mivel azt mondtam megnézzük a korábban említett 800lm fényáram mekkora névleges teljesítménnyel érhető el, s ez az érték jellemzően 8-12W az aktuális cső energiahatékonysága szerint. Vagyis a legrosszabb esetben is 1/5öd teljesítmény szükségeltetik ugyanahhoz a fényerőhöz.
Egy fontos dolog ugyanakkor ide kívánkozik. Egy komoly és meglévő problémáját máig nem sikerült kiküszöbölni a fénycsöveknek, ez pedig a magas indító áram, illetve hogy az elektronikája éppen emiatt a magas indítóáram miatt limitált kapcsolási ciklust bír ki. Ez utóbbi valójában már nem fontos, ugyanis a minőségi példányok többnyire 100000 ciklus fölött tudnak, azaz a való életben is (nem csak labor körülmények között biztosan tudnak 3-40000 ciklust... ez azt jelenti, hogy nagyjából 10 évig minden nap ha 10x fel-le vannak kapcsolva, is ki kell hogy bírják. Ugyanakkor a fogyasztás szempontjából ez a magas indító áram igenis érdekes lehet, mert emiatt a fénycső a névleges teljesítményénél szinte mindig töbet fog fogyasztani, így pedig a megspórolt áram nagy részét mégsem spóroljuk meg. Erre egy remek megoldás van, a WC-be nem ilyet kell szerelni.
Térjünk át a LED-es Technológiára, hiszen 2017-et írunk. Kezdjük rögtön egy fontos félreértés tisztázásával. A LED technológia általános esetben NEM, vagy csak marginálisan hatékonyabb jelenleg a forgalomban lévő jó minőségű fénycsöveknél. Mit jelent ez? Hogy mit ad isten a 800lm-hez szintén nagyjából 8-12W-ra lesz szükség. Baj ez? Egyáltalán nem, viszont fontos, hogy nem szabad elhinni a rengeteg marketing baromságot, hogy a LED mennyivel fejlettebb és hatékonyabb bárminél. Tény, hogy fejlett, tény, hogy hatékony, s tény hogy egy remek találmány.
Mindezek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy sajnos a LED izzók esetén is fennáll az alaptétel, hogy bizony a jó minőség biztosításához viszonylag drága gyártástechnológiára van szükség, amitől aztán természetesen egy jó LED-es izzó nem is lesz igazán olcsó. Árban nagyjából a kompakt fénycsővel mozog egy szinten, és nem utolsó sorban az olcsó példányok a nehéz bemelegedést leszámítva ugyanazokkal a problémákal kűzdenek mint a fénycsövek, mint a zúgás, a kékes fény, és a vibrálás. Úgy mint fénycsőből, ebből is elérhetőek akár egészen meleg fehér (szinte sárga) fényű, és természetes fehér változatok. Megfelelő alkalmazással tökéletesen ki tudja váltani akár a kompakt fénycsövet is, sőt ahol gyakran van fel és lekapcsolva, mindenkép egy LED-es izzó használata javasolt.
Hosszú sorokon keresztül tárgyalhatnám még a különféle LED-es izzókat, melyik mitől jobb, és miért azt. Legyen elég annyi, hogy a technológiai komplexitásuk miatt én nem javaslom az úgynevezett “power LED-es” megoldásokat, ugyanis ezeknek működési elve, hogy túlfeszíti a diódát, s mielőtt az kiégne, elveszi róla az áramot. Így ez egy kevésbé jól sikerült elektronikával vibrálni fog, és szörnyen rossz élettartama lesz.
