tényleg leszarnám a faszba az egész kutyapártot, de itt a tumblin is jött a leugató, kioktató arcoskodás néhány kutyástól - hát tessék, újabb botrányos felvétel
"Sziasztok, ez a kilencedik kevert, mindenkinek jó estét kívánok, cigányoknak a kurva anyjátokat" - mondja az mkkp-s nyomorék
na most persze, kibaszott rasszista seggfej, nem ok, nagyon nem
de bazdmeg kevertet iszik, kevertet!
az alkesz nyugger kőműves alsónyerétén, az sem iszik már kevertet
(itt most nem fejtem ki, de a kevert az egyik legalja szesz)
várom az újabb kioktatásokat, itt, vagy a kampánypénzből kocsmát nyitós poszt alatt is akár
vagy minimum egy elnézést, bocs
külön az engem rendszeresen lealkeszező palmsunglass vagy faszomba hívják nicknevű idiótától - nesze bazdmeg ez a pártod támogasd
Még nem, azt hiszem, ez még nem volt, de nagyszerű jelnek tartom, ha lassan Pintér apó is a célkeresztbe kerül.
Ez a cikk **Kovács László**, egy egykori budapesti testépítő és „behajtó” vallomása, aki a 90-es évek magyar alvilágának és a politika összefonódásának sötét részleteiről beszél.
### Összefoglaló a cikkről:
A vallomás középpontjában a 90-es évek „olajszőkítési” korszakának Budapestje áll. Kovács László **Igor Korol** embere volt, aki közvetlenül a hírhedt orosz keresztapának, **Szemjon Mogiljevicsnek** („Szeva bácsi”) jelentett. Kovács állítása szerint futárként dolgozott, és rendszeresen szállított készpénzzel teli csomagokat (alkalmanként 50-100 ezer dollárt) a rendőrség akkori vezetőinek.
**A cikk legfontosabb állításai:**
* **Pénzszállítások és Pintér Sándor:** Kovács azt állítja, hogy személyesen adott át pénzt tartalmazó táskákat Pintér Sándornak (aki akkor országos rendőrfőkapitány volt) különböző budapesti helyszíneken, például a Wesselényi utcában egy sötét autóban. Állítása szerint ezek a kifizetések büntetőügyek eltussolását vagy az illegális olajüzletek zavartalanságát szolgálták.
* **A 90-es évek robbantásai:** A szerző beszél a korszak véres leszámolásairól is (pl. Prisztás József meggyilkolása, Aranykéz utcai robbantás). Azt állítja, hogy egyes merényletek hátterében politikai és rendőrségi érdekek álltak, és a cél a riválisok kiiktatása vagy a közbiztonságérzet megingatása volt a választások előtt.
* **Orbán Viktor és a 1998-as kampány:** A vallomás legsúlyosabb pontja, hogy Kovács szerint 1997-ben Mogiljevics már hatalmas összegeket – egyszer egy egymillió dollárt tartalmazó sporttáskát – küldött „Vityának” (Orbán Viktornak) a választási kampány finanszírozására, Pintér közvetítésével.
* **Személyes bosszú és túlélés:** Kovács részletezi, hogyan fordult ellene saját csoportja, és hogyan élte túl, hogy elvágták a torkát és megszúrták (állítása szerint masszív testépítő fizikuma és a szervezetében lévő szerek mentették meg). Végül hét év börtönre ítélték, amit ő Pintér Sándor bosszújának tart, és kijelenti, hogy egy esetleges kormányváltás után készen áll bíróság előtt tanúskodni.
A cikk azt sugallja, hogy a jelenlegi magyar politikai vezetés gyökerei a 90-es évek szervezett bűnözéséig nyúlnak vissza, és ez a múltbeli kapcsolat (zsarolhatóság) magyarázhatja a jelenlegi orosz-magyar viszonyt is.
Tudod miért QWERTY betűkkel kezdődik a billentyűzeted, és miért nem ABC-vel?
Az első mechanikus írógépek ugyanis elakadtak, ha túl gyorsan ütöttek le két egymáshoz közeli betűt: a fém kalapácsok összeakadtak. Az írógép feltalálója, Christopher Sholes ezért tanulmányozta az angol nyelv leggyakoribb betűkapcsolatait, majd ezeket szándékosan távol helyezte el egymástól a billentyűzeten. Így a gépírónak nagyobb ujjmozgást kellett végeznie, ami időt adott az első kalapácsnak, hogy visszatérjen a helyére – és megelőzte a mechanikus beragadást.
Ma már nincsenek fémkalapácsok, mégis beragadtunk ebbe a hatékonytalan elrendezésbe, pusztán történelmi megszokásból.
