Inkabb sirnek veled, minthogy massal nevessek

I didn't eat for three days so i could be lovely :)   Self destruction is such a pretty little thing

[bills-skarsgards]

And if you must die, remember your l i f e  |  (insp.)

[pessimisitic]

dear first love,

[leohearts]

“So until we meet again, I am thinking of you always; I love you; I wish you were here…in my arms.”

— Anne Rice

[a-lovely-thought]

“There will be one day where we’ll meet again. Maybe in a few months, maybe in two years. But I know for sure, it will happen. One day.”

— L.N. | one day

[a-kaosz-istene]

Az első Óda

Sosem kérded meg,

De tudom,

Marja a torkodat.

Miért nem írok rólad egy sort sem soha?

Én vagyok s voltam mindig a szomorúság szónoka,

Ki nem zeng más dalt csak gyászéneket.

Könnyebb nekem a fájdalmat könnyekkel papírra vezetni,

Mint a szerelmem irántad szavakkal illetni.

Ezért ne sértsen, ne bántson,

Hogy neked mások sorait olvasom,

Túl sok a boldogság,

Mit léteddel szívembe ültettél,

Hogy verseim tárgya,

Kedvesem,

Te legyél.

– Alexander Levin

[amargedom]

“Two souls don’t find each other by simple accident.”

— Jorge Luis Borges (via naturaekos)

[gatlastalanelet]

Február 22. ☺️👌

[mindigradvagytam]

Akinek igazán fontos vagy az ott lesz melletted végig.

[yangfuu-deactivated20210208]

2017: lil peep

2018: xxxtentacion

2019: juice wrld

2020: me

[ineedyoubymyside]

Általában esténként vagyunk a legőszintébbek, és legtörékenyebbek.

[fucking-heartless-world]

“Testekhez kötődünk Lelkeket szeretünk”

— TL

[adyendre]

“Ady egyik orvos ismerőse a lipótmezei tébolydában dolgozott, akit időnként felkeresett, és ilyenkor elbeszélgetett a betegekkel is. Nagyot derült, amikor levelet kapott egyiküktől: „Baj van, Bandikám, itt a tébolydában rajonganak érted a bolondok, s azt mondják, hogy értik a verseidet.””

— (via olvassa)

[unholy-annihilation-deactivated]

[adyendre]

BFF

[agyibagyi-ady]

*Ady az oldalán Ödönnel és Lédával páris utcáin sétálnak, mikor Léda megbotlik így kénytelen Ady-ba kapaszkodni*

Léda: Úgy röstellem, Endre, ma nagyon két ball láb vagyok

*A sétát úgy folytatják, hogy Léda nem engedi el Ady-t. Kis időn belül, Ödön bukik orra, akit szintén Ady segít fel*

Ödön: Ezek a párizsi utcák se különebbek, mint a pestiek, mindenhol csak megbotlik az ember!

*Ady jobbjába Léda, balljába pedig Ödön kapaszkodik*

Ady: Kezdenek furcsán nézni ránk, miért én vagyok minden középen?

[agyibagyi-ady]

*Ady oldalán Csinszkával belépnek a kávéházba*

Krúdy: No lám! Csak nem a drága Endrénk? Mi az, az asszony kiengedett a napfényre?

Babits: No lám! Ady! Az asszony végre megmutat másnak is?

Kosztolányi: No lám! A díszmadár csak a kalitkába száll. Borzalmasabban festesz mint máskor, az asszony nem etet?

Karinthy: No lám! Jó újra látni, Endre, habár valóban, sápatabb vagy a szokottnál. Csak nem nikotin kúrán fog az asszony?

*Csinszka a férjéhez fordul*

Csinszak: Miért van az, hogy egyből mindenki rajtam kér számon mindent, mikor tudják, hogy vérbajos vagy?

[duvad]

[mindigradvagytam]

“Két embernek távolságokon keresztül egymásra tapintása: a legkülönb és lekritkább mámor.”

— /Csinszka naplója/