Egy érdekes számítási és referencia tábla található az alábbi link alatt (vigyázat angol nyelvű)
Mivel beszéltünk korábban arról hogy nem mindegy mennyit égetjük, kicsit idevonnám ezt is. Ha valaki zöld gondolkodású azt gondolom valahogy meg kell oldania hogy csak a szükséges mennyiségű áramot fogyassza a világítása, s ebbe bizony akát egy több kapcsolós szétválasztott világítás is megoldás kell legyen. Van az az élethelyzet amikor egy 20nm-es szobában 3-5W LED / fénycső fénye elegendő (a későbbiekben amikor teljesítményeket írok, mindig LED / fénycső teljesítménye értendő alatta). Ugyanakkor ha nem is sűrűn, de van az az élethelyzet amikor ugyanez a szoba megkívánja, vagy legalább is elviseli az akár 100W-nyi világítást is. Gondoljunk csak utána mekkora fényáramokat is jelent ez? (jó közelítő ökölszabály, hogy a jó minőságű A/A+ energiaosztályú LED / fénycső mondjuk 100lm/W. Ez a kis 3-5W-s hangulatvilágításunkra remegő gyermeteg 3-500 lm fényáramot ad, ami arra pont elég hogy navigálni tudjunk a szobába, de semmi másra, amennyiben kint teljes a sötétség, a korábban említett 100W pedig már 10000lm. Ez már szó szerinti fényár, s picit visszafordítva a hagyományos izzók nyelvére, a 10000lm előállításához kb 650W teljesítményre van szükségünk. Jól látszik a bő 5x nagyobb hatásfok a két (három) technológia között.
Ennek a szakasznak ugyanakkor a lényege, hogy a zöld, és környezetbarát világítás helyzethez és igényhez szabható. Nem egy darab 5 ágú csillár van a plafonon egy db kapcsolóbal s 5db 20W-s “izzóval”. A saját példám a már említett 20nm-re egyébként csillárként 3 külön kapcsolható kör egyenként 15-15-20W fényforrásokkal. Ezekből 15-15W természetes fehér LED (1200lm) illetve meleg fehér fénycső (1200lm), a további 20W pedig egy természetes fehér LED fényforrás 1700lm ígért fényárammal. Ugyanakkor mint mondtam a jó világítás igényre szabható, így van egy 7W-s (500lm) meleg fehér LED-sor hangulatvilágításnak, egy íróasztali lámpa 42W-s (emlékeim szerint 750lm) halogén izzóval (sajnos nem találtam még jó minőségű szabályozható fényerejű G9-es LED izzót), illetve egy olvasó lámpa 12W-s (800lm) kompakt fénycsővel.
Csináljunk egy kis matekot, nagyon irreális példa lesz... nyilván... Vegyük azt hogy a lakásodban átlagosan napi 5 órában 2000lm fényáramra van szükséged. Nem nem számoljuk, a fel-le kapcsolásokat, hogy több helységed, van, hogy nem 5 órát égeted. 2000lm ugyebár pont 150W hagyományos izzóból “esik” ki. Ez napi 750Wh áramfogyasztás. Mi a helyzet akkor, ha LED-et / fénycsövet használsz. Nagyságrendileg 30-35W alternatív fényforrásból nyerhető ki az említett teljesítmény. mit jelent ez, nos 175Wh napi fogaysztást. Ha mindkettőt felszorozzuk 30-al, hogy megkapjuk a havi világításra költött áram mennyiségét az alábbiak jönnek ki: 22,5kWh a hagyományos izzónak, míg 5,25kWh az alternatív világításnak. Előbbi sem éri el az 1000 HUF-ot, egy online elérhető (E-On-os árakat használó) kalkulátor szerint 777 HUF. Na de mindezzel szemben mennyi is az alternatív megoldás? Nem egész 180 HUF. Igen ez aprópénz mindkettő. Ugyanakkor spóroltál azon, hogy zöldebben világítasz, hát nem meseszép? És nem utolsó sorban, mondtam szar a példa... PS.: kapcsold le azt a kurva villanyt
De hamár előkerült, nézzünk kicsit utána a többi fogyasztónak. Vajon hány magát zöldnek tekintő ember mondhatja el, hogy megnézte egyes háztartási gépeinek fogyasztását? Jelentkezzen aki legalább az energetikai besorolását el tudja mondani minden nagyfogyasztó eszközének. Miért érdekes ez? Nos... Egy nagyobb mikrohullámű sütő kimenő teljesítménye 1000W fölött van (a felvett teljesítménye ettől is több, viszont a besorolás jellemzően mutatja, hogy mégis mennyivel) Egyre több háztartásban van elektromos tűzhely+főzőlap, ezeknek jellemző leadott teljesítménye 3-5000W körül van. Viszont ugyanez a veszteségre vonatkozó alaptétel ezekről szintén elmondható. Csak úgy mint egy hűtőről, mosógépról, mosogatógépról, TV-ről, Porszívóról, klímáról... Lényegében bármiről ami árammal megy. Vajon mennyire figyelünk erre oda amikor az új eszözünket kiválasztjuk? Tudjátok mit, elhiszem hogy az energetikai besorolást igen. Csakhogy... ez sajnos még nem minden. Ma már minden eszköznek meg kell adni az éves kalkulált áramfogyasztását. Érdemes ezt is megnézni mielőtt két egyébként látszólag azonos tudású eszköz között választunk. Feltéve persze ha “zöldségek” vagyunk. És igen, én az újonan vásárolt eszközeimnél ezt figyelembe veszem, ezért van az akkor elérhető legalacsonyabb fajlagos energia-fogyasztású tévém. Teszem hozzá, hogy ha a képminőség rovására ment volna, inkább választom a magasabb fogyasztást, hiszen azonos minőségről beszélünk.