Az első írógépek billentyűzete inkább egy zongorára hasonlított: a betűk ábécérendben, két sorban helyezkedtek el. Ez a logikus elrendezés azonban mechanikai szempontból katasztrofálisnak bizonyult. Amikor a felhasználó gyorsan gépelt egy gyakori betűsorozatot, a kör alakú kosárból egyszerre emelkedtek fel a fém karok, és összeütköztek, megbénítva az egész szerkezetet. Ilyenkor meg kellett állni, kézzel kibogozni a rudakat, ami megszakította a munkaritmust és gyakran tintapacákat hagyott a papíron.
Christopher Sholes és társai éveken át elemezték a digrammák (gyakori betűpárok, például az angol „th” vagy „st”) előfordulását. A megoldásuk elsőre ellentmondásos volt: ezeket a párokat fizikailag szétválasztották a billentyűzeten. Így még ha a gépíró gyorsan akart is dolgozni, az ujjainak nagyobb távolságot kellett megtenniük a billentyűk között, ami elegendő időt biztosított a mechanikának a visszarendeződéshez.
Ennek az elrendezésnek egy érdekes mellékhatása a kezek egyenlőtlen terhelése. Bár az emberek többsége jobbkezes, a QWERTY billentyűzet rengeteg gyakori szót a bal oldalra helyez. Kutatások szerint ezen az elrendezésen a bal kéz végzi a gépelési munka körülbelül 56%-át. Ráadásul az ujjaknak gyakran el kell hagyniuk az alapsort (a középső sort, ahol az ujjak nyugszanak), hogy elérjék a felső sort, amely sok gyakran használt karaktert tartalmaz.
Létezik egy makacs legenda is, miszerint a „TYPEWRITER” (írógép) szó kizárólag a QWERTY billentyűzet felső sorának billentyűivel begépelhető. A történet szerint ez nem véletlen volt, hanem tudatos marketingfogás: a 19. századi írógép-ügynökök így gyorsan és látványosan tudták bemutatni a terméket anélkül, hogy a billentyűket keresgélniük kellett volna.
Az 1930-as években August Dvorak professzor megpróbálta kijavítani ezt az örökölt hatékonysági problémát, és megalkotta a Dvorak-billentyűzetet. Az ő elrendezése az összes magánhangzót és a leggyakrabban használt mássalhangzókat a középső sorba helyezte, közvetlenül az ujjak alá. Tanulmányok kimutatták, hogy egy Dvorak billentyűzeten az ujjak egy munkanap alatt körülbelül 1,6 kilométert tesznek meg, míg QWERTY-n ugyanaz a munka 25–30 kilométeres „sétát” igényel az ujjak számára.
Mégis a QWERTY győzött – nem technikai fölény miatt, hanem az úgynevezett „útfüggőség” (path dependence) jelensége miatt. Mire Dvorak előállt a jobb megoldással, már gépírónők millióit képezték ki a régi rendszerre. A cégek nem akarták finanszírozni az átképzést, a gyártóknak pedig nem volt okuk lecserélni egy ipari szabványt, amely kiválóan fogyott.
A szabvány később kissé alkalmazkodott a különböző nyelvekhez és régiókhoz, létrehozva az AZERTY (Franciaország, Belgium) és QWERTZ (Németország, Közép-Európa) változatokat. Ezek azonban nem a logikát változtatták meg, csak bizonyos nyelvek betűgyakoriságához igazították az elrendezést. Például a németben a „Z” sokkal gyakoribb, mint az „Y”, ezért a helyüket felcserélték.
A rendszer fenntartásának egyik nem szándékolt következménye az egészségügyi hatás. A QWERTY-n szükséges nagyobb mozdulatok és csavarások hozzájárulhatnak olyan modern problémákhoz, mint az alagút szindróma. A modern ergonomikus billentyűzetek ezt próbálják enyhíteni a billentyűk kettéosztásával vagy ívelt kialakítással, de a betűk sorrendje változatlan maradt, megőrizve a mechanikus örökséget.
Ma már üveg érintőképernyőkön, tableteken és okostelefonokon használjuk a QWERTY-t – olyan eszközökön, ahol semmilyen mechanikus alkatrész nem tud elakadni. Elméletben egy pillanat alatt átállhatnánk egy logikusabb elrendezésre, de az emberek milliárdjainak kollektív izommemóriája ezt gyakorlatilag lehetetlenné teszi.
Így a világ legfejlettebb okostelefonját is egy olyan felület vezérli, amelyet 1873-ban kifejezetten lassúnak terveztek.
Radiokoko.ro, Targu-Mures. 54,832 likes · 22,999 talking about this · 7 were here. 🇭🇺Ha nincsenek nagy álmaid és céljaid, akkor keményen fog
tangentwithtanner
prguitarman
izzy806
dededos
origamiaround
snowghoul