Vegyük picit elő a közlekedést. Ebben vagyok magam a legkevésbé zöld talán, figyelembe véve hogy a járgányom egy 20 éves dízel. Najó, valójában csak az egyik járgányom... Ezzel természetesen a társadalom megbélyegzett, az emberiséget megmérgező tagja vagyok. Vagy talán mégsem. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy mivel is közlekedünk. Az én kis “bontószökevényem” béldául túl van a tervezett életútján. Senki nem gondolta volna, hogy ez az apró darab vas 20 évvel a gyártás után még megy. Ugyanakkor, a közelmúlt balhéi rámutattak egy nagyon fontos dologra a közlekedéssel kapcsolatban, s ezt az emberek vagy észrevették, vagy nem. Azok akik új autót vásároltak az elmúlt néhány évben, azért mert évszázadokal-fényévekkel zöldebb, ordas nagy módon át lettek b@szva. A gyártók (nem nem csak a VW, nyugodj meg mindenki) gyönyörűen elkendőzték a valódi értékeket. Csak összehasonlításkép pár mai autó valóban mért adata:
Kezdjük egy modern kisautóval, ami méretét tekintve egy pályán játszik az én mindenkit mérgező gyilkológépemmel: a gyártó 101g / km CO2 kibocsátást ír, míg az ADAC tesztjén ennek bő másfélszeresét 164g-t mértek. Figyelem, ez egy 3 hengeres 1l-s motor. Persze egy turbóval megfújva, de akkor is. Nem utolsó sorban, nem meglepő módon a gyártó által megadott fogyasztási adatokat sem sikerült reprodukálni, ugyanis mindkét esetben (lakott területen belül illetve kívül is, 4dl-rel volt magasabb a mért érték. (~ 10% különbség)
De nyilván nem csak a németek, és nem csak A VW csoport vizsgázott gyalázatosan. Nézzünk egy más üzemanyaggal működő francia harcost. Ez sem sokkal nagyobb méretű jármű mint amivel járok, lévén hogy egy start-stop rendszerrel felszerelt Peugeot Bipperről van szó egy 1.25l-es dízel motorral. Itt a gyártó 107g / km-t adott meg, míg a mért érték 133g. Nyilván ez sokkal szebb képet fest, de sajnos csak az Audihoz képest.
Ugyanezen csoporttól (PSA) nézzünk meg egy “erősebb” nagyobbacska benzinest (C3 Puretech 110) szintén start-stop rendszerrel. a gyártó 103g / km-t ad meg, mi ezzel szemben a mért érték? 159g... Tény ez az autó 1,5x olyan nehéz mint az én vén krahácsom és 2x annyi paripát kell etetni.
Nézzük mit tudnak ázsiában: Vegyük az “apró” Mazda 2-t az új “skyactive” dízel motorral. Japán barátaink 89 g / km-t vetítenek elő, ezzel szemben a mért érték 129g. Ez szintén szignifikáns eltérés. Nézzük mi történik, ha üzemanyagot váltunk: benzinnel a 105 gyártó által megadott gramm helyett 132-t puffog ki az autó. Akárhogyan nézem, ez sajnos még mindig nem egy virágos mező... Érdekes ugyanakkor, hogy míg a dízel nyomatékosabb az azonos autóban, és nincs jelentősen alacsonyabb teljesítménye, a CO2 emissziója lényegében pontosan ugyanakkora a valóságban, mint a benzinesnek.
De vajon mit tudnak Dél-Koreában, hisz az az új japán: így következő példa a Hyundai I20 1.1 TurboDízel és 1.2 benzines motorral. A dízel 97g helyett 153-t míg a benzines 112 helyett 156g-t puffog ki. Akár hogy is, “I call bullshit”.
Ha végig nézzük elképesztőek ezek a számok, különösen annak tudatában hogy ezek a kibocsátási értékek 15 éve is elérhetőek voltak. Hogy honnét tudom? Tökegyszerű Az akkurátus német testvérek megmértek egy Peugeot 206-t is az egyébként bő 15 éves 1.4-es HDi motorral, mit is ígérnek erre? Nos 110 g / km-t, s mit tud valójában? 127-et. Ugye hogy nem is akkora a különbség? Ugyanez a motor EURO3-ként mit tud? 113 helyett 132 grammot. Vagy nézzük meg mekkora ordas kamu a Golf5 1.9 TDi idevágó adata? Gyakorlatilag egyáltalán nem, 135g-t ígér, s ebből lesz a teszt végére 143g. Ízlelgessük tehát ez alapján mit is nyertünk az évek alatt? Azt hogy az ÖSSZES autógyártó az arcunkba hazudik. Mi pedig vidáman pöfögünk az EURO-sokas autóinkkal, hiszen a technikai lapon az volt, hogy ez alig szennyez. Jaaaaa, ahhhaaaa. Nem mellékesen 20 éves csodaparipám hangsúlyozottan becsült értéke? Nyomorúságos 111g, tudjátok miért lehet hiteles ez? Mert nem fogyaszt...
Ugyanis miért bukik meg rendre az összes modern autó ezeken a teszteken? Ez borzasztóan egyszerű. A több üzemanyagból, több CO2 lesz... És tehát mivel vagyunk (vagytok) még remekül átverve? Nos igen, a fogyasztással, és nem, még Gerhard Plattner sem tudja valószínűleg kiautózni egy mai autó katalógusadatát.
Jön még pár sor a különféle üzemanyagokról, ugyanakkor leszögezném, bár dízellel járok, egy tisztességes autó hátul (is) hajt, és benzines... DE! Egy közlekedési eszköz már nyugodtan lehet gázolajos. A fenti matek teljesen jól mutatja hogy CO2 emisszió szintjén nincs különbség. Ami komoly vitákat kavar a dízelek körül azok a kéndioxidok, melyek elméletileg erősen rákkeltő hatásúak. Ugyanakkor hadd bontsam ki ezt egy kicsit. Egy modern dízelnek nem szabad a legkisebb menyiségű kormot sem eregetni, mert nem “szép és zöld” (igaz a korom sem egészséges, ugyanakkor ésszerű mennyiségben a tüdő saját öntisztító folyamataként attól meg tud szabadulni). Miért érdekes ez, hogy nem lehet korom, egy dízel füstjében? Azért mert egy régi dízel “füstgép” nagyszemcséjű koromrészecskéi rengeteg egyéb anyagot megkötöttek, ami így tisztán nem tudott az emberi szervezetbe jutni. Erről Csikós mester írt a Totalcarra egy remek cikket. S mivel ő ezt megtette én nem is szentelnék rá több szót.
Ugyanakkor az összes “zöldike” gondolkozzék el egy dolgon, függetlenül, hogy milyen autóval jár. Valójában mennyit tudná nélkülözni az autóját, hogy más módon közlekedhessen? Elárulom, nagy valószínűséggel sokszor... Ja nem, az nem kifogás, hogy a gyereket el kell vinni iskolába, különösen nem 12 év fölött. Ezért van az, hogy a pesti és agglomerációs gyerek nem tudja mire való a lába, mert apu-anyu éjjel-nappal kocsival hordja. A lába kérlek arra van hogy gyalogoljon vele. Nem mellékesen, nem változott a véleményem: a pesti tömegközlekedés nagyrészt még mindig egy túlárazott hányadék. De az a helyzet, hogy nem is csak a BKV van a világon. Mint modottam volt, a vén dízel csak az egyik járművem. Emellé van egy robogóm, s kerékpárom is. Nem véletlenül. Mindenki aki környezettudatosnak gondolja magát legyen szíves átgondolni ezt: vajon 2-2,5l / 100km benzin elégetéséből keletkezik nagyobb szennyezés, avagy az alsó hangon 5l benzin / gázolajéból? (Lupo 3l tulajok kíméljenek, városban amúgy sem fog nekik sem 3-t enni) Ugye hogy az előbbi a zöldebb. Akkor mégis mi a búbánatos retkes francnak jár mindenki panelháztömbnyi autóval? Jó időben egyáltalán nem macerásabb mit az autó, s nézd csak, zöldebb is. (nyilván itt most a 4t motorokról van szó, a 2t az egészen más tészta, bár a 6++l benzinhez képest amit egy átlag autó simán bekajál szerintem a 3l keverék is nagy valószínűséggel tisztább).
Nem véletlenül hagytam a végére a kerékpárt. Mesze nem a legkényelmesebb közlekedési mód ellenben az egyik legveszélyesebb. Cserébe gyakorlatilag zéró emisszióval közlekedhetünk, kivéve ha bab volt az előző napi vacsora, vagy netán az ebéd. A hét 5 munkanapjából 5 nap nem indítom el a “dinoszaurusz-evőt” hacsak át nem kell szeljem a várost, elegánsan nem kell megjelenjek, be nem kell vásároljak. Ez nagyjából azt jelenti, hogy egy hónapban két hétköznap fut az autó. Egyébként CSAK kerékpárral járok (esős időben sajnos muszáj vagyok BKV-ra ülni). Nem mellékesen erre bátorítok mindenkit. HA lassan is, de elindult a kerékpárosok elfogadása, integrációja, készülnek (az egyenlőre nem túl fényes) kerékpárutak. De minél többen vagyunk, annál erősebben képviselhetjük magunkat. És ez az amivel egyébként rengeteget tehetünk a város levegőjéért, és azért hogy Pest élhetőbb város legyen. S nem utolsó sorban, így zöldnek érezheted magad. Ja? És egyre több a kerékpáros-barát munkahely... Bocs.
Lehet fanyalogni... Hogy miért én? Miért Te? Mert remélhetőleg érdekel. Ha nem, akkor meg ez az egész úgy sem neked szólt. Lehet ujjal mutogatni, hogy neked ott a harmatot fingó kis EURO6-7-8as csoda autód, és mennyivel jobb hogy azzal jársz a koszlott fekete füstöt okádó BKV busz helyett. És tudod mit? Rohadtul nincs igazad... Te beülsz egyedül a csodaparipádba, amivel mint fenn megmutattam rútul átvertek... Ellenben azon az amúgy tényleg elfogadhatatlanul és gusztustalanul füstölő buszon akár 100 ember (nyilván egy tömött 7E-ről beszélek) utazik, 20x annyi károsanyag kibocsátásból mint a te autód... Nos melyik a zöldebb? Melyiktől lesz élhetőbb a város? (Arról, hogy a nagyjából 200-350 fős pesti óriás-villamosok lokálisan menyi káros anyagot pöffögnek inkább nem is beszélnék). Tény, hogy sok mindent nem lehet autó nélkül megoldani, vagy nem kényelmes... Annak ellenére, hogy szinte csak hétvégén fut az autóm havi 1000-1500km így is belepörög. Ez azt jelenti, hogy hétvégenként 2-400km-t megyek. Hogy miért? Mert idegörlően lassú a tömegközlekedés, és sajnos nekem sincs örökké hangulatom / kapacitásom bicajra ülni, nem utolsó sorban nem is mindig tud opció lenni.
Azt hiszem ez elég sokrétűre sikerült, de hát zöldnek lenni sem éppen egy egysíkú dolog, habár egy dologra félig-meddig szándékosan nem tértem ki. Se ez az alternatív hajtású járművek. Hogy mi ennek az oka? Egyrész, ez a bejegyzés már így is borzasztóan-fertelmesen hosszú. Másrészt jelenleg fogalmunk nincs hosszú távon ezek milyen környezeti terheléssel járnak. Az bizonyos, hogy a lítium akksikhoz használt fém előállítása meglehetősen nem egy környezet-barát eljárás. De nincs igazából a mai napig kidolgozott terv, és eljárás ezek nagy volumenű újrahasznosítására.
Gondold át amiket írtam, nyilván nem biblia ez, de ha csak egy dolog segít abban hogy “zöldebb” lehess, már neked is megérte. S tudod mit, nekem is. Mert én 40 év múlva is akarok autózni, kedvtelésből, belső égésű motorral. De ha most mindenki azért pazarolja az erőforrásokat, és pusztítja a környezetet, mert nem érdekli, vagy így érzi kényelmesebbnek, nem lesz lehetőségem rá, ez egészen bizonyos.